Járt nálunk az S710-es Vox, az S730-as Wings és most megérkezett az S740-es Rose, amelynek a fantázianeve annyira új, hogy a HTC weboldalán még nem is szerepel.

Járt nálunk az S710-es Vox, az S730-as Wings és most megérkezett az S740-es Rose, amelynek a fantázianeve annyira új, hogy a HTC weboldalán még nem is szerepel. Kifogytak volna a HTC mérnökei az ötletekbõl? Nem igazán! Bár a névadás most nem volt annyira fontos, "érdekes megoldásokkal" ennél az modellnél is találkozhatunk. Az egyedi kialakítás és a formavilág mennyire válik elõnyére az új HTC "űber-okostelefonnak", mennyiben lép elõre és életszerű-e manapság érintõképernyõ nélküli WinMo-s telefont gyártani? Ezekre a kérdésekre keressük a választ tesztünkben.

Ez nem kerekded, ezernyi szegletet lelhetsz

Külsõ

Ha a "hátécé" elég késõn adott is neki nevet, mi magunkban azonnal elnevezzük, hiszen az arányai olyan jellegzetesek, hogy nem téveszthetõ össze másik telefonnal. Ha van "csoki"- és "banántelefon", akkor a 740-est nyugodtan hívhatjuk "ropinak". Olvasva a specifikációt nem is esik le, hogy a 116,3x43,4x16,6 milliméteres arányhármas azt jelenti, hogy a milliónyi funkciót egy olyan házba sikerült beletömködni, amelyik az egyik irányban igencsak hosszúkásra sikerült. Persze az is igaz, hogy 116,3 milliméter nem sok, így valójában arról van szó, hogy a másik két méret túl kicsi. A 43,4 milliméter széles elõlap is kecses, de az a legmeglepõbb, hogy a QWERTY billentyűzet ellenére mindössze 16,6 milis lett a mélysége. Ezekkel az arányokkal azt érte el a HTC, hogy egy nagyon kényelmesen kézben tartható, de annál kevésbé zsebrevágható telefont alkotott, ami folyamatosan forog a zsebben, nyom és feszít. Egyszóval - és erre utal a cím is - ez nem egy zsebrevágós készülék, tokban kell hordani.

 
Ropifon, avagy "Love me slender!"

Very hard ware

Ha valamire, akkor az S740-esbe pakolt "nagyonhard-verre" nem lehet panasz. Gyakorlatilag egy "touch nélküli" Touch Próról beszélünk, azaz a HTC jelenlegi "alfa-hím" QWERTY PDA-telefonjának nem érintõs változatát tartjuk a kezünkben. A képernyõ ezért borotvaéles, és talán ezért van, hogy átlagos felhasználás mellett 2,5-3 napig nyúzhatjuk a készüléket egy feltöltéssel. Telefonálási képességei kompromisszum-mentesek, HSDPA-ja 7,2 Mbps-es, a GSM/GPRS/EDGE pedig négynormás. Az 528 MHz-es Qualcomm procinak köszönhetõen 256 MiB RAM és 256 MiB ROM kerülhetett belé, ez mindenre elég. Az EDR-es és A2DP-s Bluetooth valamint a b/g-s wifi tökéletesen egészíti ki a kommunikációs képességeket. Természetesen támogatja a microSDHC-t, így a háttértár is szinte a végletekig bõvíthetõ. Ha nagyon keressük ezen a kákán a csomót, akkor a HTC-nél már megszokott ExtUSB-be tudunk csak belekötni, mert úgy látszik, a HTC még mindig nem hajlandó szakítani ezzel az "eszement" szabvánnyal. Még szerencse, hogy kapható adapter, amivel aztán az "extrém úesbét" arra alakítjuk, amire csak akarjuk.

Ajaj, a jaj-aljzat

Kissé zavaró az is, hogy a telefon egész felülete gyűjti az ujjlenyomatokat. Törölgetjük szorgalmasan, de ez elõbb-utóbb karcolódásokhoz vezet. A hátlap gyémántos felülete egyszerűen letörölhetetlen, mindig lesz olyan háromszögecske, ami zsíros marad. Aki a makulátlan telefonokat szereti, az sokat fog bosszankodni. De akárhogy is szeretnénk fogást találni az S740-esen, végül el kell ismerjük: a hardver nem lehet jobb, a kor jelenlegi technikai színvonalának nemhogy megfelel, de messze túlszárnyalja azt. Ha már WinMo okostelefont akarunk, érintõképernyõ nélkül, akkor CSAK ILYET!

Beüzemelés és ördöglakat

Nos, ha egyedi megoldásokra vágyunk, nem pont arra gondolunk, amellyel az elsõ lépésnél, mégpedig a SIM kártya behelyezésénél szembesülünk. Van aki átgondolja, van aki próbálkozik, van aki a kettõ kombinációját alkalmazza, de senki nem teszi be a SIM-et és a microSD-t elsõre. Mint minden ördöglakatnál, itt is csak egy variáció lehetséges.

A rajz ne tévesszen meg! NEM ÚGY KELL!

Tehát: kinyitom a hátlapot, unlockolom a SIM-et, meghúzom a microSD fedelét tartó szalagot, felnyitom a microSD fedelét, becsúsztatom a microSD-t, lecsukom a microSD fedelét, kitámasztom a fedélnyitó szalagot, becsúsztatom a SIM-et a helyére, rácsukom a SIM-et a microSD fedelére, lockolom a SIM fedelét, ráhajtom a microSD fedélnyitó szalagját, lecsukom a műanyag zárófedelet. KÉSZ! Lehetetlennek tűnik, de MEG LEHET CSINÁLNI, csak gyakorlás kérdése! Kabarétréfának is elmegy, pedig ez a kõkemény valóság! Tehát: aki szereti cserélgetni a microSD-t menet közben, az NEM FOGJA, mert a SIM alatt van. A SIM nem az akkumulátor alá került ugyan, de a fedél kinyitásakor azonnal kikapcsol a telefon. Azt már csak zárójelben, hogy a SIM fedele pont a jobb kezünk mutatóujja alá esik amikor használjuk a QWERTY billentyűzetet, és ez nem túl kényelmes. Ennyit a HTC ördöglakatról.

Audijó

Némi fejlõdés azért felfedezhetõ a HTC-nél még akkor is, ha nem hajlandók szabványos 3,5 milliméteres jack-aljzaton kihozni a hangot a gépeikbõl. Végre a telefonhoz adott fülhallgatón megjelent némi hangerõ-szabályozási lehetõség, igaz, egyelõre csak egy egyszerű potméter formájában. Azért örülünk ám ennek is!

Tekergetheted kedvedre

És ha egyszer talán ezen a "krumplin" megjelenne egy dugalj, amibe aztán bármelyik kedvenc fülesünket bedughatnánk... az lenne ám a kánaán!

QWERTY: se több, se kevesebb

Sokan hasraesnek a QWERTY billentyűzet hallatán, miközben ne felejtsük el, hogy mi, magyarok igazándiból egy QWERTZ billentyűzetnek örülnénk már végre. Na, arra várhatunk. De mivel arról vagyunk híresek, hogy saját nyomorunkon is tudunk kacagni, mosolyra húzódna a szánk már akkor is, ha az ékezetes karakterek beviteléhez nem kéne mindenféle "hátulról-mellbe" módszert alkalmaznunk. Mindezzel arra szeretnénk utalni, hogy sajnos ennél a modellnél is csak a szimbólumok használatával van lehetõség áíűõüöúóé bevésésére. Ha az érintõs Pro esetében ez nehézkes volt, itt egyenesen rémálom.

Akárhonnan nézem: QWERTY

Az ékezetes karakterek kezelésének teljes mellõzése azért kár, mert a billentyűzet egyébként állati jó! Pont annyira domború, mint amennyire kell, se nem nagy, se nem kicsi. Szinte lehetetlen vele félreütni, így ékezetmentesen villám! Akinek mindegy, hogy a papa, vagy a pápa halt meg, az szeretni fogja.

Extrák buherátoroknak

Hogy a haladók se unatkozzanak, az elõre telepített programok között találunk egy érdekes programcsoportot "HTC Debug Tools" néven. Hihetetlen, hogy milyen mélységig tudunk belemászni a telefon "lelki világába"!

Itt mindent (el)állíthatunk, ha értünk hozzá tényleg kihozhatjuk a maximumot a gépbõl. Ez a programcsomag megint arra példa, hogy a HTC-nek gyakorlatilag rendelkezésre áll minden, ami egy WinMo-készülék jobbá tételéhez szükséges lehet, csak eddig nem nagyon csepegtette. A Debug Tools jó néhány dollárt megspórolhat azoknak, akik eddig a gépük buherálásához a "harmincdolláros" kategóriából voltak kénytelenek válogatni.

Navig állok a lábamon

Sajnos "ájgózni" ezen a készüléken sem fogunk, de a Garmin Mobile XT tökéletesen elfut rajta. A telefon GPS-ére nincs panasz, teljesen átlagosan, jól teljesít. A vevõnek nincs külsõ antennacsatlakozója, de "normális" viszonyok között erre nincs is szükség. Autós navigációhoz szükségünk lesz egy szivargyújtós töltõre, ezt a csomagban nem kapunk.

Szegényes tartozéklista

Hajoljunk közelebb

Sokat lehetne még az S740-es minõségérõl regélni, de néha talán beszédesebbek a képek. Következzék hát egy virtuális megfogdosás, megpróbáljuk most egészen közelrõl érzékeltetni, milyen is ez a telefon valójában. A képekre kattintva nagyon nagyon nagy méretben is megtekinthetjük azokat. Íme a galeri: