Hogy repül az idő: az újkori tablet őrületet immár 2 évvel ezelőtt indította útjára Steve Jobs, amikor is 2010 januárjának végén fellebbentette a fátylat az elsőgenerációs iPadről. Azóta pedig ugyebár már a második generációs almás tablet megjelenésén is túl vagyunk, és szépen lassan egyre több pletyka terjed az iPad 3-ról. Az Apple (és az iOS) jelenleg a piac több mint 60 százalékát tudhatja magáénak, a fennmaradó részen pedig az Android rendszerű masinákat pátyolgató kisebb-nagyobb gyártók osztoznak. Néhány héttel ezelőtt a kínai ZTE által gyártott Vodafone Smart Tab 7-es masinát volt szerencsénk megnyomogatni egy kicsit, ezúttal pedig a másik nagy kínai gyártó, a Huawei hasonszőrű gépét vesszük górcső alá.

Minőség
Aki esetleg még nem szokott hozzá ahhoz, hogy a kínai cuccok nem feltétlenül fullgagyi minőségűek, jobb ha megkezdi az akklimatizálódást. Itt van ugyebár ez a Huawei MediaPad, melyről ha lekaparnánk a cég logóját és helyére egy almás logót biggyesztenénk, szerintem ember nem lenne aki a kapott design és minőség alapján megmondaná, hogy ez nem Apple termék. Az unibody kialakítású készülékház abszolút minőségi fémből készült, tehát az olcsó műanyagokat gyorsan el lehet felejteni. A feliratok elhelyezkedéséből egyébként arra következtethetünk, hogy a gyártó alapvetően függőleges orientáció melletti használatra találta ki a terméket, de persze semmi akadálya nincs a vízszintes tartásnak. A hátlap alsó és felső szekciójában egy-egy kellemes tapintású, gumírozott háromszög található - ez a megoldás egyébként enyhén a HTC okostelefonokra emlékezteti az embert. Tesztkészülékünk az elsőként megjelent ezüstszürke verzió, azonban hamarosan érkeznek majd a CES-en bejelentett fekete, barna és rózsaszín modellek is (egyelőre nem tudni, hogy hazánkban ezek kaphatóak lesznek-e).

Külcsín, akksi
A masina rendkívül vékony. A 10,5 milliméteres vastagság ma már ugyan nem számít rekordértéknek, hiszen például a Samsung legújabb 7 colos tablete csak 9,9 milliméter vastag, ettől függetlenül mind használat, mind pedig transzport során kényelmesen vékony a kicsike (Smart Tab 7: 11,4 milliméter). A 390 grammos tömeg teljesen átlagosnak mondható, és akkor itt megint felhoznám a Samsung említett modelljét, mely csupán 345 grammot nyom a mérlegen. A baloldal teljesen csupaszra sikeredett, a hangerőt pedig az ellentétes oldalon tudjuk állítani, és ugyancsak ide került az on/off gomb. A jack dugalj a felső élen található és két hangszóró társaságát élvezi, aminél azért jobb lett volna, ha nem ennyire közel kerül egymáshoz a két hangforrás. Az akksit az alsó élen lévő és sajnos nem szabványos csatin keresztül tölthetjük, és ugyanitt található a microHDMI- és microUSB-port. A nagyfelbontású TV-kimenet tehát adott, ezenkívül pedig szerencsére az USB OTG feature is támogatott. Az integrált akkumulátor 4100 mAh kapacitású és a gyári adatok szerint mintegy 6 órás használati időt, illetve 200 órás készenléti időt biztosít. Ezen lehetne még egy kicsit javítani, mindenesetre óvatos használat mellett akár 2 napig is kitarthat az akksiban lévő kraft.

Kijelző
A függőlegesen tartott készüléken a kijelzőtől balra és jobbra 13-13, alul és felül pedig 18-18 milliméteres fekete káva található. A 7 colos érintőkijelző 1280x800 pixeles felbontású (van 1024x600 pixeles üzemmód is), vagyis a 216 ppi-s pixelsűrűségre egyetlen rossz szavunk sem lehet (iPad: 132 ppi). A kapacitív display képminősége, fényereje és betekintési szöge is nagyon rendben van, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a gyártó ezúttal az IPS LCD technológiának szavazott bizalmat. A fényerőt automatika szabályozza, de természetesen akár mi magunk is tuningolhatunk rajta egy keveset. A kijelzőn megjelenő virtuális QWERTY billentyűzet orientációtól függően 8x13, illetve 13x8 milliméteres gombokat vonultat fel, melyeken azért már nagyon kényelmesen lehet gépelni. Az elsősorban videóhívásokhoz szánt előlapi kamera 1,3 megapixeles felbontású.

Kamera
A hátfal felső szekciójába szerelt kamera 5 megapixeles felbontású és autofókuszos, LED-segédfényt viszont nem kapott. A maximális felbontás 2592x1944 képpont, a képminőség és a JPEG tömörítési szint pedig több lépcsőben állítható. A geotagging funkció nevét megint sikerült félrefordítani (tárhelyre), ezenkívül pedig említést érdemel még a manuálisan állítható fehéregyensúly, illetve a szabadon applikálható színszűrők. Tesztfotók:


A videófelvevő által készített 3GP felvételek 1280x720 pixeles felbontásúak, 7 Mbit/s-os bitrátájúak, 24 fps sebességűek és monó hanggal rendelkeznek. Összehasonlításképp, a Smart Tab 7 bitrátája ugyan 10 Mbit/s, ellenben sebessége csak 15 fps. Tesztvideónk:


Szoftver
A Huawei MediaPad a kifejezetten táblás felhasználásra szánt Android operációs rendszert, a Honeycombot futtatja. Emlékezetes, hogy a 3.0-ás első verzió tavaly februárban debütált, majd pedig májusban érkezett a hibajavított 3.1-es kiadás, illetve júliusban debütált a néhány új feature-t hozó 3.2-es verzió. Ez utóbbi teljesít szolgálatot jelen tesztalanyunkon is. A 3.2 egyik legfontosabb újdonsága, hogy immár a 7 és 8,9 colos kijelzőkkel, valamint a Qualcomm processzorokkal is kompatibilis, valamint belekerült a közvetlen memóriakártya elérés (media sync), illetve a nagyítható alkalmazás képméret. A Huawei nem igazán kívánt belenyúlni az OS-be, vagyis a Samsung által alkalmazotthoz hasonló egyedi felhasználói felületre senki se számítson. Jó hír, hogy a gyártó a CES-en bejelentette: az első félév során érkezik az ICS frissítés, vagyis az Android 4.0.

Használat közben
A készülékzár egy virtuális lakat elhúzásával oldható fel, majd pedig felbukkan a kijelzőn az alapképernyő, melyet jobbra és balra szkrollozhatunk, öt slide erejéig. Ha egy üres felületen nyomva tartjuk az ujjunkat, máris a szerkesztő üzemmódba kerülünk, ahol is widgetekkel, shortcutokkal, valamint statikus- és élő háttérképekkel pakolhatjuk tele a slide-okat. Az egész rendkívül egyszerű, még egy 1.0-ás felhasználó is könnyedén elboldogul vele. Telefonos Androidhoz szokott ujjunk hiába tapizza a kijelző felső peremét, a lehúzható státuszsor ugyanis eltűnt innen. Ide került viszont a Google kereső, illetve a jobbfelső sarokba a főmenüt elővarázsoló Apps gomb és az a + jel, mellyel az imént említett szerkesztő üzemmód csalogatható elő alternatív módon. A főmenü "Összes" füle alatt értelemszerűen az összes alkalmazásunk ott figyel, 6x4 ikonos elrendezésben, a "Saját alkalmazások" pedig az általunk letöltött cuccokat vonultatja fel. Legalul a bal sarokban találunk egy Back, egy Home, illetve egy alkalmazásváltó gombot, a jobbalsó sarokra kattintva pedig részletes infókat kaphatunk az időről, a töltöttségi szintről, a Wi-Fi hálózatról, illetve a nemrégiben telepített, vagy frissített alkalmazásokról.

Szolgáltatások
A Honeycomb névjegyzék, naptár és Gmail alkalmazása szerény véleményem szerint abszolút szerethetőre sikeredett, és ezek a funkciók abszolút kihasználják a nagyméretű kijelzőben rejlő lehetőségeket. Az Android 3.2 további erőssége a böngésző, mely természetesen Flash kompatibilis, de a legfőbb erénye az irtózatos sebessége. Természetesen kapunk még Google Maps-t, Twittert, Talk-ot és YouTube klienst, a számológépről, az óráról, a Foxit Readerről és az albumkép funkciós zenelejátszóról már nem is beszélve. Az SRS hangzás részletesen személyre szabható és tíz alap hangszínbeállítást is kapunk, valamint nem elhanyagolható szempont, hogy a videólejátszónak még a Full HD felbontás sem okoz nehézséget. Szórakoztatásunkról továbbá olyan kis ínyencségek gondoskodnak, mint például az Angry Birds, az Asphalt 6, vagy a Lets Golf 2. Az irodai állományok a gyárilag feltelepített Yozo Office révén kezelhetők és akár új file-ok is létrehozhatók a segítségével. Ha USB-re kötjök a tabletet, akkor egy felbukkanó új meghajtóról fel tudjuk telepíteni PC-re a HiSuite 1.4-es alkalmazást. Ennek segítségével egyszerűen menedzselhetjük a készüléken lévő névjegyeket és alkalmazásokat, screenshotokat készíthetünk, illetve akár a tablet élő képét is megjeleníthetjük a monitoron.

Hardver
A Huawei MediaPad "agya" egy Qualcomm MSM8260-as (Snapdragon S3) chipset, mely ismerős lehet többek közt például a HTC Sensation okostelefonból is. Ebben a 45 nanométeres gyártási technológia segítségével készülő chipsetben ott figyel két darab Scorpion (Cortex A8, ARMv7) processzormag, melyek 1,2 GHz-es órajelen ketyegnek, illetve egy Adreno 220-as grafikus gyorsító. Az 1 GB RAM-mal felvértezett tablet a Quadrant tesztben 1806 pontot ért el (Smart Tab 7: 1592), a Linpackban pedig 46,3/72,1 MFLOPS-os eredményt vésett fel a kijelzőre, de ennél talán fontosabb, hogy a masina a hétköznapi használat során szinte kivétel nélkül villámgyors működést biztosít. A 8 GB integrált memóriából (Smart Tab 7: 16 GB) mintegy 6 GB használható fel szabadon, wireless fronton pedig említést érdemel többek között a 14,4 Mbit/s-os HSDPA, az 5,76 Mbit/s-os HSUPA, a b/g/n szabványú Wi-Fi, a hotspot funkció, illetve a Bluetooth 2.1. No és persze GPS-vevőt is kapunk, a hátlap alsó fekete háromszög elemét eltávolítva pedig hozzáférhetünk a microSD és SIM slotokhoz. Normál mobil hívások nem bonyolíthatók le a táblán (egyelőre), de persze a VoIP hívásoknak a szükséges mikrofon és hangszóró jelenléte miatt semmi akadálya sincs.

Konklúzió
A Huawei MediaPad egy abszolút minőségi geek cucc, így aki 7 colos tablet vásárlásán gondolkodik, mindenképpen vessen néhány pillantást erre a masinára. Kínai gyártó ide, vagy oda, a minőségnek azért alaposan megkérik az árát, tehát senki se számítson mondjuk néhány tízezer forintos árra. A Telenor kínálatában Hipernet 42 tarifával (8090 Ft/hó) 56990 forintba kerül a gép, Hipernet 21 csomagban (6090 Ft/hó) 63175 forintot kérnek érte, Hipernet 7 konstrukcióban (5090 Ft/hó) pedig 75990 forint ellenében vihető haza. Ezenkívül a Vodafone Smartstore-ban is fellelhető a MediaPad, ahol is 101990 forintos kártyás áron kapható a tablet. Tény ami tény, ez bizony már nem a 45 ezer forintos WayteQ xTAB-70 kategóriája.