Amikor megvettem, akkor hivatalosan még csak egy színes e-könyv olvasó volt. Aztán a Barnes & Noble elÅ‘állt saját applikációs boltjával és attól kezdve a frankeinsteini „tábla olvasó” lett a helyes megszólítás. A nagy kérdés persze az, hogy ez mégis mit jelent? Mire jó egy androidos táblagép kamera, GPS, 3G és Bluetooth nélkül ugyan, de árkategóriájához képest sok memóriával, csodás kijelzÅ‘vel és jó processzorral?

Még nem
ElÅ‘ször azonban sajnos le kell lohasztanom a kedélyeket: cikkünk megjelenése nem azt jelenti, hogy a B&N meggondolta magát: hivatalos levelünkre még mindig érdektelenséggel válaszolnak: Európában túl sok az ország, túl sok a különféle szabály. Ellentétben az Amazonnal, amely még azért is bocsánatot kér, ha lassú a szállítás vagy a cucc elromlik, a B&N egyszerűen nem kér a nem amerikai vásárlókból. Pedig piac lenne rá!

Mi fán terem a tábla olvasó?
A gép egy 7”-os, jelenleg Android 2.2-t futtató táblagép, ráadásul egyáltalán nem az olcsó kínaiak közül. Felépítésben inkább a Galaxy Tab-hoz hasonlít. Persze nem egy dolog (3G, GPS, Bluetooth, fényérzékelÅ‘, Android Market) hiányzik belÅ‘le, hiszen ne feledkezzünk meg arról a tényrÅ‘l, hogy ez elsÅ‘sorban egy e-könyv olvasó.

Táblának közép, olvasónak felsÅ‘
Ugyan a két gép processzora és multimédiás képességei nincsenek egy kategóriában (természetesen a Tab a gyorsabb), a kijelzÅ‘k azonosak felbontásban, betekintési szögben és kényelemben is: itt is egy 1024x600-as kapacitív IPS kijelzÅ‘t kapunk.

A processzor egy 800Mhz-es TI OMAP 3621-es, a grafikáról pedig a jól ismert PowerVR SGX530 gondoskodik. Angry Birds-nek teljesen elég, nagyobb módosítások nélküli ROM-on futtatva Quadrant ~1300-as pontszámmal, a Neocore pedig 24,2 fps-es sebességgel örvendeztet. Sajnos ezek a programok (is) csak rootolást követÅ‘en érhetÅ‘ek el, de errÅ‘l késÅ‘bb.


Videók tekintetében sajnos szintén nem egy Tab a gép: a hardveres gyorsítás csak a 854x480-as felbontású h264-es MP4 fájloknál érhetÅ‘ el, e felett a hardver nem támogatja, a 800Mhz-es processzor pedig egész egyszerűen kevés. A kép tehát nem olyan éles, mint a Tab esetében, azonban az IPS kijelzÅ‘ miatt a színekre és a betekintési szögekre panaszunk nem lehet.

Memória tengerében
A gép nem kevesebb, mint 8 gigabájtnyi flash-alapú háttértárat kapott. EbbÅ‘l öt gigát tömhetünk könyvekkel, zenékkel és filmekkel, (EPUB, PDF, DOC, DOCX, XLS, PPT, TXT, JPEG, GIF, PNG, BMP, MP3, AAC, MP4) fél marad a programoknak, a többit a rendszer és a rejtett partíciók tették magukévá. Öt gigabájt önmagában könyveknek sok, átlagosan fél megás epub fájlokkal nem kevesebb, mint tízezer darab kellene megtöméséhez. Videókkal, zenével vagy PDF fájlokkal már gyorsabban telítÅ‘dik, de szerencsére egy microSD kártyát is begyömöszölhetünk, ha kevés lenne az 5 giga.

Nem csak háttértárból van sok: ellentétben a gyöngécske eresztésű olcsó táblagépekkel, a Nook Color-ban pontosan ugyanannyi memória van, mint a Galaxy Tab-ban: 512 megabájt. Ez tökéletesen elég egy-két tucatnyi app futtatására, még ha a nagyobbak is akadnak köztük.

Csínján a gombokkal
A Nook Color egy sajátossága, hogy hiányzik róla néhány létfontosságú hardveres gomb, a vissza és a menü. Home, kikapcsoló és hangerÅ‘állító gombok vannak ugyan, de ebbÅ‘l is látszik, hogy az androidos élmény meglehetÅ‘sen különbözik az eddig tapasztaltaktól.

Egy saját világ
A B&N könyvolvasója egészen április közepéig hivatalosan nem támogatta a beépített, gyári programokon kívüliek futtatását. Így könyvek olvasásán, és egy szegényes médialejátszón kívül csupán néhány játékot egy böngészÅ‘n és az kihagyhatatlan online bolti programon kívül nem igazán foglalkozhattak túl sok mindennel.

A legutóbbi frissítés azonban meglehetÅ‘sen sok újdonságot hozott: teljes Flash-támogatást a böngészÅ‘höz, egy e-mail klienst, néhány közösségi hálózati alkalmazást, 2.2-es Android magot (azelÅ‘tt 2.1-es volt a gép) és ami fontosabbnak tűnik: egy saját app-boltot.

És ami mögötte van
Tűnik, mivel ez a bolt az, amely miatt az egész Nook Color egy hozzá nem értÅ‘ európai felhasználó számára nem vonzó olcsó tabletként. A vásárláshoz és még az ingyenes kiadványok vagy programok letöltéséhez is ugyanis kell egy amerikai cím és bankkártya. Amennyiben ezeket nem adjuk meg, vagy nem rendelkezünk velük, a bolttal még annyira sem megyünk, mint az orrát a cukrász kirakatának üvegére tapasztó gyermek.

Nagyon keveset javítana, ha az ingyenes programokat le lehetne tölteni. A boltban ugyanis az androidos markethez – de még az Apple boltjához képest is! – pofátlanul sok a fizetÅ‘s alkalmazás. Emellé még jön, hogy az ingyenes appok egy része csupán beetetés: súlyos összegekért megvásárolható elÅ‘fizetés nélkül semmire sem képesek. Magazinok közt azonban némelyre (pl.: NatGeo most egy évre csak $15!) elÅ‘ is fizetnék.

Azért van (fél-)megoldás
Szerencsére azonban más forrásból is a könyvre tölthetjük beszerzett könyveinket. Ez pofonegyszerű, azonban természetesen limitációkkal terhes: nem lehet például a fÅ‘oldalra kidobálni Å‘ket, és az olvasó is lehetne jobb. Az alapértelmezett PDF olvasó sajnos nem jegyzi meg, hol tartottunk, ami könyvek olvasásánál szarvashiba.

Az alapértelmezett epub olvasó ennél jobb, de azonban senki ne számítson senki FBReader-hez hasonlóan személyre szabható megjelenítésre! Kezdetnek azonban meglepÅ‘en jó, a Calibre nevű ingyenes könyvadatbázis/konvertáló program pedig már rég kezeli a gépet. Hiányossága azonban, hogy – mivel a Barnes & Noble ugye az Amazon vetélytársa – nem minden könyvformátumot kezel az olvasó. Így a mobi/prc  és a Sony által használt formátumokat például hanyagolnunk kell.

A Library (könyvtár) app ömlesztve, polcokra rendezve vagy fájlrendszer nézetben tallózhatjuk gyűjteményünket. Itt is van néhány hiba: ugyan egy polcra rendezhetjük kedvenc sorozatunkat, de a polcon belüli rendezést nem állíthatjuk. Így hacsak nem tartalmazza a könyv neve (nem a fájlnév, azokat a könyveknél nem látjuk!) vagy a borító a sorozatbeli sorszámát, tippelhetünk csak a következÅ‘ként megnyitandó fájlra.

Az élmény
Mindezek ellenére nem bánom, hogy megvettem. Igen, egy Galaxy Tab többre képes, azonban ne keverjünk egy százezer forint (csak WiFi: 88k!) feletti (volt) csúcsgépet egy Amerikában $250-os, (de sajnos eBay-rÅ‘l ~$300-os) azaz 45-60 (+vám, ha EU-n kívülrÅ‘l) ezres táblagéppel, még ha mindkettÅ‘ 7”-os is!

Böngészésre teljesen jó, és a teljes Flash-támogatásnak hála a technet oldalát is videókkal-reklámokkal nézegethetjük. Persze, 800Mhz-es processzor mellett ez nem tökéletesen folyamatos (csak a videók azok). Olvasásra pedig – mióta a 2.2-es frissítéssel jobban teljesen levehetÅ‘ a fényerÅ‘ – még éjnek idején is szuper.

Azt azonban be kell vallanom, hogy természetesen root-oltam a gépet. Így a hivatalos Android Market nagyját elérem, nem kell fizetnem az Angry Birds-adagért, és a legtöbb általam használt funkciót elérem már az alap hivatalos ROM alól is. A Google Calendar szinkronizálása még ugyan nem megy, de az illetékesek dolgoznak rajta.

A jövÅ‘ hírnöke
Nemrég pedig a Honeycomb-ot, azaz az Android 3.0-s verzióját futtattam, memóriakártyáról. Alap, 800Mhz-es órajelen, egy Class 2-es microSD-rÅ‘l. A böngészÅ‘ hihetetlenül gyors volt, az akkor egyedüliként elérhetÅ‘ 3.0-ra felkészítet Contacts app pedig már-már asztali gép kezelÅ‘felületét és használhatóságát juttatta eszembe. Persze mivel egyfelÅ‘l házibarkács megoldás, másfelÅ‘l a Google nem adta ki a forráskódot, hibák tömkelege is megvolt.

Néha a böngészÅ‘ lassult le, az alapértelmezett kezelÅ‘felület néhány része (leginkább a widgeteket felsoroló többfüles rész) érezhetÅ‘en lassú volt, mások pedig a portré módban kilógtak jobbra-balra. A hardveresen gyorsított videó sem ment, bár a kezelÅ‘felület önmagában röpült. Murphy azonban közbeszólt: a kártya megadta magát az idÅ‘ vasfogának. Mivel azonban a Root-olt, illetve CyanogenMod-od vagy Honeycomb-ot futtató, esetleg túlhajtott Nook Color ömagában megér egy cikket, erre néhány héten belül ígérem, visszatérek!

Idétlen idÅ‘kig
Az akku sajnos nem cserélhetÅ‘, ez azonban közös a legtöbb közép/felsÅ‘kategóriás táblagépben. ElÅ‘ször azonban egyszerűen nem akartam elhinni, hogy a Nook Color 8 órát bírna WiFi nélkül. Pedig simán megteszi. SÅ‘t, mivel alap ROM-mal mély alvásba szenderül lekapcsoláskor, egy nap készenlét csupán 10-15%-ot fogyaszt. Igaz, ekkor nem hívja le leveleinket sem 3G-vel, sem WiFi-vel. Mivel ezekrÅ‘l úgyis értesít telefonom, ez számomra nem nagy ár azért, hogy elfelejthessem az esti kötelezÅ‘ töltést. WiFi-s netezést nagyjából 5-7 órán át bírja, ami ebben a méretben teljesen elfogadhatónak számít.

Megérte?
Meg. Bár sokat szívtam a teljes hatalomátvétellel (a rootolás mellett az ADB beüzemelése kissé nehézkes volt), határozottan szeretem a készüléket. A Bluetooth jelenlegi formájában (WiFi adásnál lekapcsol és csak kb 1 méter a hatósugara) szinte használhatatlan, bár tegyük hozzá: hivatalosan nincs is benne.

Olcsó tabletnek azonban nekem (mint kütyübarát és rendszerelemekben matatni kész felhasználónak) bevált: kellÅ‘en gyors, könnyen használható, kiváló a képernyÅ‘, a WiFi erÅ‘s, és nevetve lenyom minden hasonló árú kihívót. Problémám nincs vele. A 3G ugyan hiányozhat, de úgyis ott a zsebemben az androidos telefon, amelynek arról elintézhetetlen vész esetén ott a hotspot funkciója.