A Samsung boszorkánykonyhájában egy köztes hibrid született, amelynek neve Samsung Galaxy Note. Méretét tekintve a hagyományos, felsőkategóriás (~4”) telefonok és a legkisebb táblagépek (7”) közt található, funkcióit tekintve pedig mindkettő csoportéból merít, plusz egy fontos újdonságot is hoz magával.

Nem csak plusz egy col
A készülék ugyan első ránézésre egy még nagyobb okostelefonnak is tűnhet, de használata során fel fog tűnni, hogy a kütyü azért ennél többre képes, hála a fizikailag és felbontást illetően is nagyobb kijelzőnek, valamint a wacomos tollnak, amely korántsem keverendő össze a régi okostelefonos cerkákkal, de erről bővebben később!

A legkisebb, izé, legnagyobb fiú
A Samsung nem szórakozott a Galaxy-ba rejtett hardverrel, rögtön a lehető legerősebbet rakta bele. Így hát ugyanaz a kétmagos, ARM-9 processzor (Samsung Exynos 4210) található benne, mint a Galaxy S II-ben, egy lényeges eltéréssel: ezt felhúzták egészen 1.4Ghz-ig, amely eredményeként például a Quadrant tesztbeli pontszáma az eddigi 3500-ról egészen 4500-ra ugrott. Emellett egy gigabájt memóriát és 16, illetve 32 giga háttértárat is kapunk. Utóbbit microSD-vel bővíthetjük, ha nem lenne elegendő. A csúcskategóriás processzornak hála a gép jelenleg „a” legerősebb androidos készülék, amelyet megvásárolhatunk.

Vékony testben nagyon is élek
A készülék nagy mérete miatt meglepően vékonynak hat annak ellenére, hogy valójában a mai csúcsmobilokhoz képest nem is annyira vékony: a 9,65 milliméteres test igazából „átlagos”. A karcsúság érzetét erősíti, hogy a kijelző üveglapját nem fogja teljesen tetejéig a fém oldalsó pánt, ehelyett nagyjából egy milliméteres szakaszon szabadon marad az oldalról fekete lap.

A nagy méret miatt a hátlap lepattintható fedlapja is új alakot öltött. Egyfelől könnyen hajlítható anyagból készült, másfelől pedig – részben az előző ok miatt – a mobilokhoz képest sokkal több helyen kell a kis karmocskákat bepattintani. A teszt alatt velem is előfordult nem egy alkalommal, hogy egy-két ilyen kis karmocskát nem pattintottam be a helyére, mivel gyors átfutással nem vettem észre, hogy ott épp kissé kidülled még a lemez.

Felületkezelés
Az óriási teljesítményt azonban egy nagy dolog fogja vissza, illetve foglalja le: a Samsung saját kezelőfelülete, a TouchWiz. Ahogyan ugyanis a külföldi fórumokon is panaszolja nem egy felhasználó, a felület érezhetően visszafogja néha a gépet. Jó példa erre, hogy a normális esetben (sőt, Galaxy S-en is) a vissza gombra azonnal bezáródó GMail olyan minden negyedik-ötödik alkalommal malmozott egy-másfél hosszú másodpercet. Egy egyébként nagyon fürge gépnél ez enyhén szólva észrevehető.

A másik kirívó példa a Social Hub közösségi portálokat összefogó Samsungos program widgetje, amely görgetése nevetséges módon akadozik. Igen, ezen a gépen, ilyen hardver mellett. Egyedül arra tudok gondolni, hogy valamit nagyon elrontottak a Samsung programozói.

Amint leváltjuk a kezelőfelületet, az összes ilyen probléma megszűnik. Emellett azonban elveszítjük a Samsung kizárólag ToucWiz-en működő widgetjeit is, így búcsút mondhatunk például a jegyzeteink kirakásának.

Méretes AMOLED-es
A Galaxy Note nem szimplán nagyobbacska, hanem jókora készülék: egészen pontosan 5,3”-os, Gorilla Glass által védett kijelzőt kapott, amely nem kevesebb, mint 1280x800-as felbontású. Azaz csodálatos a 720p HD videók lejátszására. Igaz ugyan, hogy a kijelző pentile elrendezést kapott, azonban a teszt egy hete alatt egy emberrel sem találkoztam, aki ezt ki tudta volna szúrni. Amikor elmondtam nekik, csak meglepett arcokkal találkoztam. Ellentétben tehát a „régi” Galaxy S 800x480-as kijelzőjével, ez a pixelsűrűség már elegendő volt ahhoz, hogy ne tűnjön fel a trükközés.

A kijelző részletessége meglepő. Ez az első olyan mobil, aminél nem azért fogunk itt-ott belenagyítani a nagy desktop monitorokhoz méretezett honlapokba, mert a kijelző nem rendelkezik elegendően nagy felbontással, hanem mert szemünknek túl aprók a betűk.

Sajnos becsúszott néhány gyermekbetegség is a kijelzőt illetően. Szoftveres frissítéssel valószínűleg orvosolható, hogy este, illetve sötétebb helyeken a legkisebb beállítható fényerő is zavaróan magas. Emellett egy érdekes problémába ütköztem: az AMOLED-es kijelző feketéje ugyanis nem volt teljesen száz százalékosan fekete. Ez sötétben látszott csak, kizárólag akkor, ha a képernyő jelentős 30-50%-os darabja egyszínű feketét jelenített meg, és koszos (zöld zajos) kinézetet kölcsönzött annak. Remélhetően ez csak gyári hiba volt., mivel mástól még nem hallottam hasonló beszámolót a külföldi fórumokon sem.

Egy toll mindenek felett
A Galaxy Note mondhatni legfontosabb alkatrésze a ceruza, amelyről az előzetes beszámolómban már elmeséltem, miért is annyira különleges. Összefoglalva talán elég annyit mondanom, hogy azért, mert (programtól függően persze) a leggyorsabb macskakaparást is képes lekövetni, nagyon is precízen.

A toll két kezelőszervvel rendelkezik. Az egyik a fehér, puha műanyag (házilag is két másodperc alatt cserélhető) hegy, a másik pedig egy sajnos nagyon jól rejtőző gomb az oldalán. Ez utóbbival speciális funkciókat érhetünk el, így például a Samsung S Note jegyzetelő appját hívhatjuk elő, vagy képernyőfotót készíthetünk.

Jó hír, hogy a toll az androidos kezelőfelület minden szegletében használható. Emellett még egy rajzolós játékprogramot is mellékelt a Samsung, az eredetileg Windows-ra írt Crayon Physics droidos változatát. Az egyedüli hely, amely sajnos nem érzékeli a lenyomást, az a kapacitív (és fizikai) nyomógombok a készülék alsó felén. Ezekhez tehát muszáj odaérintenünk bütykeinket.

A toll kicsit vékonyabb, mint egy kisebb jegyzetfüzet, határidőnapló gerincébe rejthető ceruza, illetve nagyjából másfél-kétszer olyan hosszú, mint amekkorák a régi PDAkhoz használatos cerkák voltak. Embere válogatja, hogy ez jó vagy rossz. Aki hozzám hasonlóan lapátkézzel rendelkezik, ami hajlamos a görcsre, annak nem jó. Jó hír azonban, hogy sok másik – szintén Wacom technológiát használó – standard méretű tollal is kompatibilis a készülék. Igaz, ezeknél előfordulhat, hogy a toll fizikai hegye és a Note által tippelt hely közt egy-másfél milliméternyi eltérés van. Valószínűleg ez megoldható a puha tollhegyek rövidítésével, ezt nem próbáltam ki.

Ezek után nagyjából két dolgon múlik, hogy megszeretjük-e a készülékre történő firkálgatást: egyfelől, hozzá kell szokni a papírnál sikamlósabb felülethez, másfelől pedig nem mindenki szeret olyan területen írni, amely nem elegendően nagy a keze egy szintben való alátámasztásához. Ehhez ugyanis az 5,3”-os Note kissé kicsinek fog bizonyulni.
Mikor merülsz már le?!?
A Galaxy Note nevetségesen nagy akkut kapott: egy 2500 mAh-s szörnyeteget. Mire is elég ez a drabális darab? Amikor napközben játékokat vizsgáltam, videókat, tesztprogikat futtattam kb egy órát, valamint több órán keresztül böngészgettem rajta a hagyományos használat mellett, akkor 24 óra elteltével még mindig húsz százalékon vigyorgott a gép. Mindezt úgy, hogy közben persze állandóan ment a Bluetooth, 3G-s mobilnet, a szinkronizáció és az összes többi ilyenkor megszokott háttérfeladat.

Amikor pedig a játékokat, benchmarkokat hanyagoltam, és „csak” napi levelezés és Facebook/Twitter intézésére használtam, ugyanazon mobilnetes, szinkronizációs beállításokkal, azonos idő alatt csak az akksi kb felét fogyasztotta el a gép. Erre pedig a jelenlegi piacon nincs más szó, mint a csodálatos! Mondjuk bizonyosan beszámított az is, hogy kevés telefonon intézendő ügyem volt.

Lehetne jobb is?
Persze, mint minden. Még mindig hiányzik az állapotjelző LED, azaz sufnituning nélkül sokszor csak akkor értesülünk csak az új üzenetekről, ha bekapcsoljuk a készüléket. A dedikált kamera gomb is lemaradt, és bizonyosan nem csak engem zavar a hangerőgombokkal átellenben elhelyezett kikapcsológomb.

A toll kaphatna egy radírt is, mint hasonszőrű – ámbár Windows alól használt – nagyobb társai, és a jegyzetelő programot is feljavíthatnák. Kár, hogy a Samsungos videolejátszónak problémája van az MKV videofájlokkal, és a TouchWiz környékén is jó lenne körbenézni. Ezek egyike sem hatalmas hiba illetve hiányosság, ezek ellenére is csodásan használható a készülék, ugyanakkor kár, hogy ezek közül több (kb a lista első fele) évek óta jellemzi a Samsung mobiljait.

Megéri?
A Note egy nagyszerű készülék. Sokaknak már maga az akkuidő is megváltást jelenthet, míg másokat a rajzkészség csábíthat el, vagy a nagyfelbontású kijelző. Kisembereknek a somolygós tekintetek elkerülése végett ajánlott beszerezni egy Bluetooth headsetet a hívások lebonyolítására, míg a kosárlabdázók termetével büszkélkedők nyugodtan használhatják a méretes mobilt natúrban. Egy biztos: megérdemli a csúcsgépek koronáját még akkor is, ha sokan szívják fogukat a 175 ezres ár hallatán!