Mint azt sokan tudják, már régóta kerestem jól bevált iPAQ h4150-esem utódját. Az elvárásaim egy része változott, egy másik részéről pedig kompromisszumkészségemnek köszönhetően lemondtam az idők folyamán. Elmesélem milyen eszközeim voltak, és mire akartam őket lecserélni. 

Mint azt sokan tudják, már régóta kerestem jól bevált iPAQ h4150-esem utódját. Az elvárásaim egy része változott, egy másik részérõl pedig kompromisszumkészségemnek köszönhetõen lemondtam az idõk folyamán. Elmesélem milyen eszközeim voltak, és mire akartam õket lecserélni. 

Volt tehát egy 3,5 hüvelykes QVGA kijelzõs PDA-m, amely elég kis méretű, de rendelkezik WiFi és Bluetooth rádiókkal egyaránt. Meg SD-kártyahellyel is. Elõször VGA-képernyõs, USB-hostos PDA-t szerettem volna (telefonos változaton nem is gondolkoztam, GPS-vevõm se volt akkoriban, ez még 2004 végén volt. Az integrált GPS-vevõk csak késõbb kezdtek megjelenni.

Az elsõ ilyen gép a Toshiba E800 volt. Az ára is a csillagos eget verdeste, úgyhogy lemondtam róla. QVGA-változatban lett volna a Mio 558, de csak az USB-host miatt nem lett volna értelme lecserélni az iPAQ-ot...

Ezidõtájt a mobil internetezést az Ericsson T39m mobilommal oldottam meg, Bluetoothon keresztül, nagy megelégedésemre. SMS-t is ezen keresztül küldtem az EasySMS-t használva. Aztán eggyel nõtt az állandóan nálam lévõ ketyerék száma: egy Bluetooth-GPS-el. Autós navigációra nagyon jó, de gyalogos üzemben (túrázás, stb.) elég macerás volt, mert vagy az iPAQ-ot nem látta, vagy a műholdakat. A két dolog megbízhatóan csak akkor jött össze gyalog, ha az egyik kezemben az egyik, a másik kezemben a másik volt. Ha a vevõt a hátizsák tetejére tettem, akkor meg - nehézvízzel és ólombetétekkel nyilván dúsított - a testem árnyékolta le a BT-kapcsolatot annyira, hogy használhatatlan volt... 

Aztán egyre másra jelentek meg a telefonos PDA-k. A h6340 annyira lassú volt, hogy inkább nem. A h6515 meg kretén négyzetes kijelzõvel rendelkezett. A billentyűzetre nem is volt igazából szükségem. Erre a célra egy HPC sokkal praktikusabb, abból meg már van kettõ is, ugye. :)

Közben kezdtek megjelenni a telefonos PDA-k is. A HTC Magician nem rendelkezett WiFi-vel, így kiesett a jelöltek közül, bár nagyon kézreálló volt egyébként, minden tekintetben. A HTC Charmer még hozzá képest is visszalépés volt, hiszen egy - számomra - elfogadhatatlan processzort kapott, az OMAP-családból. WiFi ebben se volt, és persze se VGA, se USB-host... ez utóbbiról már kezdtem lemondani egyébként.

Jött a HTC Artemis. A vadászat istennõje nem lõtt elég jól Erósz szerelemnyilával, mert nem tudott belelkesíteni az integrált GPS-vevõjével, mivel a HTC továbbra is ragaszkodott a számomra elfogadhatatlan OMAP-processzorhoz. Ráadásul a gép "keverõtárcsás"-vezérlése se jött be nekem.

Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan a VGA-vonal eléggé befagyott. Az egyedüli jelölt sokáig a HTC Universal volt, azonban ez megjelenésekor a 3G-képességek miatt eszméletlenül drága volt a számomra, és a billentyűzetére sem volt igazán szükségem. Amúgy tökéletes lett volna, ha akkor elfogadható áron adják. Amikor ez - használtan - kezdett elfogadható szintre süllyedni, akkor meg már a GPS-vevõk integrálása is kezdett fontos lenni a szempontjaim sorában. Ilyen állat pedig nemigen van... :)

Közben volt egy rövid kalandom a Fujitsu-Siemens N560-al, ami tökéletes lett volna - telefon-nélkülisége ellenére - ha elfogadható GPS-vevõje van. Mármint általam elfogadható érzékenységű. De nem volt ilyen. Ez a gép viszont VGA és USB-host-képes is volt. 

Közben jelentek meg az E-ten gépei, amelyek már majdnem megfeleltek volna az elvárásaimnak, DE valódi elõrelépést számomra csak az integráltságban jelentettek volna, adatátviteli sebességben már az EDGE volt a minimális elvárásom, hiszen a Nokia 6021-em már ezt tudja. A G500 azonban csak GPRS-t tud, bár egyébként már hajlottam volna a dologra, de lassabb netezésre nem, akartam ráfanyalodni. A 2,8 hüvelykes képernyõméret is idegen volt még számomra. Jött az X500, ami ugyan képernyõméretben továbbra se tetszett, és már megfelelt volna, de hol lett volna az elõrelépés az eddig meglévõ eszközeimhez képest? Pusztán azért, mert mindent egybe, nem éreztem, hogy érdemes lenne váltani. (Hozzáteszem: relatíve keveset használom a GPS-t autón kívül, gyalog.)

Utódja az X800 minden tekintetben megfelelt volna, ha nem 2,8 collos VGA kijelzõje van. Ez már számomra használhatatlan kategória, és ráadásul még meg sem jelent, mikor ezen sorokat írom.

Közben már lassan egy éve megjelent egy olyan gép, amelyen egyszerűen átugrottam, amikor az eljövendõ ketyerémet kerestem. Ez pedig a HTC Trinity. A Trinity párja ugyanebben a kategóriában a HTC Hermes / HTC TyTN azonban ezekben a gépekben nincs GPS. A billentyűzet meg csak feleslegesen foglalja a helyet...

A Trinity megjelenésekor GPS-nélkül került a polcokra, (és a specifikációjában se szerepelt), így automatikusan ki is hagytam a továbbiakban a jelöltek közül... és nem is foglalkoztam vele a továbbiakban, hiszen olyan géprõl még nem hallottam, hogy utólag GPS-képes lett volna. (Igaz, a hírek között szerepelt az infó, de akkoriban még valahogy nem tűnt releváns infónak.)

Közben már kezdtem megbarátkozni a TyTN / MDA Vario II -vel, vagy az Universallal... Gondoltam, ha már nincs GPS, legalább legyenek képesek az EDGE-nél gyorsabb sebességre. Ráadásul a Universal még VGA is, és manapság már egészen baráti áron lehet használtan hozzájutni.

Már ezen két ketyere között tipródtam, amikor valami miatt - fogalmam sincs mi miatt - valahogy beleolvastam egy Trinity-s fórumba, vagy hírbe. Már nem is tudom, de ekkor tudatosult bennem, hogy van egy gép, amely a VGA-kivételével (USB-hostról már régen csak elvi lehetõségként elmélkedtem új gépem paraméterei között), mindenre képes, amire én vágyom.

Veszett tempóban kerestem az új és használt példányokat, és két nap alatt átolvastam a fórumát is. Egyre erõsödött bennem az elhatározás: igen, ilyen gépre van szükségem! Az ára is olyan lett már, ami elfogadható volt a számomra... aztán "rámtalált" egy használt eladó példány, és azóta is ezt használom... 

Az áttelepülésemrõl az iPAQ-ról, tapasztalataimról majd a következõ bejegyzésemben írok. Eddig zökkenõmentes...