A ZTE a tavalyi esztendÅ‘ végén igen nagyot durrantott azzal, hogy piacra dobott egy pofátlanul jó ár/érték arányú alsó-középkategóriás androidos telefont, a Blade-et. Minden együtt volt a sikerhez: a korrekt minÅ‘ség, a nagyfelbontású kijelzÅ‘ és persze a nyomott ár. Aztán idén megérkezett a Blade-nél jelentÅ‘sen nagyobb méretű kijelzÅ‘t, enyhén gyorsabb processzort és kicsit jobb kamerát kapott nagytesó, a Skate, melyet minden jel szerint ismét alaposan összerakott a kínai gyártó. Most pedig itt figyel az asztalomon egy a már említett két modellnél kisebb és egyben olcsóbb ZTE delikvens, melytÅ‘l azonban abszolút nem vagyok elájulva. Rögvest kiderül, hogy a ZTE az Arizona esetében ezúttal hol vétette el a számítását!

Minek nevezzelek?
A hazai mobil szolgáltatók közül elsÅ‘ként a T-Mobile vette fel a kínálatába a low-end Android kategóriában versenyzÅ‘ ZTE Arizonát. A tesztkészülék viszont nem a T-tÅ‘l, hanem egyenesen a ZTE hazai képviseletétÅ‘l érkezett, nekik pedig éppen nem volt raktáron Arizonájuk, így adtak helyette egy Racer II-t, ami tulajdonképpen csak és kizárólag abban tér el az Arizonától, hogy 2 helyett 3 megapixeles a kamerája. A mellékelt felvételeken tehát a Racer II (P728B) látható, de a ZTE munkatársai esküt tettek arra, hogy a két készülék 99 százalékban megegyezik egymással, így mostantól már csak mint Arizonának fogom nevezni a kicsikét.

Design, minÅ‘ség
Nem mondanám, hogy a design láttán azonnal felugrottam a székembÅ‘l, hogy na ez most végre alaposan odapörköl a csodaszép Nokia N9-nek, mindenesetre tény, hogy a ZTE tervezÅ‘i ismét egy abszolút vállalható formatervvel rukkoltak elÅ‘. Az alapvetÅ‘en teljesen fekete telefon oldalsó részét egy fénylÅ‘ díszcsík hivatott feldobni egy kicsit, a műanyag hátlapot borító gumírozott (és robot logózott) valami pedig sokkal jobb tapintásérzetet biztosít, mint a Skate-féle zongoralakk fekete borítás. Az összeszerelési minÅ‘ség is teljesen rendben van, talán csak annyit jegyeznék meg, hogy a hátlapot igen nehéz lepattintani a helyérÅ‘l. Mögötte egyébként egy 1100 mAh kapacitású akkumulátor teljesít szolgálatot, és jó hír, hogy a Blade-hez hasonlóan és a Skate-tÅ‘l eltérÅ‘en a microSD kártyák ezúttal hot-swap módon cserélhetÅ‘k. Alapáron persze nem kapunk memóriakártyát: a dobozban egy hálózati töltÅ‘, egy USB-kábel, egy vezetékes sztereó headset, illetve némi dokumentáció rejtÅ‘zik.

Felszereltség
A szabványos microUSB csatlakozó aljzat teljesen fedetlen formában landolt a baloldalon, a hangerÅ‘t pedig az ellentétes oldalon lévÅ‘ gombpár révén tudjuk szabályozni. A bekapcsoló gomb a felsÅ‘ él közepén található és egy 3,5 milliméteres audio csati társaságát élvezi. Az LCD feletti szekcióban elÅ‘lapi kamerát nem meglepÅ‘ módon nem találunk, viszont a fényérzékelÅ‘ és a proximity szenzor szerencsére adott. A kijelzÅ‘ alatti területen érintésérzékeny és hagyományos nyomógombok egyaránt fellelhetÅ‘k, de háttérvilágítást sajnos csak ez utóbbiak kaptak. A felsÅ‘ sorban lévÅ‘ gombok (Search, Menu, Back) az érintÅ‘s verziók, az alattuk lévÅ‘ híváskezelÅ‘ gombok és a központi Home billentyű pedig a simogatás helyett a nyomkodást díjazza.

Kijelző
2007 nyarán egy 2,8 colos képátlóval rendelkezÅ‘ és 240x320 pixeles felbontású TFT kijelzÅ‘ még tökéletesen elegendÅ‘ volt egy olyan high-end készülékbe, mint például a Nokia N95 8GB. Azóta viszont eltelt jó néhány esztendÅ‘, és ma már szinte csak az abszolút low-end kategóriában találunk hasonló kvalitásokkal rendelkezÅ‘, igaz immár érintésérzékeny LCD-ket. Jelen tesztalanyunkban is egy ilyen adottságú, tehát nem valami szép képet biztosító display teljesít szolgálatot, az viszont mindenképpen jó hír, hogy a kapacitív technológiájú panel multi-touch kompatibilis. A 65 ezer színárnyalatú és mindössze 143 ppi-s pixelsűrűségű LCD fényerejét egyébként automatika szabályozza, a betekintési szögekkel viszont abszolút nem lehetünk elégedettek. A virtuális QWERTY billentyűzet függÅ‘leges helyzetben 3,5x6 milliméteres, vízszintes orientáció mellett pedig 5x5 milliméteres gombokat vonultat fel - az ékezetes karakterek az adott gombok nyomvatartásával varázsolhatók elÅ‘.

Kamera
Egy ilyen olcsó okostelefontól sohasem várja el az ember, hogy mondjuk Nokia N8 szintű magasságokba hágjon fel a kamerája, mindenesetre a ZTE Arizona által biztosított fotóminÅ‘ség még így is több mint hervasztó. Ráadásul mondom mindezt úgy, hogy tesztkészülékünk ugyebár a 3 megapixeles Racer II és nem a 2 megapixeles, tehát várhatóan még gyengébben "muzsikáló" Arizona. A maximális fotófelbontás 2048x1536 pixel, a képminÅ‘ség három fokozatban állítható, van éjszakai üzemmód és geotagging feature, viszont mind az autofókusz, mind pedig a LED-villanó hiányzik a fedélzetrÅ‘l. A videófelvevÅ‘ pedig talán még a fényképezÅ‘gépnél is gyatrább minÅ‘ségi szintet képvisel a maga 352x288 pixeles felbontásával.


Szoftver
Emlékeim szerint a 2.2-es Android még valamikor tavaly tavasszal látott napvilágot, ehhez képest a ZTE vette a bátorságot, és 2011 végén egy még mindig ezt a régi OS-t futtató készüléket dobott piacra. Ez egyébként többek közt már csak azért is furcsa, mert a nemrégiben nálunk járt Skate-en egy remek 2.3.5-ös Android szaladgált. Azt pedig ne tÅ‘lem kérdezzétek, hogy vajon mikor lesz majd 2.3-as upgrade az Arizonára, no persze ha lesz egyáltalán valamikor. Az alapképernyÅ‘n fixen öt darab slide fogadja az embert, melyekre parancsikonokat, modulokat (widgeteket) és mappákat dobálhatunk kényünk-kedvünk szerint. HáttérképekbÅ‘l csak statikus példányokat használhatunk, hiszen az élÅ‘ háttérképek kezeléséhez egyszerűen túl karcsú lenne az Arizona hardvere.

Szolgáltatások
Az alapképernyÅ‘ alsó sorában a következÅ‘ négy ikon sorakozik: tárcsázó, üzenetek, böngészÅ‘ és menü. Ha ez utóbbira bökünk, az említett ikonok továbbra is maradnak a helyükön, a kijelzÅ‘ felsÅ‘ szekciójába viszont beköltözik egy 3x3-as elrendezésű ikonos menürendszer. Listás elrendezés nem választható, viszont az ikonok természetesen lazán átrendezhetÅ‘k. A névjegyzék egy teljesen alap Androidos cucc, mint ahogy a naptárt is hasonló fából faragták. A webböngészÅ‘ sajnos nem Flash kompatibilis, bár ezen abszolút nem szabad meglepÅ‘dni. Kapunk továbbá szundi funkciós ébresztÅ‘órát, tudományos számológépet, jegyzettömböt, feladatkezelÅ‘t, fájlkezelÅ‘t, hangrögzítÅ‘t, stoppert, no és persze olyan deafult dolgokat, mint például a Google Maps, a Google Search, a Latitude, a Places, vagy a Talk. A véletlen/ismétlÅ‘ funkciós zenelejátszó megjeleníti az albumképeket és kezeli a lejátszási listákat, ellenben a hangszínszabályzó hiányzik belÅ‘le. Ezenkívül az RDS-es sztereó rádió is képviselteti magát, melynek használata megköveteli a vezetékes headset antennaként történÅ‘ csatlakoztatását.

Hardver, adatátvitel
Nem gondoltam, hogy az én életemben eljön még egyszer az a pillanat, amikor is egy smartphone-ban isteníteni tudnék egy 600 MHz-es processzort. Pedig most elérkezett ez a pillanat, ami annak "köszönhetÅ‘", hogy a ZTE ebbe a telefonba egy 500 MHz-es Broadcom BCM2157-es "erÅ‘művet" mert hegeszteni. Ez a 65 nanométeres gyártási technológiák segítségével készülÅ‘, ARMv6 utasításkészletű ARM11 processzor a mellé pakolt 256 MB RAM-mal megtámogatva nem gyors, de legalább kegyetlen lassú. Ennek következtében a hétköznapi használat során rengeteg olyan helyzet adódik, amikor hosszú másodpercekre várnunk kell a telefonunk reakciójára. Iszonyat lassan jön fel a virtuális billentyűzet, a weboldalak is csiga sebességgel jelennek meg a kijelzÅ‘n, az automatikus kijelzÅ‘kép elfordító feature pedig adott esetben 2,5-3 másodperc alatt végzi el a rábízott feladatot. A Quadrant és Neocore tesztek nem is voltak hajlandóak lefutni, a Linpackot pedig kemény 3,709 MFLOPS-os eredménnyel zárta a kicsike, vagyis elmondható róla, hogy mintegy tizedannyi power van benne, mint egy felsÅ‘-középkategóriás androidos masinában. A háromnormás Arizona egyébként maximum 7,2 Mbit/s-os HSDPA tempóra képes, ami azért teljesen korrekt, ezenkívül pedig a b/g szabványú WLAN, illetve a Wi-Fi hotspot funkció sem hiányzik belÅ‘le, a Bluetooth 2.1-rÅ‘l már nem is beszélve.

Konklúzió
A ZTE Arizona kapcsán nem túl sok pozitívumot lehet találni, az viszont tény, hogy a készülék egész pofásan néz ki és a minÅ‘ségével sincsenek problémák. A kijelzÅ‘je nem valami nagy felbontású, de legalább kapacitív technológiájú és az sem rossz, hogy a memóriakártyája nem igényel telefon-újraindítást. Ezzel szemben a kamera nagyon gyatra minÅ‘ségű, az operációs rendszer már korábban is elavult lett volna, a lassú processzor pedig az egész felhasználói élményt agyonvágja. A dolog egyébként talán még mindig menthetÅ‘ lenne, ha a ZTE készüléke árban jelentÅ‘sen bemenne a riválisok szintje alá, de sajnos nem teszi. Az Arizona ugyanis Domino csomagban pontosan ugyanannyiba kerül, mint a 600 MHz-es chippel szerelt move by T-Mobile, vagyis 24990 magyar pengÅ‘be. 29990 forintért pedig már olyan készülékeket vásárolhatunk Dominóban, mint például a Samsung Galaxy Mini, vagy a Sony Ericsson Xperia X8. A Telenor One Touch pedig 26990 forintos pre-paid áron kínál 3,5 colos kijelzÅ‘t, 600 MHz-es processzort és 5 megapixeles AF kamerát. No comment. Egyébként ha én lennék a ZTE, akkor az Arizona helyett inkább egy mini Blade-et készítettem volna, minimum 600-as procival, Gingerbreaddel és 3 colos HVGA kijelzÅ‘vel - és persze Arizona árban adnám a cuccot.