A csaló védelmi szoftverek, a „pánikprogramok" (scareware) olyan szoftverek, amelyek valódi védelmi szoftverek látszatát keltik. Ezeknek a csaló alkalmazásoknak az értéke kevés vagy egyáltalán semmi, és akár kártevÅ‘ programot is telepíthetnek, vagy csökkenthetik a számítógép általános védettségét.

A kiberbűnözÅ‘k visszaélnek azzal, hogy a gyanútlan felhasználók megijednek a vélt, vagy valós veszélyektÅ‘l, és ezt  kihasználva netes - általában felugró -  reklámokkal veszik rá áldozataikat a csaló szoftver telepítésére. Ezek a reklámok jellemzÅ‘en hazudnak, például azt állítják, hogy „Ha ez a reklám villog, a számítógépe veszélyben van, vagy megfertÅ‘zÅ‘dhetett", és ezzel arra ösztökélik a felhasználót, hogy kattintson a megadott linkre, ahol "megvizsgálják számítógépét", vagy "a veszélyt eltávolító szoftvert" kaphat.

Ezek a szoftverek hitelesnek tűnÅ‘ nevekkel csábítják a felhasználót, hogy gépére telepítse, veszélyességük épp abban rejlik, hogy a felhasználó elhiszi: minÅ‘ségi termékkel van dolga, mely teljeskörű védelmet biztosít gépének, hiszen még ingyenes „elÅ‘zetes figyelmeztetést" is adnak. Ezért hát a gyanútlan felhasználó megveszi a szoftvert. Ezzel sajnos többszörös kár éri.


ElÅ‘ször is ezeket a csaló termékeket letöltÅ‘ vevÅ‘k kezdeti vesztesége 30 és 100 dollár (hatezer és húszezer forint) közé esik. Másodszor, ezek az ál-védelmi programok nem csak pénzt képesek kicsalni a felhasználóktól, hanem a vásárlás során megadott személyes és bankkártyaadatokat személyazonosság-lopáshoz vezetÅ‘ további csalásra is felhasználhatják, vagy a feketepiacon is értékesíthetik. Harmadszor pedig kártékony szoftverhez méltóan akár képesek a számítógépet is botnet hálózatba kötni, és a felhasználó erÅ‘forrásait a bűnözÅ‘k rendelkezésére bocsátani.

És mivel a scareware-ek robbanásszerűen elszaporodtak 2009-ben, és további nagyfokú terjedésük várható 2010-ben, a legtöbb biztonsági szakértÅ‘ azt ajánlja: kezdjünk gyanakodni a váratlanul megjelenÅ‘ vírusirtók reklámjaira, és csak márkás, ismert és elismert vírusirtót vásároljunk.

Persze a márkás vírusirtó nem olcsó mulatság, és a felhasználó esetleg elbizonytalanodhat, érdemes-e akár több tízezer forintot kiadni a teljeskörű védelemre. Szerencsére a legtöbb neves antivírus-gyártó cégnek van valamilyen ingyenesen használható rész-szolgáltatása, esetleg szoftverjeibÅ‘l próbaverziót tesz elérhetÅ‘vé, melyet limitált ideig ingyen kipróbálhat a felhasználó. Mi most összegyűjtöttük néhány márkás antivírus ingyenes szolgáltatását, illetve ingyenes használható próbaverzióját.


Norton

A Norton új megoldása kicsit másképp közelít a kártevÅ‘k felismeréséhez. A Quorum modell a fájlok "hírnevén" alapszik. A Quorum a fájlokat, az alkalmazásokat és jellemzÅ‘ik tucatjait (például a korukat, a letöltés forrását, digitális ismertetÅ‘ jegyeiket és elterjedtségüket) követi nyomon, majd meghatározza híres vagy hírhedt-e a fájl. Ha megváltoznak e jellemzÅ‘k, a Quorum frissíti a fájl "hírnevét". Ez a hírnév különösen fontos, ha új a fájl, kártevÅ‘nek tűnik, de a hagyományos védelem valószínűleg nem észleli.

A Norton vírusirtójából ingyenes próbaverzió itt elérhetÅ‘: http://www.symantec.com/norton/theme4.jsp?themeid=free_tools_trials2

A próbaverzió mellett a Norton egy teljesen ingyenes lehetÅ‘séget is biztosít a felhasználók részére: ez a Safe Web, mely egy elÅ‘minÅ‘sítÅ‘ szolgáltatás. A Norton Safe Web még azelÅ‘tt megmondja, milyen az oldal, mielÅ‘tt beírtuk volna böngészÅ‘nk címsorába. Különösen hasznos, ha rövidített URL-ekrÅ‘l, ismeretlen címrÅ‘l érkezÅ‘ levelekben ajánlott webcímekrÅ‘l van szó.

Ráadásul a Safe Web nem csak megmondja, milyen az oldal, amit készülünk meglátogatni, de kis szótárával fel is világosít, melyik szakkifejezés röviden mit jelent. Aki nem tudja, mit is csinál egy trójai, vagy mi az a "heurisztikus figyelmeztetés" itt választ kaphat kérdéseire.

A Norton Safe Web itt elérhetÅ‘:http://safeweb.norton.com/

Sunbelt

A Sunbelt kombinált programja, az antivirus és antispyware szolgáltatást kínáló VIPRE 15 napos próbaverziója ingyenes letölthetÅ‘ innen: http://sunbelt.hu/Letoltes/VIPRE

A naponta frissülÅ‘ VIPRE Rescue, a VIPRE Antivirus és Antispyware vírusirtó napi 30-60.000 új károkozóval, kémprogrammal és trójaival bÅ‘vülÅ‘ adatbázisán alapszik, gyorskeresésével mindössze pár perc alatt, automatikusan eltávolítja a számítógéprÅ‘l a károkozókat.

A VIPRE Rescue egy önkicsomagoló fájl, ami futtatás után gombnyomásra kitömöríthetÅ‘, telepítést nem igényel. Használata különösen elÅ‘nyös, ha fertÅ‘zött a gépünk, és a kártékony szoftver nem engedi vírusirtó telepítését. A kicsomagolást követÅ‘en a program elindít egy rövid keresést, és eltávolítja a gyakori károkozókat a számítógéprÅ‘l. Kézzel futtatva a részletesebb, teljes keresés is elérhetÅ‘.

Az ingyenes VIPRE Rescue itt elérhetÅ‘: http://sunbelt.hu/Letoltes/Rescue


ESET

Aki szeretné kipróbálni, hogy mire képes a NOD32 technológia, az a 30 napos tesztverziókon felül ingyenesen próbára teheti az ESET magyarországi honlapján elérhetÅ‘ online vírusirtót is, mely néhány kattintással lehetÅ‘vé teszi a számítógép teljes körű ellenÅ‘rzését és a kártevÅ‘k biztonságos eltávolítását.

Az alkalmazás a NOD32 antivírus rendszeren alapul, a kártevÅ‘k felismerésére pedig az ESET Víruslaboratóriumából kikerülÅ‘ legfrissebb vírusadatbázisokat és heurisztikus algoritmusokat használja. Képes a rejtett fertÅ‘zések felderítésére, így a rootkitek detektálására és eltávolítására is.

A 30 napos tesztverzió itt elérhetÅ‘: http://www.eset.hu/letoltes/proba
Az ingyenes online, magyar nyelvű vírusirtó itt található: http://www.eset.hu/viruslabor/onlinescan



Panda Security

A Panda különösen jó fej, mivel egész sok ingyenes biztonsági szolgáltatást tesz elérhetÅ‘vé, sÅ‘t ezekbÅ‘l még gyűjteményt is készített. Az alábbi programokat használhatjuk ingyen:

Cloud Antivirus, az elsÅ‘, „in-the-cloud" munkavégzésre képes antivírus-program, amely minimális erÅ‘forrásigényét a külsÅ‘ szerverekre kihelyezett munkavégzésnek köszönheti. A felhÅ‘alapú megoldással a Panda már több mint 82 millió fájlt vizsgált át. A művelet gyors és egyszerű, nem kell telepíteni, és nem lassítja saját gépünket.

ActiveScan, egy ingyenes online scanner, amely a már meglévÅ‘, installált vírusirtókat kiegészítve működik, és egyfajta másodvéleményt ad. Hasonló megoldást találunk a Nortonnál is: az oldalra belépve, a honlap címét egy mezÅ‘be beírva kapjuk meg az elÅ‘zetes minÅ‘sítést, így eldönthetjük - ha böngészÅ‘nk nem jelezne - hogy továbblépünk-e az oldalra.

USBVaccine, amely az USB-s eszközökön keresztül terjedÅ‘ vírusokat állítja meg. A Conficker például az egyik veszélyes féreg, mely USB- eszközökön keresztül is fertÅ‘z. Amennyiben be van kapcsolva az automatikus futtatás, és nincs olyan védelmünk, mint az USBVaccine az idei év leghírhedtebb férge gond nélkül bejuthat gépünkre.

WOT, egy ingyenes, a böngészÅ‘kbe beépülÅ‘ biztonsági szűrÅ‘, amely figyelmezteti a felhasználót, ha veszélyes weboldalra téved.

Anti-Rootkit, a rootkit-irtó. A rootkitek olyan kártékony programok, melyek a rendszer mélyebb szintjeire beépülve, a rendszerfájlokat megfertÅ‘zve képesek elrejtÅ‘zni a legtöbb vírusirtó elÅ‘l, a hacker számára pedig szabad bejárást biztosítanak az idegen gépben.

SafeCD, egy haladó felhasználók számára készített program arra az esetre, ha a PC már annyira fertÅ‘zött, hogy az installált vírusirtó sem tud segíteni. 

A Panda ingyenes antivírus-gyűjteményét az alábbi címen érhetjük el: http://free.pandasecurity.com/hu/

És még egy fontos jótanács: torrentoldalakról sem érdemes - akár márkás - vírusirtót sem letölteni, mert az egyik legújabb bűnözÅ‘i módszer az, hogy hamisított, valójában kártékony kódot rejtÅ‘ ál-vírusirtókat helyeznek a fájlcserélÅ‘kön, abban bízva, hogy a potya szoftverre vágyók letöltik ezeket, így saját maguk telepítik a vírust gépükre, mely ezek után a bűnözÅ‘k hatalmába kerülhet.