Megjött a válasz a főnöktől: Éva gépére mehet a Win7, és megrendeltük a hiányzó szoftvereket, délután már hozzák is. Még szerencse, hogy Éva ma nincs: így amíg megérkeznek a licensz kulcsok, addig átülök a lányokhoz és nyugdíjazom az XP-t.

Szegény Éva nem sokat láthatott az internetből eddig a maga Internet Explorer 7-esével, de mostantól ennek vége: a Windows 7-eshez már egy IE9-et is kap, dokumentumok és emailek úgyis a felhőben vannak, tehát a telepítés után gyakorlatilag a jól megszokott háttérkép beállításán és az Intune telepítésén kívül apró-cseprő dolgom van. A lányok szobájában eltöltött időt egy közös ebéddel zárjuk, ma már érdemes volt bejönnöm.;)

Megjöttek a licenszek, amiket gyorsan fel is vezetek a rendszerbe, ezzel most mindenünk legális. Viszont az videó konverter programból eggyel újabbat kaptunk, úgyhogy biztos ami biztos megbeszélem Ferivel a frissítést, mennyire esne kétségbe az új kezelőfelülettől és borulna meg a napi rutinja.

Semennyire, úgyhogy nincs más dolgom, mint fellövöm az Intune-ból a felhőbe a programot, kiválasztom Feri gépét, aztán mint aki jól végezte dolgát hátradőlök és megvárom amíg a felhőben a gép – valahol Amerikából - elvégzi helyettem a piszkos munkát.

Éva bejelentkezett. Örül, hogy most ugyanolyan a gép, mint otthon, elmondtam neki az okát. Közben Ági a pénzügyről felhív. Rákattintott egy emailre, és kijött egy ablak, ami vírust jelez. Liheg, zihál, teljesen kétségbe van esve, úgy hallom. Szólok neki, hogy ilyenkor ne hivogasson, pláne ne a céges vonalasról a privát mobilon, ezért van az Intune. Hallom a hangján, hogy nem vevő most a céges policy-kra, elárulom hát neki, hogy semmi gond nincs, látnám ha lenne. Van az Intune-hoz minden gépre védelem – válunk el telefonon és nyugtatom meg: nem csinált semmi visszavonhatatlant, és amúgy is ha csinált is volna, akkor úgyis segítenék neki.

Közben már rám esteledett majdnem, 6 óra, én léptem is, holnap folyt köv.