A Sony Ericsson tavaly igen nagyot durrantott a Windows-ról Androidra áttérített új Xperia okostelefonokkal. Az Xperia X10 a felsÅ‘kategória egyik élharcosa lett, az Xperia X10 mini (E10i) és Xperia X10 mini pro (U20i) modellek pedig egy olyan piaci rést tömtek be, melyet azelÅ‘tt és azóta sem nagyon sikerült más gyártóknak célba venniük. Hogy miben rejlik a minik sikerének titka? A válasz roppant egyszerű: ezek a telefonok a nagy tudást meglepÅ‘en kompakt kialakítással párosítják, így végre azok a vásárlók is megtalálják a számításukat, akik nem akarnak maguknak gigantikus méretű új telefont vásárolni. A japán-svéd gyártó 2010 után természetesen 2011-ben is kiadott két új minit, még pedig a hagyományos kialakítású Xperia minit és a szétcsúsztatható Xperia mini prót. Az X10 típusjelzés tehát szépen csöndben kikopott az elnevezésbÅ‘l, a minik varázsa viszont szerencsére semmit sem változott. Az Xperia minit (ST15i) korábban már teszteltük, most pedig következzék a tÅ‘le lényegében csak a hardveres billentyűzet és néhány apróság tekintetében eltérÅ‘ Xperia mini pro (SK17i) bemutatója!

Méret, design
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az új modell nagyobb lett elÅ‘djénél, de nem kell megijedni, az Xperia mini pro csak minimális mértékben nÅ‘tt meg az Xperia X10 mini próhoz képest. A hosszúság egész pontosan 2 millimétert gyarapodott, ezenkívül pedig 1-1 milliméterrel lett szélesebb, illetve vastagabb a készülék. Említést érdemel továbbá, hogy míg az elÅ‘d 120 grammot nyomott a mérlegen, a 2011-es kiadás már 136 gramm tömegű. Ami pedig az alig 99 grammos Xperia minivel történÅ‘ összehasonlítást illeti, nos a normál mini 88x52x16 milliméteres méretével szemben a pro verzió 92x53x18 milliméteres méretekkel bír. Az alapvetÅ‘en szögletes külcsínt kapott tömzsi kis telefonból mi egy fehér példányt kaptunk tesztre, ami vélhetÅ‘en elsÅ‘sorban a gyengébbik nem képviselÅ‘inek körében lesz népszerű, de ezenkívül létezik még fekete, pink és türkiz verzió is.

MinÅ‘ség, felszereltség
Ahogy az elÅ‘d, úgy az Xperia mini pro minÅ‘ségére sem lehet sok panaszunk, lévén, hogy a készülék nagyon korrekt módon van összerakva, illesztési pontatlanságnak és nyöszörgÅ‘ alkatrészeknek nyoma sincs. Az oldalt króm díszcsíkkal ékesített készülékház kemény, de jó minÅ‘ségű műanyagokat vonultat fel, az esetünkben fehér borításon pedig értelemszerűen nem igazán látszódtak meg az ujjlenyomatok. A baloldal teljesen csupasz, az ellentétes oldal pedig a hangerÅ‘állító és exponáló gomboknak ad otthont. A parányi on/off gomb a felsÅ‘ élre került, csakúgy, mint a kis kihajtható fül alá rejtett microUSB port, illetve a fedetlen 3,5 milliméteres audio csatlakozó aljzat. A hordszíjt az alsó élen tudjuk rögzíteni, a hátlap pedig a baloldalról indítva pattintható le. Mögötte egy a korábbi 930 mAh kapacitású akksit váltó 1200 mAh-s akkumulátor teljesít szolgálatot, és jó hír, hogy a microSD slot nem az akksi alatt, hanem a mellett leledzik, vagyis hot-swap kompatibilis. Az alapcsomagnak részét képezi egyébként többek közt egy 2 GB-os microSD memóriakártya, valamint egy a fehér telefonhoz passzoló fehér vezetékes headset. A fekete verzióhoz természetesen fekete fülest mellékel a gyártó.

Billentyűzet
A teljes értékű QWERTY billentyűzet a kijelzÅ‘t tartalmazó fedlap laza jobbra csúsztatásával varázsolható elÅ‘, és itt jegyzendÅ‘ meg, hogy a fedlap alaphelyzetben egy kicsit lötyög, de ez persze lehet, hogy egyedi probléma. A klaviatúra az elÅ‘dnél némileg nagyobb, egész pontosan 75x25 milliméteres felületen terpeszkedik, a gombok viszont nem lettek nagyobbak, hanem inkább több lett belÅ‘lük. A 38 helyett 42 gombot felvonultató billentyűzeten gombjainak nyomáspontját sikerült remekül eltalálni, ezenkívül pedig újdonság a balalsó sarokban megjelent négy iránygomb. Az 5x5 milliméteres gombok fehér háttérvilágítást kaptak, ami sötétben igen jó szolgálatot tesz, viszont a teszt során többször is elÅ‘fordult olyan helyzet, hogy a háttérvilágítás és a környezeti fény vegyülése gyakorlatilag leolvashatatlan karaktereket eredményezett. Summa summarum a billentyűzet remekül használható és kiváló társunk lehet a hétköznapi adatbeviteli feladatok (e-mail írás, Facebook posztolás, stb.) során. Zárójelben megjegyzendÅ‘, hogy e mellett természetesen az érintÅ‘kijelzÅ‘n is pötyöghetünk, a telefon függÅ‘leges orientáció mellett is felkínálja a virtuális QWERTY billentyűzetet.

A kijelzÅ‘ környéke
A fedlapot alul és felül egyaránt egy-egy kis körív uralja, alul egy nyomógombot, felül pedig a hangszórót rejtve magába. A felsÅ‘ szekcióban ott figyel többek közt egy kis információs LED, valamint a proximity szenzor, mely ugyebár arra hivatott, hogy hívás közben a fülünk közelségét érezve kikapcsolja a kijelzÅ‘t, és így elkerülhetÅ‘vé teszi a nem kívánt kijelzÅ‘ nyomkodást. Esetünkben ez hibátlanul működött, de hallottunk már problémákat a közelségérzékelÅ‘ kapcsán. Ugyanitt keresendÅ‘ egyébként a kiegészítÅ‘ kamera (az Xperia minirÅ‘l ez hiányzik), illetve a fényérzékelÅ‘ is. Míg az elÅ‘dön a kijelzÅ‘ alatt három vékonyka nyomógomb sorakozott, addig az Xperia mini prón középen egy nyomógomb, két oldalán pedig egy-egy érintÅ‘gomb található. A Back, Home és Menu funkciók gombok kezelhetÅ‘ségével nincs baj és ezenkívül természetesen a háttérvilágításuk is meg van oldva.

Kijelző
Ami azt illeti, az Xperia X10 mini pro és az Xperia mini pro közötti egyik legfontosabb különbség a kijelzÅ‘ tájékán keresendÅ‘. A 2010-es modellt leginkább azért érte kritika, mert kijelzÅ‘je nemcsak kisméretű, hanem egyben kis felbontású is volt: a 2,55 colos képátlón felvonultatott mindössze 240x320 képpont (QVGA) nem éppen a vizuális orgazmusról és a könnyű kezelhetÅ‘ségrÅ‘l szólt. Ehhez képest a 2011-es verzióban már egy 3 colosra növelt méretű és végre 320x480 pixeles (HVGA), LED háttérvilágítású LCD figyel, melynek köszönhetÅ‘en a pixelsűrűség 156 ppi-rÅ‘l 192 ppi-re nÅ‘tt. Ez persze még messze van az Xperia ray-féle 297 ppi-s értéktÅ‘l, de az Xperia arc 233 ppi-jének azért már sikerült a közelébe érni. A kapacitív és természetesen multi-touch kompatibilis kijelzÅ‘ a nagytesókhoz hasonlóan felvonultatja a Mobile Bravia Engine-t és nincs is semmi baj a képminÅ‘ségével.

Kamera
Az enyhén süllyesztett frontlencse mögött változatlanul egy 5 megapixeles felbontású képszenzor teljesít szolgálatot, ezenkívül pedig autofókuszt, érintÅ‘fókuszt és LED-es segédfényt is kapunk a pénzünkért. A maximális felbontás 2592x1944 pixel, a képarány pedig 4:3, illetve 16:9 lehet. A képminÅ‘ségtÅ‘l általánosságban véve nem vagyok elájulva, mindenesetre tény, hogy a készülékkel azért még használható minÅ‘ségű felvételek készíthetÅ‘k. Említést érdemel többek közt a mosolyfelismerés, a geotagging, a kikapcsolható zárhang, a 2-10 másodperces késleltetésű idÅ‘zítÅ‘, illetve a derítésre és vörösszemhatás csökkentésre is képes vaku. A kamera UI-n balról a beállításokat tartalmazó panel, jobbról pedig a galéria csúsztatható be középre. Íme, néhány tesztfotó:


A videófelvevÅ‘ felbontását 640x480 pixelrÅ‘l 1280x720 pixelre növelték, ami mindenképpen komoly elÅ‘relépést jelent. Az MP4 formátumú 720p HD felvételek 6 Mbit/s-os bitrátával, 29 fps sebességgel és sztereó hanggal rendelkeznek. Tesztvideónk:


Felhasználói felület
Talán emlékszünk még arra, hogy tavaly nyár elején az Xperia X10 mini pro egy elég elavult, 1.6-os Android szoftverrel startolt. Nos, ilyen hibát idén már nem követ el a gyártó, így az Xperia mini prón már majdnem a legfrissebb, egész pontosan a 2.3.3-as Android OS futkározik (jön a 2.3.4 is). Az alapkijelzÅ‘n fixen öt slide-unk lehet, se több, se kevesebb. A pinch-zoom működik, hatása viszont más, mint amit eddig megszoktunk: nem az öt slide kicsinyített képe, hanem a slide-okon lévÅ‘ tartalmak parányi verziója lebeg a felszínen. Remek és látványos megoldás, csak éppen az a bibi, hogy a 3 colos kijelzÅ‘ mérete ehhez bizony már nagyon kicsi. Az oldalakra kényünk-kedvünk szerint helyezhetünk el különbözÅ‘ parancsikonokat, widgeteket, mappákat és háttereket. A kijelzÅ‘ tetejérÅ‘l egy hagyományos státuszsor húzható le, a sarkokban pedig egy-egy kis ikonra lehetünk figyelmesek. A jobbfelsÅ‘ sarokba kattintva egy négy részre tagolt indítófelületre jutunk, ezenkívül pedig szólnunk kell arról, hogy amennyiben valamelyik sarok közelébe widgetet helyezünk valamelyik slide-on, akkor abból a sarokból automatikusan eltűnik az alapértelmezett kis ikon. A fÅ‘oldal háttérképe látszik többek közt a fÅ‘menü mögött is - a könnyen átszervezhetÅ‘, rácsos menüben egyszerre 3x4 ikont láthatunk. Az alkalmazások a következÅ‘féle módokon rendezhetÅ‘k sorba: egyéni elgondolás, betűrend, kihasználtság, illetve telepítési idÅ‘pont alapján.

Szoftverek
Az alapkijelzÅ‘ egyik oldalára nyugodtan odabiggyeszthetjük a Sony Ericsson saját fejlesztésének tekinthetÅ‘ Timescape-et, mely egyetlen helyre koncentrálja a közösségi hálózatok történéseit, a hívás elÅ‘zményeket, illetve a legújabb üzeneteket. Alaphelyzetben Facebook és Twitter támogatást kapunk, de letölthetünk olyan kiegészítéseket is, melyek Foursquare, Gmail, illetve Orkut kompatibilissé teszik a szoftvert. A névjegyzék remek social támogatást élvez, a Flash támogatást kapott webböngészÅ‘ szépen és gyorsan teszi a dolgát, ezenkívül pedig kapunk még tudományos számológépet, Adobe Readert, OfficeSuite alkalmazást, illetve olyan alap alkalmazásokat, mint például az immár hazánkban is navigáló Google Maps-et, a Places-t, a Latitude-ot és egy YouTube klienst.  

Egyebek
Az AdatfigyelÅ‘ 4.0 mindenféle információt közöl adatletöltési szokásainkról, a Power Save Mode adott esetben alacsony fogyasztásúvá varázsolja a telefont, az Update Center pedig a különbözÅ‘ frissítések begyűjtését teszi könnyebbé. Az ismerÅ‘sök zenéi és videói nevezetű feature mindenképpen megér egy próbát: a cucc egy helyre összegereblyézi a haverok kedvenc Facebook zenéit és azokat megjeleníti a YouTube-on. Az albumkép funkciós zenelejátszó hangszínszabályzója hét gyári beállítást tartalmaz és az éppen hallgatott zene egyetlen gombnyomással elmenthetÅ‘ csengÅ‘hangnak. Kapunk továbbá RDS funkciós sztereó FM rádiót, illetve TrackID zenefelismerÅ‘ funkciót is.

Hardver
A Sony Ericsson nagyon jól ráérzett arra, hogy a tavalyi 600 MHz-es Qualcomm MSM7227-es chipsettel idén már nem illik csatába küldeni a minit, ennek megfelelÅ‘en a 2011-es kiadás "agya" már egy 1 GHz-es órajelen ketyegÅ‘ Qualcomm MSM8255-ös okosság. Ezzel párhuzamosan a GPU is modernebb lett, hiszen az Adreno 200 helyét átvette egy Adreno 205-ös chip. Az 512 MB RAM-mal szerelt Xperia mini pro a Quadrant tesztben 1583 pontot zsebelt be, a Neocore-ban 63,9 fps-t sajtolt ki magából, a Linpack tesztet pedig 38,956 MFLOPS-os eredménnyel zárta. Azt hiszem, erre szokták mondani, hogy kicsi a bors, de erÅ‘s! Wireless fronton a HSDPA 7,2 Mbit/s-os tempóval hasít, a HSUPA pedig legfeljebb 5,76 Mbit/s-ra képes. Szólnunk kell továbbá a Bluetooth 2.1-rÅ‘l, illetve az integrált GPS-vevÅ‘rÅ‘l, az elÅ‘dhöz képest pedig elÅ‘relépést jelent, hogy a WLAN kontroller immár nemcsak b/g, hanem n támogatást is élvez. A DLNA és a hotspot támogatás pedig már csak hab a tortán.

Konklúzió
Akinek az általunk korábban tesztelt Xperia mini már tetszett, de hiányolta belÅ‘le a hardveres billentyűzetet, vagy például az elÅ‘lapi kamerát, az bizony most megtalálta a számára ideális telefont, még pedig az Xperia mini pro "személyében". A cikk írásakor kártyafüggetlen formában mintegy 55-60 ezer forintos áron kapható az Xperia mini pro, az Xperia mini pedig körülbelül 50-55 ezer forint ellenében vihetÅ‘ haza. A két készülék tavalyi X10-es verzióival is jó vételt csinálhatunk, hiszen ezek a kifutó modellek jelenleg már csak 30-40 ezer forintba kerülnek, pedig tavaly nyáron még 80-90 ezer forintot kértek értük.