Hogy az én averzióm a QWERTY készülékekkel szemben az oka, vagy egyszerűen nem túl ütős már az X2-es, de valahogy nem nagyon hoz lázba úgy ahogy van. Azt is mondhatnám, hogy egy évvel ezelőtt bizonyára felkaptuk volna a fejünket a paraméterek hallatán, de most, 2009. végén már mintha egy korabeli filmhiradót néznénk. Azért nézzük!

Félreértés ne essék, nem akarom én lehúzni az X2-est. Maradjunk a videóban látottaknál és hallottaknál! Tehát: 2009. végén (illetve inkább 2010. elején) az SE egyetlen WinMo készüléke, amellyel versenyben kívánnak maradni, az "elcsépelt", de újdonságnak és korszerűnek sem nagyon mondható Qualcomm MSM7200A procival jön ki? Ráadásul 256 MiB ROM-mal amelyből a sok feltelepített és "elengedhetetlen" kiegészítő miatt maximum 110-et használhatunk fel? Tényleg azt gondolja a Sony Ericsson fejlesztőgárdája, hogy a legfontosabb az analóg videókimenet? Vagy netán a sokmegapixeles kamera (8.1), amelyben digitális úton próbálják pótolni a fényt, ami az "optikán" nem jut be? Ehhh! Pedig szép lenne ám...
Kérem tisztelettel: a konkurencia 1 GHz-nél jár és 512 ROM-oknál, meg multitouchnál. Azon sem lennék meglepődve, ha valamelyik készüléken HDMI kimenet lenne hamarosan, de a DLNA már nem egy PDA-ban benne van. És még sorolhatnám... Szóval mi, akik szerettük a Sony Ericssont (nekem például az eddigi legjobb készülékem a P1i volt...), kicsit, sőt nagyon értetlenül állunk a jelenség előtt. Az előtt, ahogyan a cég szépen lassan, de biztosan kiírja magát a mobiltelefonok nagykönyvéből. Az X2-es maximum egy széljegyzet lehet azokon a lapokon, ahol több ezer oldal szól az egyéb, korszerű, gyönyörű, álom-telefonokról és PDA-król. Válság van kérem, egy elhibázott lépés és le lehet húzni a rolót, szerintem az X2-es így látatlanul is az. Elhibázott lépés. Kár...