hirdetés


Sharp Quattron - a konkurencia belesárgul

Molnár-Soós Sándor István - 2010. június 4. | 08:00 kütyü Tudomány

A Sharp egy sajtótájékoztató keretében megmutatta nekünk, mit is jelent a Quattron technológia. Hihetetlen képminőséget, gyönyörű színeket láttunk, és ráadásul alacsony fogyasztást is ígérnek. A titok a Quattron technológia...

A Sharp híres az innovációról. Folyamatosan törik a fejüket és nagyon rágyúrtak a környezetvédelemre. 1-2 watt kedvéért képesek teljesen új technológiát kifejleszteni. Persze a Quattron nem csak az alacsony fogyasztásról híres, hihetetlenül életszerű képet adnak ezek a tévék. Az embernek egyre inkább olyan érzése van, mintha az ablakon nézne ki. Elmagyarázták a lényeget és én megpróbálom érthetően továbbadni.

A titok a színkeverésben van. A hagyományos tévék ugyanis 3 színből,  RGB technológiával állítják elő a képet, azaz vörös (R, mint red), zöld (G, mint green) és kék (B, mint blue) színekből áll egy képpont. Valahogy így:

RGB alapokon

RGB alapokon


A Sharp mérnökei addig kísérleteztek, amíg rájöttek arra, hogy ha egy plusz színt, jelen esetben a sárgát hozzáadják a színkeverési eljáráshoz, akkor egyrészt sokkal kevesebb energiából állíthatják elő ugyanazt a fényerőt, másrészt az előállított színek élethűbbek lesznek. Íme:
RGBY alapokon

RGBY alapokon


És nem mellesleg ha négy komponensből keverjük ki a színeket, az előállítható árnyalatok száma is megugrik, nem is kicsit. Az RGB-nél 1 milliárd árnyalatot tudnak előállítani, míg az új RGBY-nál 4 milliárdot.  Ez ha nem is nagyságrendekkel nagyobb, de mindenképpen lényeges különbség. De mit is jelent ez a mindennapi életben? Nos, a bemutatón láttuk, hogy az - amúgy szintén csúcstechnológiának számító - előző modellnél a fekete például egybefüggő, homogén szín volt, míg a Quattron tévénél számos árnyalatot tudtunk megkülönböztetni ugyanazon a képen. Szinte már zavaró ez a részletesség. Szokatlan a szemnek, hogy olyat is lát, amit eddig nem látott, sőt elsőre még azt is hiszi az ember, hogy valami hiba van a rendszerben és azért nem fekete a fekete. És hogy lássuk, nem kamu, a helyszínen még nagyítót is kaptunk, amellyel megnézhettük, hogy tényleg ott van az a plusz sárga pötty. Lefényképeztem a mobilommal, íme:
Láthatóan ott van

Láthatóan ott van


Kiszélesedik a színtér
Még egy kis tudomány az arra fogékonyak számára, amit remélem mindenki érteni fog. Tehát a hagyományos RGB tévéknél az a gond, hogy a kapott jel hiába tökéletes, nem tudják megjeleníteni az összes színt. Megint egy ábra következik az érthetőség kedvéért, majd utána a magyarázat:
Nem elég!

Nem elég!


A fekete háromszög az, amit meg kellene jeleníteni, míg a fehér az, amit az RGB ki tud keverni. Látszik, hogy szinte minden színből elveszik egy jó nagy tartomány és ezek pont a legmélyebb árnyalatok, azaz azok a színek, amelyek élethűbbé tennék a képet. Nézzük, mi van, ha a sárgát hozzákeverjük! Íme:
Már túl sok is!

Már túl sok is!


A sárga tehát kihúzza ezt a háromszöget (amely valójában egy négyszög, de ne vesszünk el a részletekben!) és így a fehér vonalak által határolt tartomány lesz a nagyobb. A beérkező képet tehát a tévé tökéletesen képes megjeleníteni, sőt némi tartalék is keletkezik, amit a későbbiekben a minőség fejlesztésére lehet fordítani.

Nagyobb felbontás
Lehetséges a fullHD-n belül nagyobb felbontást adni? Igen, ugyanis ha egy képpont több színből áll, akkor ugyanannyi képpont gyakorlatilag nagyobb felbontást eredményez. A fullHD ugye 1920x1080 képpont, egy képpont 3 pötty, azaz 6220800 pöttyből áll össze a kép. Ha egy ugyanekkora képet 4 színből állítunk össze, akkor az 1920x1080x4, azaz 8294400 színes pöttyből áll össze. Ez az előző 1,33 szerese, azaz a panelfelbontási képessége megnövekszik 25%-kal. Persze nem lehet simán felszorozni a felbontást, de mégis azt eredményezi, hogy az átlós vonalak a finomabb pixelszerkezet miatt szebbek lesznek és a kisebb képrészletek is jobban visszaadhatók. Az RGBY színkeverés olyan színeknél látványos, mint például az emberi bőr, az arany, az ég kékje. Pont ezek lesznek sokkal élethűbbek tőle.
Plusz egy szín

Plusz egy szín


Design
Amellett, hogy új technológiát alkalmaznak, a Sharp új tévéi látványos Design változáson mentek keresztül. Ha valakinek ismerős ez az új stílus, az nem véletlen. Nem is titkolják, hogy a manapság divatos trendeket követik, ezért hajaz a tévé kicsit egy amerikai gyártó érintőképernyős internetes készülékére. Remélem sikerült úgy körülírni az Apple iPad-et, hogy mindenki rájött, mire célozgatok. :) A Sharp ugyanis életstílus sugall az új sorozatával, mutatom, mire is gondolok:
Trendíííííííí

Trendíííííííí


Az LE820-as készüléken mutatták be nekünk ezt az új stílust és többünknek nem tetszett az üveg előlap. Nem csupán design ez, sokkal jobb képet ad ez a fajta kialakítás, igaz főként szemből nézve. Persze rugalmasak, így akinek nem jön be a kőkemény üveg előlap, rendelhet anélkül is Quattron tévét. Nekem egyébként tetszik, íme:
Ismerős a stílus?

Ismerős a stílus?


Milyenek és mekkorák
Érdekelt minket, mekkorában és milyen változatokban lesznek kaphatók a Quattron technológiás Sharp tévék, a választ megkaptuk. Íme a termékpaletta:
Lesz választék

Lesz választék


Az árakról
A vadiúj technológiánál mindig az ár a legfájóbb pont. Az 52 colos, 132 centiméteres (óriás) képátlójú LE820E 699.990,- forintért jön, a 117 centis, azaz 46 colos 499.990,- forintba kerül, míg a 102 centiméteres, azaz 40 colos változat 399.990,- forintért költözhet a trendi nappalinkba. Zárójelben jegyzem meg, hogy a 132 centiméteres óriástévé 96 wattot eszik, az én hasonló méretű plazmám meg 400-at, így ha egy ilyen Sharp TV-t helyezünk üzembe azt nem fogjuk a villanyszámlán észlelni, míg én magam 43 ezrest fizettem rá első évben az év végi elszámolásnál az átalányra, amit csak a tévé okozhatott.
Blokkolnám...

Blokkolnám...


Kiknek és minek?
Plazmapárti vagyok, amikor én vettem a tévémet, még csak ez az egy technológia tudta az élethű színeket és a tökéletes feketéket. Eltelt két év, bejöttek a LED backlightos tévék és már ezek is odavernek a plazmának képminőségben. A Sharp Quattron tévéi erre tesznek rá még egy lapáttal úgy, hogy a konkurencia hasonló technológiás tévéinél még 16%-kal kevesebbet fogyasztanak, a sárga miatt pedig a képük alacsony fényerő mellett is tökéletes. Ráadásul az Aquos tévéknél a menük is nagyon barátságosak, minden állítható. Így aztán azoknak ajánlom, akiknek fontos a gyönyörű kép és nem mellesleg szeretik a trendi, divatos cuccokat és azt sem bánják, ha egy óriástévé nem eszi ki őket a vagyonukból.

Köszönjük az East Side Consultingnak, hogy a sajtóeseményre meghívtak, így első kézből kaphattunk információt a Quattron technológiáról!

- cikk vége -

Forrás:
Technet
Cimkék:
kütyü
Tudomány

Hozzászólások a(z) "Sharp Quattron - a konkurencia belesárgul" című cikkhez

Szólj hozzá te is:
  1. deaks
    2010 / 06 / 04 (18:48)válasz erre

    Ott sántít az egész, hogy a forrás ugyanaz az RGB jel lesz mint a hagyományos TV-nél, így konvertálni kell. Amíg az egész lánc a kamerától a feldolgozó egységeken át a megjelenítőig nem 4 színnel dolgozik addig ez csak "varázslás" és kétlem, hogy emiatt mindent megváltoztatnának. Anno a hagyományos filmes fényképezőknél is volt valami hasonló probálkozás, az sem lett általános. Vajon miért?

  2. Vix
    2010 / 06 / 04 (18:27)válasz erre

    "Ha egy ugyanekkora képet 4 színből állítunk össze, akkor az 1920x1080x4, azaz 8294400 színes pöttyből áll össze. Ez az előző 1,33 szerese, azaz a panelfelbontási képessége megnövekszik 25%-kal. Persze nem lehet simán felszorozni a felbontást, de mégis azt eredményezi, hogy az átlós vonalak a finomabb pixelszerkezet miatt szebbek lesznek és a kisebb képrészletek is jobban visszaadhatók." Én ezzel egyáltalán nem értek egyet. 1 képpont eddig 3 színből állt össze, most 4ből áll, de a képpont mérete ha nem változik, nem látod finomabbnak a pixelt, mert az a képpont, ami megjeleníti az adott színt, ugyan akkora marad. Így szerintem egyáltalán nem lesznek szebbek a kisebb képrészletek, de a színek élethűbbsége miatt mégis szebbnek látjuk a képet.
    Én nem tudom megítélni, a szakemberek mondják. Sanci
    Majd letesztelitek! :)

  3. Vix
    2010 / 06 / 04 (12:07)válasz erre

    "Ha egy ugyanekkora képet 4 színből állítunk össze, akkor az 1920x1080x4, azaz 8294400 színes pöttyből áll össze. Ez az előző 1,33 szerese, azaz a panelfelbontási képessége megnövekszik 25%-kal. Persze nem lehet simán felszorozni a felbontást, de mégis azt eredményezi, hogy az átlós vonalak a finomabb pixelszerkezet miatt szebbek lesznek és a kisebb képrészletek is jobban visszaadhatók." Én ezzel egyáltalán nem értek egyet. 1 képpont eddig 3 színből állt össze, most 4ből áll, de a képpont mérete ha nem változik, nem látod finomabbnak a pixelt, mert az a képpont, ami megjeleníti az adott színt, ugyan akkora marad. Így szerintem egyáltalán nem lesznek szebbek a kisebb képrészletek, de a színek élethűbbsége miatt mégis szebbnek látjuk a képet.

  4. vertex
    2010 / 06 / 04 (11:15)válasz erre

    látszik nem fotóztok, legalábbis nem használtok szűrőket vagy színes nagyítógépet (persze ma már ki használ :D ) ott ez nagyon szemléletesen tapasztalható...
    Fotózás csak (sajna) HD2-vel, ami ugye nem nevezhető annak. Én régen is csak fekete-fehér nagyító géppel dolgoztam, színessel soha, az kissé bonyolultabb volt. :)

  5. tmabati
    2010 / 06 / 04 (10:57)válasz erre

    látszik nem fotóztok, legalábbis nem használtok szűrőket vagy színes nagyítógépet (persze ma már ki használ :D ) ott ez nagyon szemléletesen tapasztalható...

  6. vertex
    2010 / 06 / 04 (10:41)válasz erre

    Utánanéztem: "Ha monokromatikus fénysugarakat összekeverünk, az eredmény egy kevert színű fénynyaláb lesz, amelyben az emberi érzékelés számára az egyes komponensek nem választhatók szét. Az ilyen fajta színkeverést összeadó színkeverésnek nevezik. Rendszeresen találkozunk vele televízió-nézéskor, vagy bármiféle színes kijelzős elektronikai készülékek használatakor. Az összeadó színkeverés alapszínei a vörös, a zöld és a kék, ezeket különböző arányban keverve minden színt megkaphatunk. Felületen való visszaverődéskor, szóródáskor a felület a fénynyaláb bizonyos hullámhosszúságú összetevőit elnyelheti, kivonhatja, ezért látjuk a fehér fénnyel megvilágított tárgyakat színesnek. Azt a fajta színkeverést, amikor nem színek összeadásával, hanem színösszetevők kivonásával kapunk új színt, kivonó színkeverésnek nevezzük. Legkézenfekvőbb példája a festészet, amikor különböző színű festékek keverésével érjük el a kívánt színhatást, de a színes fényképezés, nyomtatás is ezen az elven alapul. Ilyenkor a színes felület színének azt látjuk, ami a megvilágító fehér fény spektrumából megmarad, a többi elnyelődik. A kivonó színkeverés ideális alapszínei a magenta, sárga és a cián, de a színes nyomtatás fekete festéket is használ, a festészet pedig még többféle színt." Nem mintha számítana, csak a pontosság kedvéért. Sanci
    Utánanéztem: "Ha monokromatikus fénysugarakat összekeverünk, az eredmény egy kevert színű fénynyaláb lesz, amelyben az emberi érzékelés számára az egyes komponensek nem választhatók szét. Az ilyen fajta színkeverést összeadó színkeverésnek nevezik. Rendszeresen találkozunk vele televízió-nézéskor, vagy bármiféle színes kijelzős elektronikai készülékek használatakor. Az összeadó színkeverés alapszínei a vörös, a zöld és a kék, ezeket különböző arányban keverve minden színt megkaphatunk. Felületen való visszaverődéskor, szóródáskor a felület a fénynyaláb bizonyos hullámhosszúságú összetevőit elnyelheti, kivonhatja, ezért látjuk a fehér fénnyel megvilágított tárgyakat színesnek. Azt a fajta színkeverést, amikor nem színek összeadásával, hanem színösszetevők kivonásával kapunk új színt, kivonó színkeverésnek nevezzük. Legkézenfekvőbb példája a festészet, amikor különböző színű festékek keverésével érjük el a kívánt színhatást, de a színes fényképezés, nyomtatás is ezen az elven alapul. Ilyenkor a színes felület színének azt látjuk, ami a megvilágító fehér fény spektrumából megmarad, a többi elnyelődik. A kivonó színkeverés ideális alapszínei a magenta, sárga és a cián, de a színes nyomtatás fekete festéket is használ, a festészet pedig még többféle színt." Nem mintha számítana, csak a pontosság kedvéért. Sanci
    Na akkor én emlékeztem rosszul (pont fordítva), mentségemre legyen szólva, már elég régen volt...., legalább felfrissül az emlékezetem. :) A helyesbítés fontos, nehogy hülyeséget lásson, aki erre téved!

  7. sanzaa
    2010 / 06 / 04 (10:25)válasz erre

    Nem is értem, hogy eddig ezt miért nem alkalmazták, ti. a szubsztraktív színkeverés (világítás) estében a hozzáadás (szín) "kioltás" miatt erősödik a fehér szín fényereje, így valóban kevesebb energiára van szükség. Mindenesetre ötletes megoldás a negyedik komponens (Y) alkalmazása és a leírtak alapján nyilván jobb képminőséget is eredményez...! A TV formailag hajaz egy óriás iPhone-ra, nem? :D
    A világítás (fény) esetén nem additív (hozzáadó)a színkeverés? Ez pont az ellenkezője a festékek esetén használt szubszraktív (kivonó) színkeverésnek, nem? Lehet, rosszul emlékszem... Szerintem inkább hasonlít egy nagy iPad-re. Sanci
    Ez tök érdekes.

  8. vertex
    2010 / 06 / 04 (10:22)válasz erre

    Ja, eszembe jutott egy régi "kísérlet". Ha egy színkorongot megforgatsz, amin sok szín van egymás mellé téve (cikk alakban volt ráfestve és hurkapálcára tűzve), akkor a forgatás közben nem láttál színt, hanem egy fehér foltot, ha elég gyorsan forgattad. :)

  9. vertex
    2010 / 06 / 04 (10:19)válasz erre

    Nem is értem, hogy eddig ezt miért nem alkalmazták, ti. a szubsztraktív színkeverés (világítás) estében a hozzáadás (szín) "kioltás" miatt erősödik a fehér szín fényereje, így valóban kevesebb energiára van szükség. Mindenesetre ötletes megoldás a negyedik komponens (Y) alkalmazása és a leírtak alapján nyilván jobb képminőséget is eredményez...! A TV formailag hajaz egy óriás iPhone-ra, nem? :D
    A világítás (fény) esetén nem additív (hozzáadó)a színkeverés? Ez pont az ellenkezője a festékek esetén használt szubszraktív (kivonó) színkeverésnek, nem? Lehet, rosszul emlékszem... Szerintem inkább hasonlít egy nagy iPad-re. Sanci
    Pont fordítva. A festéknél additív és a színek sötétebbek lesznek, a fénynél (világítástechnika) szubsztraktív és minél több színt adsz hozzá, annál világosabb (adott esetben fehér) lesz a "végeredmény".

  10. sanzaa
    2010 / 06 / 04 (10:16)válasz erre

    Szokàsos jò kis meggyözö teszt.Elolvassa az ember és kell neki egy ilyen.

  11. vertex
    2010 / 06 / 04 (09:39)válasz erre

    Nem is értem, hogy eddig ezt miért nem alkalmazták, ti. a szubsztraktív színkeverés (világítás) estében a hozzáadás (szín) "kioltás" miatt erősödik a fehér szín fényereje, így valóban kevesebb energiára van szükség. Mindenesetre ötletes megoldás a negyedik komponens (Y) alkalmazása és a leírtak alapján nyilván jobb képminőséget is eredményez...! A TV formailag hajaz egy óriás iPhone-ra, nem? :D

Még több hozzászólás

hirdetés

Legfrissebb hírek a címlapról

hirdetés

Hirdetés

Tudj meg mindent a LED TV-kről!

A LED technológia a tévézés jövője. De mit tud, és mit nem? Itt a válasz.

megnézem Tudj meg mindent a LED TV-kről!
hirdetés
GPSPark.hu hotdog startrandi gsmline Konzolok szervize