KimerítÅ‘: ha egy szóval kéne jellemeznem a Kinectet és a tesztre kapott játékokat, ezt használnám. Míg egy hagyományos játéknál ugyanis alig néhány ujjunkat kell mozgatni a fotelbÅ‘l, itt a bokafogás, a szabadrúgás vagy a röplabda egész testet megmozgató technikáit kell elsajátítanunk. A bétát már teszteltük, íme a teljes!

Azt tehát leszögezhetnénk, hogy a Kinect elvileg nem a lusta, „csak-ülök-a-gép-elÅ‘tt-és-hízok” típusú játékosoknak találták ki. De talán pont egy ilyen sportprogram fogja megfogni Å‘ket, ráadásul a Kinect szenzorhoz mellékelt Kinect Adventures sem egy rossz csomag, még ha picit kicsi is.

Web- és 3D kamera egyben
A Kinect a Microsoft Xbox 360 konzoljához készített mozgásérzékelÅ‘s kamera, amely a legyintésünktÅ‘l a hanyattváságig minden cselekedetünket érzékeli, méghozzá – amennyiben rálátása van – három dimenzióban. Ellentétben a Nintendo és a Sony megoldásaival, itt nem lemerül a kontroller, maximum ki: az állandó ugrabugra ugyanis természetesen jó értelemben fárasztó.


Csak a sport… és a kismacska
A kontroller mellett a Kinect Adventure, a Kinect Sports és a Kinectimals játékokat is teszteltük. Ezek közül az elsÅ‘ a szenzorhoz adott kis játékcsomag, a második egy tucatnyi sportágból összeállított, buli móddal is rendelkezÅ‘ csomag, az utolsó pedig egy nagyra nÅ‘tt – és kevésbé frusztráló – tamagochi, amelynél a gombok nyomkodása helyett a képernyÅ‘ elÅ‘tt kell pörögnünk.

Eldobható vezérlÅ‘
A Microsoft Kinect vezérlÅ‘je szerencsére nem csak a játékokban használható. A kontrollert ugyanis el is lehet felejteni, ha Kinect játékkal szeretnénk játszani, hiszen már a játék indításához sem kell. Miután bekapcsoltuk a konzolt, elég ugyanis integetéssel aktiválni a Kinect saját menüjét. Innen aztán indíthatjuk a játékot, bejelentkezhetünk arcfelismeréssel, megnézhetjük elért eredményeinket avagy szerkeszthetjük avatárunk kinézetét. Többre jelenleg nem képes, kivéve persze a videohívást.


Vadmacskákkal álmodó
Kezdjük a játékok taglalását a sor végén: a Kinectimals egészen pontosan bármilyen korcsoportnak ajánlható, hiszen a benne szereplÅ‘ plüssös kinézetű kismacskák – oroszlán, feketepárduc, tigris és még nyolc másik – nem hiszem, hogy bárkit is képesek lennének megijeszteni a család hirtelenjében féltékennyé váló macskáján kívül.


A játék a régi tamagochi XXL változata: nem hordozható, viszont cserébe nem is múl ki az éhség vagy kitalált betegség miatt gyermekünk kedvence. Ugyan arra nem tanítja meg a gyerekeket, hogy az állatokat is etetni kell, de ezt talán ellensúlyozza, hogy nem fog sírni a kimúlt virtuális kedvenc miatt a nyaralás után. SÅ‘t, nem vedlik, és a képernyÅ‘t is csak belülrÅ‘l nyalja össze a kis kedvenc.

Grafikáját tekintve a játék pompásan fest, és ami egy ilyen játéknál talán még ennél is fontosabb: az állatok valami eszeveszetten aranyosak, a hangoktól a trükkök betanításán keresztül a játékokig. Az állatkák követik és utánozni próbálják mozdulatainkat, valamint mindenféle játékot játszhatunk: van itt a  célbarúgástól az akadályversenyig nagyjából – a tánc kivételével – minden, amit a Kinect induló címeitÅ‘l láthatunk. Akinek ezek épp nem tetszenek, az elÅ‘vehet a játékládikóból például egy labdát vagy távirányítós kisautót is.

Persze nem tökéletes a játék: a repkedÅ‘ segítÅ‘ cickányt például elsÅ‘ perc után lecsaptam volna, már a hangja miatt is. Az animációk átléphetetlenek, a minijátékok – amelyek általában valamilyen célbadobós/rúgós koncepcióra alapoznak – jókora részével pedig egyszer fogunk csak játszani. EzekbÅ‘l azonban sok, húsznál is több van, és elég gyakran kapunk újakat. Azaz mindig lesz valami újdonság.

Olimpia a buliban
A Kinect Sports három játékmódban játszható: ott a fÅ‘képernyÅ‘n szép nagy képet kapott „Main Events”, azaz a fÅ‘bb attrakciók, amelyek teljes játékokat adnak kezünkbe. Oldalt bújt el az a kettÅ‘, amely szerintem talán érdekesebb: a feltupírozott, trükkös minijátékokat rejtÅ‘ és a buli mód, amikor is két csapatnyi partizó verseng a kupáért, mindenféle nehezítésekkel.

A teljes játékokat 1-4 ember játszhatja egymás vagy a gép ellen. Ezek a foci, a bowling, a futás, a boksz, a strandröplabda és az asztali tenisz. A Wii-hez képest azonban itt nem kell attól tartani, hogy kirepül kezünkbÅ‘l a kontroller, csak attól, hogy a közelünkben állónak egy taslit adunk. A játékok között tehát van teljesen ráérÅ‘s – a bowling – és izzasztós – pl: boksz – is.

A minijátékok közt teljesen új sportágakat – diszkoszvetés – is találunk, illetve az eddigiek kissé feldobott változatait is. Utóbbira példa a pötyögés (pingpong), a focis célbarúgás / védés illetve a bowlingos „egy golyóval szedd le” feladványok. Ezek közül van persze néhány kevésbé érdekes, de legtöbb meglepÅ‘en jó.

A parti mód legalább két embert – azaz csapatot – igényel, és már a kezdetekkor sejteni lehet, hogy ezzel töltöttek legtöbb játék – izé, minÅ‘ségellenÅ‘rzési tesztelési – idÅ‘t a készítÅ‘k: az elsÅ‘ lépés ugyanis a csapat kabalájának kiválasztása. Lehetünk például hóember vagy kartondoboz-robot, mindegyik Å‘rülten fest. A játékokat a fÅ‘ és a minijátékokból is kölcsönzi a program, azonban további fűszerezéssel: például bowling csak bal kézzel.

A játék kinézetét tekintve nagyon hajaz a Wii Sports-ra, de annál nagy felbontásban, részletgazdagabban jeleníti meg a pályákat, embereket. A játékosok egyébként saját Xbox avatárukkal jelennek meg a játékban, így aztán egy-egy világrekord megdöntésekor induló visszajátszásban – amely alá olyan örökzöld slágereket rak a játék, mint például a We Are The Champions vagy az I Feel Good – saját magunkat láthatjuk viszont.

Ez a játék sem hibátlan persze: jó lenne, ha legalább az „új” világrekordokat megjegyezné, valamint a röpi esetében a játék késleltetése kissé túl magas – máshol nem is érzÅ‘dik, – valamint természetesen a pingpong a valódi után meglehetÅ‘sen fapadosnak érzÅ‘dik. A menüszerkezet rossz, és sokkal jobbra, gyorsabbra és kevésbé frusztrálóra meg lehetett volna csinálni még a Kinecttel is. Azonban a mindenütt fellelhetÅ‘ céglogó-áradat sem képes a játék élvezetét elvenni: ez kérem, egy jól sikerült, partikész darab és kész!

Kalandjáték ugrálva
A Kinect Adventures minden egyes Kinect szenzor mellé ingyenesen jár, és az elÅ‘zÅ‘ két játékhoz képest sokkal kevesebbnek tűnik. A játék vizuálisan sokkal jobban néz ki a Sports-nál – fÅ‘ként mivel a helyszíneket sokkal több tereptárggyal tömték meg – azonban a Kinectimals szintjét meg sem közelíti.


Itt öt játékot kapunk: eresztÅ‘ tartály lyukait kell befognunk, vadvízi csónakázásban kell pontokat szereznünk, labdával kell a terem másik végében mozgó célt eltalálnunk, egy sínen mozgó platformon kell kitérnünk az akadályok elÅ‘l, valamint buborékokat kell lecsapni az űrben. Amennyiben elegendÅ‘ pontot szerzünk kampány módban, avatár ruházati darabokat kapunk, illetve vicces élÅ‘ szobrokat taníthatunk meg néhány mozdulatsorra.

Lesifotós a játékban
A két sportjáték egy fontos közös extrával rendelkezik: videót, illetve képeket készít a játékosok emlékezetesebbnek vélt pillanatairól. Ezek minÅ‘sége nem túl jó, de ahhoz elég, hogy már most több tucat „pucéran játszottam, hogyan tüntessem el a képeket róla?!?” fórumtémát lehessen a Google segítségével találni. Ez az opció azonban szerencsére kikapcsolható.

Nagy szoba vagy kis szoba?
A nagy kérdés persze az, hogy egyáltalán „elfér-e” a kinect a szobánkban. Rémtörténetet eleget hallottunk, íme tehát a saját tapasztalatom: Mivel nem vagyok túl magas, (~170) nagyjából 1-1,5 méter széles, 2 méter hosszú „folyosón” (a szenzortól számítva) egymagam is tudtam játszani a felsorolt játékokkal. A Kinectimals esetén a lefekvés volt egyedül a problémás, a többi játék teljesen jól ment, bár a célra rúgásos focinál kissé szűkös lett az oldalsó hely.


Egyedül a Kinect ID beállítóprogramja akarta, hogy valami csaló játékosként belemásszak a falba, annak tehát kell a 2x2 méter. Két embernek értelemszerűen nagyjából kétszer ekkora hely kell, fÅ‘leg mivel a kétszereplÅ‘s játékok jelentÅ‘s része oldalra kalimpálást is tartalmaz. Apropó kalimpálás: vigyázzatok a csillárra! ;)

Megéri?
A kérdÅ‘jel helyett írhattam volna szép nagy felkiáltójelet is. Ugyan biztos nem mindenkinek jön be az új irányítási rendszer - és Å‘szintén szólva nekem is furcsán hat még a Kinectimals opcionális hangvezérlése - de a kitaposott (sportos) utat követÅ‘ játékok - elsÅ‘sorban a Kinect Sports - bemutatták, hogy igenis van értelme a Kinectnek, valamint jó szórakozást nyújtanak a játékok. A súlyukra, testükre jobban figyelÅ‘ emberek, illetve picit idÅ‘sebbek számára pedig talán a gombamód szaporodó fitnesz-programok is érdekesek lehetnek.

Kapcsolódó anyagaink:
Forradalom: testem a kontroller: Kinect teszt
Megérkezett az új Xbox 360 és a Kinect ára
Budapest Game Show '10: egy millenárisnyi játék