A HTC idén áprilisban dobta piacra a Sensation (Z710e) nevezetű androidos okostelefont, mely villámgyorsan igen komoly karriert futott be, és nem sokkal később házon belüli követőkre is talált. Bizony, bizony a Sensation immár nemcsak egy telefon, hanem egy komplett termékcsalád. Szeptemberben ugyebár megérkezett a felturbózott processzort kapott Sensation XE (Z715e), októberben pedig lehullott a lepel az eredetinél nagyobb méretű kijelzővel szerelt és komoly muzsikus vénával megáldott Sensation XL-ről (X315e). Ezúttal ez utóbbi készüléket fogjuk vallatóra, melyről rögtön itt a cikk elején nem árt tisztázni, hogy tulajdonképpen nem más, mint a szeptember elején debütált Titan zöld robotos új kiadása. Csapjunk hát a lovak, izé, a karakterek közé!

Design, minőség
A Sensation XL néhány apró különbséget leszámítva gyakorlatilag teljesen úgy néz ki, mint a Titan, illetve egy hajszálnyival hosszabb és 2,5 grammal nehezebb windowsos testvérénél. Ami pedig az eredeti Sensationnel való összehasonlítást illeti, nos ennél a már amúgy sem éppen kicsi készüléknél bizony 6 milliméterrel hosszabb és 5 milliméterrel szélesebb az XL verzió, azonban jó hír, hogy az új jövevény 1,4 milliméterrel vékonyabb az ősénél. A hófehér színben pompázó Sensation XL remek minőségi szintet képvisel, melyben komoly szerepet játszik az alumínium borítás, illetve a korrekt összeszerelési minőség.

Felszereltség
Baloldalra került a microUSB csatlakozó aljzat, mely teljesen fedetlen, vagyis e tekintetben azért tanulhatna még egy keveset a HTC a Samsungtól. Az ellentétes oldal a hosszúra nyúlt hangerőállító gombpárnak ad otthont, a kamera dedikált exponáló gombjáról viszont sajnos le kell mondanunk - ellentétben például a Titan tesóval. A felső élre került az on/off gomb valamint a szabványos 3,5 milliméteres audio csatlakozó aljzat. Az alsó élen lévő gombbal oldható le a hátlap, mely tulajdonképpen egyben az egész telefon héja. Az akkumulátorhoz könnyen hozzá lehet férni, és jó hír, hogy az eredeti Sensationhöz képest némileg sikerült növelni a kapacitását, még pedig 1520 mAh-ról 1600 mAh-ra. Zárójelben megjegyzendő, hogy e tekintetben a Sensation XE a nyerő, a maga 1730 mAh-s akksijával. MicroSD bővítőhelyet senki se keressen, vagyis ez ugyanúgy a távolmaradók listáját gyarapítja, mint a Titan esetében.

Kijelző
Tavaly még egy 4,3 colos kijelző is hatalmasnak számított, idén viszont már több olyan okostelefon is bemutatkozott, melyben ennél jóval nagyobb display trónol. Az egyik legextrémebb példa ugyebár a nemrégiben debütált Samsung Galaxy Note a maga 5,3 colos és 800x1280 pixeles kijelzőjével, illetve a Samsung Galaxy Nexus-féle 4,65 colos 720x1280 pixeles panel sem semmi. Ehhez képest a HTC Sensation XL előlapját egy 4,7 colos képátlóval (61x101 milliméter) rendelkező TFT LCD uralja, mely méretéhez képest nem valami nagy, 480x800 pixeles felbontással bír. No persze messze nem csúnyán pixeles az XL kijelzője, mindenesetre az általa képviselt 199 ppi-s pixelsűrűség jelentősen elmarad a Note-féle 285 ppi-től, illetve a Nexus-féle 316 ppi-től. Fontos különbség továbbá, hogy míg az említett Samsung modellekben AMOLED, addig a HTC üdvöskéjében csak egy S-LCD panel kapott helyett. Talán már mondanom sem kell, hogy a kijelző kapacitív technológiájú és egyszerre több ujjal is kezelhető (multi-touch). Végül, de nem utolsó sorban szólnunk kell még a Sensation (XE)-féle 4,3 colos panelről, mely 540x960 pixeles felbontása révén 256 ppi-s pixelsűrűséggel rendelkezik.

Kijelző környéke, adatbevitel
Az LCD feletti szekciót egy 35 milliméter széles, tehát igen jellegzetes hangszóró uralja, melynek társaságában ott egy 1,3 megapixeles felbontású előlapi kamera (a másik két Sensationban 0,3 megapixeles van). Ugyanitt keresendő a fényérzékelő, a proximity szenzor és a különböző eseményeket jelző parányi LED, ezenkívül pedig természetesen giroszkópot is kapott a kicsike. A kijelző alatti részbe négy darab érintőgombot pakolt a HTC-től, melyek a következő funkcionalitással bírnak: Home, Menu, Back, Search. A korrekt háttérvilágítású érintőgombokkal remekül kezelhető a telefon - az Incredible S esetén megismert piktogram elfordításos trükköt ezúttal nem vetette be a gyártó. A kijelzőn megjelenő virtuális QWERTY billentyűzeten függőleges helyzetben 5,5x8 milliméteresek a gombok, vízszintes orientáció mellett pedig 8x8,5 milliméteres gombokra számíthatunk.

Felhasználói felület
A Sensation anno Sense 3.0-ával érkezett, az Android 2.3.5-ös OS-szel (Gingerbread) ellátott Sensation XL-en viszont már ugyanaz a vadonatúj Sense 3.5 teljesít szolgálatot, mely a Rhyme-ról már ismerős lehet. Említést érdemel, hogy az XE 2.3.4-es Androidot és Sense 3.0-át vonultat fel, viszont jó hír, hogy ezek a készülékek mind meg fogják kapni az Android 4.0-át (Ice Cream Sandwich) - valamikor 2012 elején. A remekre sikeredett zárolóképernyőn egy egyszerű háttérkép, fényképalbum, időjárás, részvényárfolyam lista, illetve egy látványos óra is helyet kaphat, a négy gyorsindító ikont pedig természetesen személyre lehet szabni. Alaphelyzetben hét darab slide között lapozgathatunk a főkijelzőn, ezek számát pedig bármikor könnyen módosíthatjuk. Egy pinch zoom mozdulattal, vagy a Home gomb megnyomásával gyorsan áttekinthetők a slide-ok, melyekre rengeteg widgetet, alkalmazást, parancsikont és mappát biggyeszthetünk oda. Statikus- és élő háttérképekből, jelenetekből és felszínekből sincs hiány, de hát többek közt emiatt is szeretjük olyannyira a Sense-t.


Kezelhetőség
Ha a kijelző felső szekciójából lenyitjuk a státuszsort, felül a nemrégiben használt alkalmazásokat látjuk felsorolva, a lentebbi szekció pedig két részre van tagolva. Egyrészt megkapjuk a szokásos (könnyen törölhető) értesítéseket, másrészt pedig a Gyors Beállítások fül révén villámgyorsan kapcsolgathatjuk a Wi-Fi-t, a Bluetooth-t, vagy például a GPS-vevőt. Az LCD alsó szekciójában három kis ikon csücsül, melyek révén a főmenü, a tárcsázó, illetve a testreszabási opciók csalogathatók elő. A főmenüben 4x4 darab hatalmas ikont láthatunk egyszerre, fel-le szkrollozva pedig 4x4-es blokkokat mozgat egyszerre a készülék. Ha listás megjelenítésre váltunk, akkor kilenc alkalmazást láthatunk egyszerre egymás alatt. Az alsó sorban lévő gombok révén megadhatjuk, hogy minden alkalmazást, vagy csak a letöltött cuccokat, vagy esetleg csak a kedvenceket szeretnénk látni. Az alkalmazások ABC sorrendbe, illetve időrendi sorrendbe is sorolhatók.

Kamera
A Sensation XL-ben elméletileg ugyanaz a 8 megapixeles kamera modul található, mint ami a Titanban is van, ettől függetlenül a kapott kép- és videóminőség nagyon is különböző lehet. Pozitívum, hogy a 28 milliméteres nagylátószögű kamera f2,2-es fényerővel rendelkezik, vagyis rossz fényviszonyok mellett is relatíve sok fényt enged át magán, ezenkívül pedig a képérzékelő hátsó megvilágítású (BSI) kivitele mellett sem mehetünk el szó nélkül. Az XL valamivel jobb minőségű képeket lő, mint a Titan, ami vélhetően az eltérő képfeldolgozó algoritmusnak köszönhető. Összesen nyolcféle gyári témabeállítást kapunk, ezenkívül pedig a sorozatfelvevő (5 MP), a panorámakép üzemmód, valamint a geotagging sem hiányzik a repertoárból. A fényérzékenység ISO100 és ISO800 között állítható, valamint arcfelismerést és manuálisan állítható fehérnyegyensúlyt is kapunk. Sötétben jó szolgálatot tehet a dupla LED-es segédfény, azonban kár, hogy a kamera a LED-et nem használja AF segédfényként. Íme néhány tesztfotó:


A Sensation XL videófelvevője sajnos nem túl erős, lévén, hogy az általa készített 720p HD felvételek mindössze 5 Mbit/s-os bitrátával és 25 fps-es sebességgel rendelkeznek. Összehasonlításképp, a Titan 720p-ben 10 Mbit/s-ot és 30 fps-t virít, az eredeti Sensation és az XE pedig 1080p Full HD üzemmóddal is rendelkezik. Tesztvideónk:


Funkciók
A névjegyzék az "Emberek" menüpont alatt érhető el, és gyakorlatilag minden földi jóval fel van vértezve. Rögtön az első induláskor felajánlja, hogy szétnéz a Facebookon néhány egyezőség után kutatva. A közösségi adatokat simán összeköti a kontaktokkal, az egyes emberkék legutóbbi FB bejegyzései már a névjegyzék listában is megtekinthetők. Itt jegyzendő meg, hogy a HTC sokat segít az egyéb platformokról érkező új felhasználóknak, ugyanis az adatátvitel alkalmazás és a Bluetooth kapcsolat lényegében bármilyen mobilról képes átszippantani a már meglévő adatokat. A Flash kompatibilitással rendelkező webböngésző szerény véleményem szerint napjaink egyik legjobb mobil browsere: villámgyors, egyszerűen kezelhető és szinte mindent megeszik. Természetesen a Facebook, a Twitter és a YouTube kliens sem hiányzik a fedélzetről, és mindegyik egész jól használható. Említést érdemel továbbá a gyárilag feltelepített Dropbox, mely 5 GB cloud tárhelyet biztosít az ember fia számára.

Egyebek
Érdekesség a Reader alkalmazás, mely alaphelyzetben nyolc digitális könyvet tartalmaz angol nyelven, és persze újabb példányokkal is bővíthető. PolarisOffice-t is kapunk a pénzünkért, és ami a legjobb, hogy nem valami kiherélt verziót, hanem egy olyat, mellyel új Word és Excel állományok is lazán létrehozhatók. Ezenkívül többek közt Adobe Reader, hangrögzítő (hívásokat is fel tud venni), számológép és még egy kis zseblámpa és tükör alkalmazás is van a telefonon. A zenelejátszó hozza a tőle elvárható szintet, így például nemcsak véletlenszerű és ismétlő lejátszásra képes, hanem kezeli a playlisteket, a hangzását pedig állítólag maga Dr. Dre állította be. A készülék egyik legkomolyabb hozzáadott értéke pedig nem más, mint a Monster-féle spéci, vörös kábeles Urbeats headset, mely elsősorban kristálytiszta hangzásáról, valódi mélyhangjairól és távirányító funkcionalitásáról ismerszik meg. Egy ilyen füles amúgy mintegy 30 ezer forintos értéket képvisel, tehát érdemes megbecsülni. A teszt során DivX/Xvid videókat is néztem a telcsin, sőt még az MKV-kat is lejátsza a telefon, ha nem is mindegyiket. Kár, hogy a feliratkezelésről már megfeledkezett a HTC. A telefonra telepített HTC Hub-ban új widgeteket, háttereket és csengőhangokat gyűjthetünk be, a HTC Likes pedig tulajdonképpen a gyártó saját kis Android Markete, tele jobbnál jobb, és gyakran ingyenes tartalmakkal. Ezenkívül természetesen a normál Android Market is elérhető az XL-ről.

Navigáció
Az egy ideje már aktív navigációra is használható alap Google Maps-et érdemes villámgyorsan befrissíteni a legújabb 6.0.2-es verzióra, de ezenkívül a HTC saját fejlesztésű navi alkalmazását, a Locations-t is megkapjuk. Ez a Route 66 alapú alkalmazás a rövid használat során korrektnek tűnt, mind a képi világ, mind pedig a használhatóság szempontjából. A TeleAtlas eredetű térképek teljesen ingyen és bérmentve hozzáférhetők, alaphelyzetben online módon, de ezenkívül offline használatra, vagyis a térképek előzetes letöltésére is lehetőség nyílik. Az autós/kamionos/gyalogos üzemmóddal bíró szoftver gyors és rövid útvonalat tud tervezni, és persze a használni kívánt utak is megadhatók kategóriák szerint. A hang alapú navigáció sajnos már fizetős, de az első 30 napban teljesen ingyenesen kipróbálható a cucc. Ha megtetszik a Locations aktív navigációs szolgáltatása, akkor a teljes Európa licensz egy évre 40 euróba kerül.

Hardver, adatátvitel
Ahány Sensation, annyiféle processzor. Kezdjük az elején, vagyis a "sima" Sensationnel, melyben ugyebár egy Qualcomm MSM8260-as Snapdragon chipset kapott helyet, a maga duplamagos 1,2 GHz-es Scorpion processzorával és Adreno 220-as grafikus gyorsítójával. Aztán kijött a Sensation XE, melyben ugyancsak egy Qualcomm MSM8260-as chipset figyel egy Adreno 220-szal megspékelve, viszont a duplamagos processzor immár 1,5 GHz-es órajelen ketyeg. Jelen tesztalanyunk, a Sensation XL pedig egy egyszerűbb Qualcomm MSM8255-ös chipsetet virít: a szimpla magos processzor 1,5 GHz-en teper, a GPU szerepét pedig egy jó öreg Adreno 205 tölti be. Az XL a Quadrant tesztben 1805 pontot szerzett, a Neocore-ben 58,4 fps-t ért el, a Linpack tesztben pedig 53,392 MFLOPS-os teljesítményt produkált. RAM-ból 768 MB-ot kapott az XL (Titan: 512 MB), ezenkívül pedig 16 GB tárhely áll a felhasználó rendelkezésére. A HSDPA 14,4 Mbit/s-os, a HSUPA pedig maximum 5,76 Mbit/s-os tempót diktál, ezenkívül pedig adott még a b/g/n szabványú Wi-Fi, a DLNA támogatás, no és persze a GPS-vevő. A Bluetooth ezúttal 3.0-ás verziószámot visel magán, míg a Titan még csak 2.1-nél tart. Ellenben kár, hogy a HDMI-kimenetről le kell mondanunk.

Konklúzió
A HTC szokás szerint felettébb korrekt munkát végzett, bár ezúttal nem volt nehéz dolga, hiszen tulajdonképpen csak a windowsos Titant kellett egy kicsit átgyúrnia. A Sensation XL egyértelműen azon zöld-robot rajongók számára készült, akik az átlagnál mindenképpen nagyobb kijelzővel szimpatizálnak - ők egyáltalán nem fognak csalatkozni a készülékben. Ettől függetlenül az XL-t nem nevezném túl jó vételnek. Hogy miért? Nos, csupán azért, mert a hasonlóan remek fülessel együtt szállított, XE típusjelzésű testvérmodell jelentősen komolyabb processzort, microSD bővíthetőséget, erősebb akksit, Full HD videófelvevőt és nagyobb felbontású, bár némileg kisebb méretű kijelzőt vonultat fel - jelentősen olcsóbban. A cikk írásának időpontjában a három hazai szolgáltató közül egyik sem forgalmazza a Sensation XL-t, mely a kártyafüggetlen piacon jelenleg mintegy 140-180 ezer forintot kóstál. Ehhez képest a Sensation XE ára 125 ezer HUF, a normál Sensation pedig 110 ezer magyar pengő, míg a Samsung Galaxy S II-ért 120 ezret kérnek el. Na szóval nem rossz ez az XL, de azért lehetne jobb is... (A tesztkészüléket a Speedshop biztosította - köszönet érte!)