Hopp, egy macska!

Immár az ötödik évemet taposom, mint mobilos tesztelő és szerkesztő, szóval elmondhatom, hogy elég sokat láttam és tapasztaltam. Mégis, amikor megérkezett a nagy, rózsaszín doboz, rajta egy óriási kacsintós macskafejjel, akkor azért megborzongtam. Össze is ültünk, hogy kinek jusson az a megtisztelés, hogy eme szerkezetet tesztelheti.

Mivel gyorsan kiderült, hogy Pannon-függő, majd sikeresen elszóltam magam, hogy nekem van ilyen kártyám, megkaptam. Nesze nekem, de hát a munka az munka. Kinyitom, erre mi fogad? Benne van egy kisebb rózsaszín doboz, rajta kacsintó macskával (ez tiszta matroska), meg egy plüss Hello Kitty. A csajok ettől kapnak orgazmust vagy mégsem? A képgalériában találtok néhány fotót, melyen a kis macsek szépen megszabadul ruháitól (mert kettő is van rajta), de ügyeltem a 18+ jelölés elkerülésére.

Japán külső

Aki nem tudná, ez a telefon nem más, mint a Sagem my421z készülék Hello Kitty-re pingált változata. Persze nem csak külsőleg szabták át, hanem jutott energia a belsejére, erről kicsit később szólok majd. A külső már rögtön sokkol, nincs rá jobb szó. Fehér az alapszín, ez idáig rendben.

Erre kerültek rá rózsaszínnel a dekorációk, melyek alatt virágokat értek. Na és hát az elmaradhatatlan Hello Kitty macska befigyel. A kijelző tetejére könyököl az egyik, míg hátul egy szexi miniszoknyában kacsintgat ránk. Elbűvölő, nem? Még rátettek azzal, hogy a navigációs gomb maga is rózsaszínű, valamint a közepén lévő gombon is ott virít egy virág. Bekapcsolás után majd kiderül, hogy a gombvilágítás alul kék, felül meg rózsaszín. A Hello Kitty életérzést hangsúlyozandó, a széttolt készülék hátlapjára is felpingálták a márkanevet, így beszélgetés közben is látják, mit tartunk a kezünkben.



Nem dorombol

Mivel alapvetően Sagem telefonról beszélünk, így a korábbi tapasztalatok alapján nagyjából sejtettem, mire számíthatok. A minőség amolyan tipikus franciás. A csúszka lötyög, bár nem vészes, viszont a felhasznált anyagokkal és az összerakással gondok vannak. Alsókategóriás műanyagok mindenhol, és látszólag egyben is van. Látszólag. Valójában szegényke úgy nyöszörög, mintha egy macska farkán taposnánk folyamatosan. Az alsó gombok műanyag „szeletei" össze-vissza mozognak, a feltüremkedő perem pedig remekül bökdösi az ujjunkat. Nyilván ezzel akarták a macskák szolid karmolásait utánozni. Ráadásul butaság volt alulra tenni a nagy üres részt, mert így a legfelső sor szinte a slide alá került. Maguk a gombok is hallatják hangjukat, az alsóknak nincs sok nyomáspontja. Oldalt se jobb a helyzet. A jobb felére került fehér gumigombok nagyon aprók, csak körömmel érdemes piszkálni.

Francia belső

A Hello Kitty maga Japánból származik (lásd a keretes anyagot!), ám a telefon ettől még Sagem marad. Ez egyből érződik a menün, ami alapvetően közel van a katasztrofálishoz. A doboz oldalán ott virít a felirat: „Large Color Screen". Na, hát ebből a „Color" még stimmel is. Olyan nagy baj nincs vele, mert 176x220 pixelt jelenít meg, a gond magával a szoftverrel van. Egyszerűen rossz a felépítése, hibás és hiányos a magyar fordítás, eléggé lassú, logikátlan, szóval el lehet vele szórakozni. Érdekesen vannak megoldva például a gyorsgombok. A navigációs gombot röviden nyomva ugyanúgy a menübe jutunk, mint a közepével. De ha hosszan nyomjuk, akkor már tényleg a gyorsfunkció jön elő.
A szélső gombok is így működnek. Ráadásnak helyenként a betűtípus is csúnya vagy épp olyan apró, hogy alig látni, esetleg egymásra vannak csúszva a szavak (pl. rádió). Érdekes módon viszont a klasszikus Sagem-féle „Mégse" felugró ablakokat eltűntették. Azt majdnem kihagytam, hogy ha nem nyúlunk hozzá, akkor néhány másodperc után magától kiugrik a főképernyőre (kivéve, ha épp adatot viszünk be). Egy szó, mint száz, a Sagem szoftvere érezhetően le van maradva a nagyoktól. Ez teljesen független attól, hogy nyakon van öntve Hello Kitty-vel és minden úszik a macskában, meg rózsaszín virágocskákban.

Multimédia

Alapvetően fiatal lányoknak szánják a telefont, márpedig a mai kor gyermekeinek többsége megőrül a multimédiás dolgokért. A szokásos adagot ebben is megkapjuk. A hátlapon sasol egy 1,3 megapixeles kamera, mellette egy akkora tükör, amelyben még a pupillánkat se lehet megtalálni, annyira pici.
Túl sok beállítás nincs, vannak effektek, időzítő, fehéregyensúly, azt csókolom. Videót is rögzíthetünk, de nem érdemes. Zenelejátszó és rádió, itt is volt mit csemegézni. A zenelejátszó nagyjából használhatatlan. Nincs semmilyen lejátszási lista, sőt lista sincs. Nekünk kell kijelölni a mappát, ahonnan egyben berántja a számokat és egymás után lejátssza. Ha másik mappában is vannak zenék, akkor azt ismét meg kell keresni, kijelölni és csak az aktuálisan kijelöltek vannak betöltve. Még az éppen lejátszott számokat se nézhetjük meg, mert jobbra-balra ugye számot ugrunk, fel-le viszont hangerőt állítunk. Legalább képes a háttérben is futni, bár ez már nem segít rajta. A rádiónál némileg jobb a helyzet. Van három FM listánk, ezekre egyenként 10 csatorna menthető. Mi több, RDS-t is kapunk és fut a háttérben. Azt azért valaki magyarázza el, hogy az FM listán miért 0-val jelölik az első és 9-essel a tízedik helyet.

Háziállat perzsa áron

A telefonnal talán az a legnagyobb baj, hogy a Sagem adta alá az alapokat. Az, hogy tele van macskával, meg virágokkal, rózsaszín, meg izé, hát istenem, ezért Hello Kitty. Nyilván férfiként finoman szólva nem vonz a téma, de érdekes módon a lányoknál se feltétlen aratunk sikert. Volt, aki elájult tőle, volt, akit csak a plüss macska érdekelt, és valakit meg totál hidegen hagyott. Ráadásul az egészre ráteszi bélyegét az ára. Kártyafüggetlenül nem tudom, mennyibe kerülhet, de itthon a Pannon két éves előfizetés (kártyásan miért nincs???) mellett 32 ezer forintért. Ez bizony házi cica, perzsa macska áron.