A mobil eszközöknek és a webnek is fontos felhasználási területe lesz az egészségügy, szerintem hatalmas fejlődési potenciál van ilyen téren. Sok kapcsolódó kutatásról és már működő dolgokról olvastam az elmúlt időszakban, de külön nem akartam beszámolni róluk, hiszen egy olyan speciális témáról van szó, ami nem biztos, hogy heti adagokban sokakat érdekel. Ráadásul így, egyben talán összefüggéseiben is jobban értelmezhető a téma.

Egészséges alkalmazások

A Pew Research Center tavaly ősszel publikált kutatási eredménye szerint az amerikai felnőtt mobilhasználók 11 százaléka használ valamilyen egészséggel kapcsolatos alkalmazást. Ez elég tág fogalom: lehet például a magyar fejlesztésű HealthMash egészségügyi kereső, a napi étkezésekkor bevitt adatokat összesítő kalóriaszámláló, a futást/biciklizést a GPS funkció segítségével lekövető app, gyógyszerinformációs alkalmazás, vagy éppen a meditációt/relaxációt így vagy úgy segítő szoftver is.

Az alkalmazások között érdekesség a pulzusmérős kategória. Természetesen diagnózishoz nem használható adatokat kapunk, de arra mindenesetre jó, hogy kb. kiderüljön, hogy 60 vagy 100 az emberpulzusa. Az ilyen alkalmazásokhoz, például az Instant Heart Rate-hez, nem kell semmi plusz eszköz, csak a kamera fölé kell helyezni az ujjunkat. A szoftver bekapcsolt vaku mellett nézi az ujjunkon átszűrődő fényt, az így beérkező adatok alapján számolja pulzusunkat.

Az ABI Research előrejelzése szerint az USA-ban mért 11 százalékos népszerűség még csak a kezdet, az egészséggel kapcsolatos alkalmazások piaca ugyanis 2016-ra megnégyszereződik, éves szinten 400 millió dollár forog majd benne.

Köpj az iPhone-ra!

Koreai tudósok próbálgatták azt az elsőre elég valószínűtlenül hangzó dolgot, hogy fel lehet-e használni diagnosztizáláshoz a kapacitív érintőkijelzőt. Az érdekesség az, hogy a New Scientist által hírezett eredmény szerint fel lehet, merthogy a kapacitív kijelzők érzékenysége már most jóval precízebb dolgokra is jó, minthogy játék közben balra forduljunk.

Az egyelőre csak laboratóriumi körülmények közt próbált öndiagnózishoz a kijelzőre juttatott nyálat oda kell "szorítani", hasonlóan, mint mondjuk mikroszóp esetében a tárgylemezek közé tett mintát. Az erősen kutatási fázisban lévő megoldással egyelőre nem lehet kimutatni, hogy megfázásról vagy mondjuk mérgezésről van-e szó, viszont a nyálminta sűrűségét már igen, ami a koreai kutatók szerint nagyon biztató első lépés.

A mindennapokban alkalmazhatóság legnagyobb akadálya jelenleg az, hogy a laborokon kívül a kijelzők eleve koszosak, annyira legalábbis mindenképp, hogy ez befolyásolja a minta elemzését. A kutatók erre az esetre gondolva egy speciális filmrétegen is dolgoznak.

Karkötő, sms-es kóddal

Nem a klasszikus értelemben kapcsolódik a mobilokhoz az a karkötő, amelyről a Los Angeles Times számolt be. Az ötlet onnan jött, hogy 3 millió amerikai visel valamiféle orvosi azonosítót, de bármi is legyen az, nehéz rázsúfolni annyi adatot, amennyi orvosi szempontból praktikus lenne. A TextID nevű megoldás előnye, hogy a karkötőn lévő fém tábla elején található egy sms szám, a táblát levéve pedig láthatóvá válik az az egyedi azonosító is, amit a számra elküldve két sms-t kap vissza például a mentős: az egyikben az ember neve, neme (?), életkora, általános egészségügyi állapota szerepel, a másodikban pedig egy link az illető teljes orvosi profiljára.

Sorszámok helyett

A malajziai Egészségügyi Minisztérium a sorszámok kiadása mellett sms-alapú rendszerrel próbál szembeszállni a hosszúra nyúló kórházi várakozásokkal. A már két éve tesztelt értesítő rendszer szöveges üzenetet küld a páciensnek, amikor már csak 5 beteg várakozik előtte. Így nyugodtan lehet közben ügyintézni vagy otthon/iskolában/munkahelyen tevékenykedni (netán visszaaludni), hiszen kb. fél-háromnegyed órája maradhat az sms-ben értesülő betegnek arra, hogy beérjen.

A rendszer nem csak a várakozást elkerülő pácienseknek jó, hanem az orvosoknak is, hiszen a rendelésre bekerülő betegek kevésbé idegesek és a várók sincsenek tömve.

Táblagépek a kórházakban

Ahogy a légitársaságok, úgy a kórházak közül is egyre többen vetnek be iPadet a mindennapi munkamenet megkönnyítésére - egyelőre leginkább tőlünk nyugatabbra. Ennek több praktikuma is van, a kevesebb a papírforgalom talán mind közül a legkisebb. Az alábbi videón látható, hogy az orvosok iPaden érik el a betegekkel kapcsolatos összes információt (részletes adatokkal, adott esetben röntgenfelvételekkel, fotókkal kiegészítve), rá tudnak keresni egy-egy gyógyszerrel kapcsolatos pontos információra, vagy éppen látványosabban, érthetőbben tudják bemutatni és elmagyarázni a betegeknek az eredményeket.