Tesztünknek egész pontosan három főszereplője van. Az egyik az aktuális csúcsmodell, a Wayteq X950, a másik a nála valamivel kisebb, de hasonló tudású Wayteq X850, a harmadik pedig a kicsit régebbi, de igen széles szolgáltatási körű Wayteq X920BT. No, akkor csapjunk is gyorsan a lecsóba, vagyis nézzük meg, hogy külcsín tekintetében milyen különbségek fedezhetők fel! Az alábbi felvételen jól látható, hogy szinte semmilyen különbség nincs a három delikvens között, leszámítva, hogy az X850-es (baloldalt) kicsit kisebb.

Wayteq X950
A gyártó jelenlegi csúcsmodellje, a 27990 forintos X950 gyakorlatilag az utolsó milliméterig és utolsó csavarig megegyezik a korábbi X920BT-vel, már ami a külcsínt illeti. Kívülről csupán annyi különbség fedezhető fel, hogy a hátfalon lévő kis matricán más típusjelzés van feltüntetve. A belbecs tekintetében persze már közel sincs ilyen komoly hasonlóság, de erről majd egy kicsit később. Baloldalra került a szabványos 3,5 milliméteres audió csatlakozó aljzat, a fedetlen microSD bővítőhely, illetve a miniUSB csati. A jobboldal teljesen csupasz, leszámítva, hogy innen húzható ki a 92 milliméter hosszú (nem teleszkópos) stylus. Az 5 colos kijelző jó szokás szerint 480x272 pixeles felbontású, és 65 ezer színárnyalatot képes a szemünk elé tárni.

A 135x85,9x14,3 milliméter méretű készülékház szinte teljes egészében finom tapintású, gumiszerű műanyag bevonatot kapott, így egyrészt jól esik kézbe venni a kicsikét, másrészt ez a felület szerencsére nem tükröződik. Az eleganciát fokozandó, oldalt körbe fut egy 2 milliméteres ezüst díszcsík, ami kétségtelenül szép, ellenben a szélvédőn sajnos visszatükröződik - jobb lenne, ha inkább nem lenne. A hátfalban keresendő a hangszóró, a rejtett Reset gomb, illetve a fényszenzor. Ez utóbbi érzékenysége ugyan kalibrálható, azonban én személy szerint nagyon gyorsan kikapcsoltam, mert például ha az autó hátulja felől süt a nap, a szenzor árnyékban van, a fényerő alacsony, a kép pedig szinte teljesen láthatatlan. Ajánlott kapásból max kakaóra venni a fényerőt, és így már nem lesz több gondunk vele.

Az alapcsomagnak a szokásos USB kábelen kívül természetesen az autós tartó és a szivargyújtós töltő is a részét képezi. A tartó igen masszívnak tűnik, bár a készülék bekattintásakor és levételekor hallható hang nem túl szimpatikus, az embernek olyan érzése támad, hogy na, éppen most törik le a felső kis rögzítő fül. A tartó egyébként nem aktív kivitelű, a töltő nem a tartóba, hanem magába a készülékbe csatlakoztatható - a Bluepanther Azure-hoz képest ez például némi kellemetlenség. Az akksi 1800 mAh kapacitású, fixen integrált.

Wayteq X850
A 22890 forintos kistesó designja szinte teljesen megegyezik a X950-esével, de következzen néhány különbség. Az X850-ben egy 4,3 colos display teljesít szolgálatot, így maga a masina is kisebb lehet, egész pontosan 119,6x76,3x13,5 milliméteres. A fényszenzor itt is adott, és ugyancsak érdemes kikapcsolni, de ami talán ennél fontosabb, hogy az X850-es kijelzője a teszt során valamivel kontrasztosabbnak bizonyult az X950 LCD-jénél. A cerka 1 centivel rövidebb, 82 milliméter hosszú. Nem elhanyagolható különbség továbbá, hogy a lítium-polimer akkumulátor ezúttal könnyűszerrel cserélhető, bár kapacitása mindössze 900 mAh.

Közös vonások, újdonságok, szoftver
A belbecs tekintetében az X950 és az X850 teljesen megegyezik egymással, és mindketten jelentős változásokat hoznak a korábbi Wayteq modellekhez képest. A vadonatúj, dual core SiRF Atlas V processzor magja 500 MHz-es órajelen ketyeg (később lesz 664 MHz-es verzió is), ezenkívül pedig egy 250 MHz-es DSP chip is jelen van a fedélzeten, mely kifejezetten a GPS-jelek minél gyorsabb feldolgozásával foglalkozik. Az ARM11 proci egyébként mindössze 10x13 milliméter méretű, és akár 800x480 pixeles felbontást is képes kiszolgálni, bár ilyen felbontáshoz szerintem már kevés lesz benne a kraft. A GPS-vevő hatvannégy csatornás, és minden körülmények között nagyon gyorsan pozíciót fog. A gyors DDR2 memória kapacitása 128 MB, a beépített tárkapacitás pedig 2 GB.

A Wayteq a menürendszer tekintetében is szakított a korábbi hagyományokkal. Az újgenerációs UI baloldalán függőlegesen sorakozik a három leggyakrabban használt feature, vagyis a GPS, a zenelejátszó és a beállítások. Ettől jobbra öt oszlopban és három sorban néhány felhasználói alkalmazás (videólejátszó, Flash player, Ekönyv, Fotónézegető, számológép, átváltó) és nem kevesebb, mint tíz gyári játék található.

A beállítások menüjében szabadon állítgatható a fényerő, a hangerő, a nyelv (magyar is van), a dátum/idő, ezenkívül pedig némi információ gyűjthető be a készülék szoftveréről, illetve a GPS-vevő aktuális adatairól. Kalibrálható továbbá a kijelző, kiválasztható az adatátvitel módja (Mass Storage, Active Sync), illetve megadható az éppen használni kívánt navigációs alkalmazás elérési útvonala (Navi mappa). Itt jegyzendő meg, hogy a készülékeken alaphelyzetben semmilyen navigációs szoftver nincs, így annak beszerzéséről a felhasználónak kell gondoskodnia.

Újdonság az Explorer ikon, melyre rábökve gyorsan betöltődik a Windows CE 6.0 operációs rendszer kezelőfelülete, melyet látva az embernek olyan érzése támad, mintha egy jó öreg kis Windows 95 költözött volna be a navijára. Innen úgy tudunk visszajutni a külső menübe, hogy a GPS ikonra bökünk, ami egyébként a rendszer újraindítását hozza magával. Ha esetleg valamelyik korábbi Wayteq modellen szeretnénk hasonló funkcióhoz jutni, akkor a következőt kell tenni: létre kell hozni egy YFGo2CE.bld nevű és kiterjesztésű, tetszőleges tartalmú fájlt, rámásolni egy memóriakártyára, és bekapcsolni a gépet.

Wayteq X920BT
Kétségtelenül az X920BT a gyártó egyik bestsellere. Az 5 colos kijelzővel szerelt modell érdekessége, hogy Bluetooth kihangosító és még FM transzmitter is található benne, ára pedig igen baráti: 28890 forint. Ebben a korábbi cuccban azonban még egy régebbi, bár ugyancsak 500 MHz-es SiRF Atlas IV-es processzor dohog, 250 MHz-es DSP nélkül. Az X920BT sem nevezhető lassúnak, bár tény, hogy míg az X950 9 másodperc alatt üzemkész, addig az X920BT-nek ugyanehhez 15 másodpercre van szüksége. A GPS-vevő "csak" 40 csatornás, de ettől függetlenül remekül helytáll a hétköznapi gyakorlatban. A Windows CE 6.0 felület alaphelyzetben nem érhető el, de a már említett kis hackeléssel megoldható a dolog.

TMC-vevő
Az összes ismertetett Wayteq navigátor TMC-ready, vagyis képes a TMC-adatok kezelésére, ehhez azonban egy TMC-vevőt is kell venni hozzájuk. A Wayteq tapadókorongos antennával ellátott TMC-vevőjének a lelke egy RTA-3000-es okosság - a vevő ára 6990 forint. A hazai TMC helyzet a közelmúltbéli fejlesztések ellenére sem valami rózsás, mindenesetre a városban, vagy autópályán sokat közlekedők számára érdemes lehet beszerezni egy ilyen kiegészítőt.

Konklúzió
No, akkor most melyiket vegyem? - merülhet fel teljes joggal a kérdés. A válasz nem olyan egyszerű, de semmiképp sem kerülhető meg. Ha a maximális sebesség számít, akkor az X950 a befutó. Ha a tempóból nem kívánunk engedni, de elég a kisebb kijelző, akkor az X850 a favorit. Ha a Bluetooth és az FM transzmitter az alapvető elvárások közé tartozik, akkor az X920BT-t kell megvenni, de ugye ez még az eggyel ezelőtti platformra épül.

Ha minden igaz, hamarosan érkezik az X920BT valódi utódja, mely sok ellentétes hírközléssel ellentétben nem a mostani X950, hanem a debütálás előtt álló X950BT, vagyis akár érdemes lehet most egy kicsit kivárni a vásárlással. Az igazi nagy újdonság azonban a mostani IFA-n bejelentett és Sygic Aura szoftverrel demózott Wayteq X990 lesz, mely elsősorban 800x480 pixeles (5 colos) kijelzőjéről, 600 MHz-es SiRF Prima processzoráról és 4 GB-os belső memóriájáról ismerszik meg. Kíváncsian várjuk, hogy az X990 milyen áron érkezik majd - karácsonyra talán ide is fog érni. A tesztkészüléket a Speedshop biztosította - köszönet érte!
Kapcsolódó linkek:
Vásárlás: Wayteq GPS-ek a Technet Plázában
5 dolog, amire figyelj oda GPS vásárlásakor
Ítélet a GPS-es követés ellen
Minden eddiginél pontosabb GPS-ek jönnek