Vegyük is gyorsan sorra, hogy mit rejt a tajvani gyártó WinPho arzenálja! A csúcsragadozó az óriási, 4,3 colos képátlójú kijelzővel szerelt HTC HD7, ami leginkább az általunk nemrégiben tesztelt, Androidos HTC Desire HD testvérmodelljének tekinthető. A HTC 7 Mozartban egy 3,6 colos kijelző, valamint egy remekbe szabott, 8 megapixeles xenonos kamera teljesít szolgálatot, a HTC 7 Pro pedig egy szétcsúsztatható kialakítású, QWERTY-s okosság. A HTC 7 Surround is szétcsúsztatható, de nem egy extra billentyűzet, hanem a spéci hangszórók miatt. Végül, de korántsem utolsó sorban, a HTC 7 Trophy jelenleg a legolcsóbb WinPho 7-es készülék a gyártó kínálatában - következzék hát most az ő tesztje!

Méret, tömeg
Ha a gigantikus HTC Desire HD-ről azt mondom, hogy szimplán berúgta az ajtót és odaböffentett valami helló-szerűséget, akkor a sokkal emberibb méretű HTC 7 Trophy szépen illedelmesen bekopog, benyit és hangosan szép jó napot kíván. Ezzel csak azt kívánom szemléltetni, hogy a Trophy sokkal jobban megfelel a közízlésnek, mint a már-már túlméretezett HD-s HTC modellek. A Trophy szinte milliméterre pontosan akkora, mint a közkedvelt Desire, 140 grammos tömege pedig csupán 5 grammal haladja meg az Androidos testvér tömegét.

Minőség
Hűséges olvasóink bizonyára emlékeznek még arra, hogy a Desire HD minőségétől korántsem voltam elájulva, illetve de, szinte elájultam, hogy milyen gyengére sikeredett az a készülék. Nos, a Trophy pont az ellenkező véglet, itt bizony semmilyen gond nincs a minőséggel: nincsenek izgő-mozgó, nyekergő alkatrészek, a telefon nagyon egyben van és az illesztések is mindenhol pontosak. A fedlap oldalirányban szálhúzott optikával lett megspékelve, a hátsó szekció pedig kellemes tapintásérzetet biztosító puha gumírozást kapott. Summa summarum, ez a része nagyon rendben van a cuccnak!


Felszereltség
A hosszúkás hangerőállító gombpár a baloldalra került, csakúgy, mint a fedetlen microUSB csatlakozó aljzat. Ez utóbbit azért a Samsungnak sikerült szebben kiviteleznie, hiszen az Omnia 7-en egy elhúzható kis ajtó mögé került a microUSB. Jobboldalt keresendő a dedikált exponáló gomb, mely egyrészt érdesített felületéről, másrészt nagyon jól eltalált nyomáspontjáról ismerszik meg. A felső él a bekapcsoló gombnak és a 3,5 milliméteres audio csatinak ad otthont, legalul pedig csupán egy mikrofon lelhető fel. A műanyagból készült hátlap eltávolítását követően narancssárga belsőség és egy sárga akksi fogad. Kapacitás tekintetében az 1300 mAh-s akksi valahol félúton jár az 1230 mAh-s Desire HD és az 1400 mAh-s Desire között. MicroSD slot nincs, illetve pontosabban a készülék belsejében valahol mélyen el van rejtve, és van benne egy 8 GB-os kártya.

Szenzorok, gombok
A kijelző feletti szekciót a méretes hangszóró uralja, alatta pedig egy kis HTC logó, illetve egy alaphelyzetben láthatatlan információs LED található. Ugyancsak jól el van rejtve a fényérzékelő, a proximity szenzor és a giroszkóp, melyek ugyebár a Microsoft előírása szerint a kötelező felszereltség részét képezik. Ami a kijelző alatti gombokat illeti, nos, a HTC teljesen érintésérzékenyre vette a figurát, szemben az LG-vel (három nyomógomb) és a Samsunggal (két érintő- és egy nyomógomb). A Back, Home és Search funkciókkal megáldott gombok fehér háttér-világításúak.

Kijelző
A Trophy-ban ugyanakkora, 3,8 colos display teljesít szolgálatot, mint az LG Optimus 7-ben, ami ugyebár 0,2 collal karcsúbb, mint a Samsung Omnia 7-be szerelt panel. Míg az Omniában lévő Super AMOLED kijelző egy tökéletes darab, addig az Optimus 7 normál LCD-jét sokat szidtuk kontraszt szegénysége miatt. A Trophy-ban S-LCD panel van, ami valahol félúton jár az imént említett két rivális megoldás között: nem rossz, nem rossz, de azért van nála jobb. A 245 ppi-s pixelsűrűségű, 50x83 milliméter méretű kijelző természetesen kapacitív technológiájú, multi-touch kompatibilis, 16 millió színárnyalatú, felbontása pedig 480x800 pixel.

Kamera
Az érdesített felületű fényképezőgép modul nem hogy védelmet kapott volna, hanem még ki is dudorodik a hátfalból. A kis optika mellett egy szimpla LED-es villanó leledzik, mely elég nagy teljesítményű, de közelről sajnos hajlamos alaposan túllőni a felvételeket, a vörösszemhatás csökkentés pedig hiányzik belőle. Az 5 megapixeles kamera maximum 2592x1944 képpontos felvételek elkészítését teszi lehetővé, de sajnos nem túl jó minőségben, mert az erős zajszűrés rengeteg részletet kiradíroz. Nyolcféle témabeállítást és négy digitális effektet kapunk, a fénymérés középre súlyozott, átlagoló és pontszerű lehet, és persze a geotagging sem hiányzik a repertoárból. Kár, hogy manuális fényérzékenység állítást, WDR-t, képstabilizátort és panoráma módot sem kapunk. Íme, néhány tesztfotó:

A videófelvevő 1280x720, 640x480 és 320x240 pixeles felbontásokat támogat, és sajnos minden egyes indítást követően a VGA-t lövi be defaultnak. A 720p HD videók minősége átlagon aluli: a 8,5 Mbit/s-os bitrátájú felvételek mindössze 20 fps sebességűek, monó hangjuk pedig 48 Kbit/s-os. VGA-ban egyébként 24 fps a videók sebessége. Egy rövidke tesztvideó:


Szoftver
Míg a Samsung Omnia 7 kijelzőjén bekapcsoláskor a T-Mobile, addig a HTC 7 Trophy kijelzőjén a Vodafone logója bukkan fel, ezenkívül pedig ugyancsak a vörös operátorra utal a 360 My Web Tile, illetve a Vodafone e-mail account. Mivel a Microsoft nem igazán ad szabad kezet a WinPho 7 felhasználói interfészének személyre szabása kapcsán, a HTC ezúttal nem tudta "Sense-esíteni" a UI-t, de azért tetten érhetők a próbálkozásai. Ha rányomunk a HTC Hub (1.3) csempére, egy roppant látványos animáció közepette feltűnik a színen a HTC jól ismert óra/időjárás felülete, ezenkívül pedig hozzáférhetünk a gyártó saját WinPho 7-es tartalmaihoz is (elemlámpa, konverter stb.). Ez utóbbiak egyébként a Market Place-ről is begyűjthetők, egy a normál WinPho 7-es tartalmaktól némileg elkülönített szekcióban.

Funkciók
Ahogy az LG és a Samsung, úgy a HTC is megpróbált némi hozzáadott értéket csempészni a saját készülékébe. Az egyik ilyen a Stocks nevezetű tőzsdei információs alkalmazás, aztán ott van még a Notes, ami egy látványos jegyzetkészítő program, mely sajnos nem hajlandó vízszintes módba átfordulni. A Photo Enhancer egy egyszerű kis fénykép-tuningoló megoldás, mely tizennégy különböző effektet tud végrehajtani a felvételeken.

Az egyelőre még szűkös kínálatú Market Place első elindítását követően egyébként ezen alkalmazások mindegyikéhez felbukkant egy frissítés, mely 1.2-esre, vagy 1.3-asra cserélte a gyári 1.0-ás verziókat. A frissítés csoportosan, a legnagyobb rendben végbe is ment. Zenehallgatáskor jól jön a Dolby Mobile és SRS üzemmódokat is támogató Sound Enhancer alkalmazás, mely a gyári füles csatlakoztatását követően egy tizenhárom alapbeállítással megspékelt hangszínszabályzót is elővarázsol. A telefon hangképe egyébként audió és videó vonatkozásban külön-külön személyre szabható. A készülék szokás szerint a Zune alkalmazással szinkronizálható a PC-vel, ezzel sem volt semmi gond.

Hardver, wireless
Ha most azt mondom, hogy a Trophy villámgyors, vélhetően nem árulok el túl nagy titkot, lévén, hogy az összes eddigi WinPho 7-es készülék hasonló sebességgel bír. Ez ugyebár annak köszönhető, hogy a Microsoft előírta, hogy minimum 1 GHz-es processzor kell ezekbe az új Windows-os mobilokba. A Trophy-ban egy Qualcomm Snapdragon QSD8250-es chip (65 nanométer) dohog, vagyis még nem az a 45 nanométeres csíkszélességű QSD8255-ös verzió, ami a Desire HD-ben található. A RAM 576 MB-os kapacitással bír, a ROM 512 MB-os, a 8 GB-os integrált tárkapacitásról pedig korábban már említést tettem.

A HSDPA 7,2 Mbit/s-os, a HSUPA pedig 2 Mbit/s-os tempóval teper, a Wi-Fi kontroller 802.11b/g/n kompatibilis, a Bluetooth viszont még nem 3.0-ás, hanem csak 2.1-es. Természetesen GPS is van a ketyerében, melyhez alaphelyzetben a Bing Maps társítható navigációs célokra, ezenkívül pedig sztereó FM rádió is van a fedélzeten. A WinPho 7-es részletekbe most nem kívánok újfent belemenni, de annyit azért mindenki számára felidéznék, hogy nincs valódi multitasking, nincs copy-paste és USB Mass Storage, illetve telefonos fájlkezelőt sem kapunk. Ez van, ezt kell szeretni (vagy nem).

Konklúzió
A HTC 7 Trophy egy általánosan kiváló minőségű, villámgyors smartphone, mely most elsőként nyújt betekintést abba, hogy a tajvani gyártó hogyan is képzeli el a saját kis WinPho 7 világát. Akinek nagyobb kijelző kell, annak ott a HD7, akinek a kamera elsődleges fontosságú, annak ott a Mozart, akinek pedig fontos a hardveres QWERTY, annak ott a Pro. A Trophy egy kicsit olyan, mint az autók között a Volkswagen Golf: semmiben sem alkot kiemelkedőt, mégis a legtöbben ezt a modellt választják, még pedig kiegyensúlyozott teljesítménye miatt. No és persze az sem elhanyagolható szempont, hogy a HTC WinPho 7-es telefonjai közül a Trophy rendelkezik a legalacsonyabb árral. Ha a kamera jobb minőségű lenne és microSD slotot, valamint DLNA-t is kapnánk, sokkal jobb is lehetne a készülék osztályzata...

A tesztkészüléket a Motoker biztosította részünkre - köszönet érte!

További érdekes cikkek:
HTC Desire HD: Nagyképű, de van mire büszkének lennie
Egy androidos naplója: Windows Phone 7
HTC Wildfire: Az olcsóbb második?
LG Optimus 7: Hétkarú óriás
Samsung Omnia 7: Részletes teszt
Vásárlás: HTC 7 Trophy a Technet Plázában (raktárról)