Folytatjuk elkezdett sorozatunkat, ezúttal a különbözõ akkumulátor típusokról, elõnyeikrõl, hátrányaikról esik szó. Ki fog derülni, hogy a címben felvetett kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz! Az akkumulátor fejlesztõk gyakran jelentik be, hogy feltalálták a "csoda-akkumulátort". Nagy teljesítményt, jó hatásfokot, 1000 töltés/merítési ciklust ígérnek, természetesen kis méret és kis tömeg mellett. Megvalósítható kritériumok, csak sajnos nem egyszerre. Azok az akkumulátorok, amikkel mi a mobil készülékeinkben találkozunk általában kis méretűek, nem kell õket túl gyakran tölteni, de cserébe sajnos viszonylag kevés ciklust bírnak ki.

A hosszúéletű akkumulátorok általában nagy méretűek, ezért a mobil iparban szóba sem jöhetnek. Azok az akkumulátorok pedig, melyek kicsik, sokáig bírják és lassan öregszenek vagy olyan drágák, hogy az átlag felhasználó számára megfizethetetlenek, vagy még nem biztonságos az üzemeltetésüket szakképzetlen felhasználókra bízni. Az akkumulátor gyártók általában segítenek kiválasztani a céljainknak leginkább megfelelõ megoldást. A telefonipar egy nagyon jó példa erre, hiszen esetében a kis méret és tömeg, valamint a jó energiaszolgáltatás mellé a hosszú élettartam nem szempont, hiszen maga a készülék kerül a kukába még mielõtt az akkumulátor elöregedne. (Ezért is értelmetlen a sokak által preferált "mindig lemerítem teljesen - majd felöltöm teljesen" ciklusok használata, cserébe viszont pont akkor lesz lemerült készülékünk, amikor nem kéne. A szerk.)

Egy kis felsorolás következik a mobiliparban használatos, tehát többnyire kis méretű akkumulátorokról, ahol néhány, a felhasználás szempontjából fontos tulajdonságot emeltek ki. Elõre leszögezhetõ, hogy ez az ipar a lítium-bázisú akkumulátorok irányába fejlõdik.

Nikkel-kadmium - régi, de viszonylag rossz hatásfokú technológia. Ott használják, ahol hosszú életű, sokszor újratölthetõ és a hõmérsékletre nem túl érzékeny áramforrásra van szükség. PMR rádiókban, orvosi berendezésekben találkozunk leggyakrabban velük. Hátrányuk, hogy mérgezõ fémeket tartalmaznak.

Nikkel-metál-hidrid - a nikkel-kadmium akkumulátorokénál jobb hatásfokúak, de rövidebb életűek is. Nem tartalmaznak mérgezõ fémeket. Mobil telefonokban és laptopokban leginkább velük találkozunk. Az NiMH fontos lépcsõfok a lítium-bázisú rendszerek felé.

ólom-(kén)savas (vagy egyszerűen: savas akkumulátorok) - azoknál a berendezéseknél gazdaságosak, ahol a méret nem nagyon számít. Leginkább a kórházi berendezésekben fordulnak elõ (a legtöbb kórházi berendezésben ezek vannak) kerekesszékek, vészvilágítások és egyéb szünetmentes berendezések áramforrásai. Robosztusak, olcsók, és szinte helyettesíthetetlenek.

Lítium-ion - a leggyorsabban fejlõdõ fajta, számuk rohamosan növekszik. Jó hatásfokot és kis tömeget jelentenek egyszerre, de biztonsági okokból különbözõ védelmi rendszereket kell kiépíteni üzemeltetésüknél (túltöltés, hõmérsékletnövekedés). Notebook-oknál és mobiltelefonoknál egyre gyakrabban alkalmazott akkumulátor típus ez, de megjelentek az orvosi készülékekben is.

A következõ táblázat segít összehasonlítani a leggyakoribb típusokat, a függõleges oszlopokban a megjelenésük sorrendjében sorolja fel azokat. A Lítium -ion akkumulátorokat 3 alkategóriára osztja, de a lítium-polimert nem veszi külön kategóriának, hiszen a kobalt-bázisú akkumulátorokhoz nagyon hasonlatos. A táblázat nyelve angol, sorai a következõk (felülrõl lefelé): Hatásfok a tömeg függvényében, belsõ ellenállás, 80%-os kihasználtságra vonatkoztatott töltési ciklus szám, gyorstöltés ideje, túltöltés tűrése, önkisülés (szobahõmérsékleten), cellafeszültség, töltõáram, hõmérsékletingadozás-tűrés, formázás szükségessége, biztonság, közhasználatban mióta vannak, mérgezõanyag tartalom.

Tulajdonságaikat figyelembe véve tisztán látható, hogy a címben felvetett kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz. Talán annyit kijelenthetünk, hogy minden feladatra megvan a megfelelõ eszköz, és ezek kiválasztása szaktudást igényel. Szerencsére az átlag felhasználónak ilyesmikkel nem kell foglalkoznia, összehangolt rendszert kap, amely az üzemeltetési elõírások betartása mellett az optimális energiát biztosítja a készülék számára.

Aki viszont "tuningolásra" adja a fejét, az jól járja körül a témát, mert egy rosszul összehangolt rendszer (készülék - akkumulátor - töltõ) veszélyes a testi épségre, a környezetre és az üzembiztos működésre nézve, emellett a készülék meghibásodásához vezethet.