A méret a lényeg - de csak ésszel!

Az egyik legalapvetőbb kérdés - egyben a legszembetűnőbb jellemző - a monitorok mérete. A képátlót, azaz a két ellentétes sarok közti távolság nagyságát hüvelykben (más néven inchben, colban) szokták megadni, a jele pedig ".

Méret tekintetében nincsen általános jó tanács, mindenki saját felhasználási szokásai és belátása alapján dönthet, hogy mekkora a számára ideális darab. Az átlagfelhasználónak bőven elég lehet egy 17-19"-os monitor is. 22"-os képátló fölött már csak akkor vásároljunk, ha a döntésünket a „de olyan szép!” érv mellett mással is alá tudjuk támasztani (például tévézéshez vagy munkához kell a cucc). Különben valószínűleg csak feleslegesen költjük a pénzt.

Nem árt tudni, hogy a hirdetett képméret gyakran aljas módon a ház külső sarkai közt mért átló. Ennél valamivel kisebb a látható képméret, ami a képernyő belső sarkai közti aktív felületre, az LCD-panel valódi méretére vonatkozik. Bármelyik darabra is fáj tehát a fogunk, feltétlen kérdezzünk rá arra, hogy milyen szám áll a látható képméret jellemzőnél. Például az alsó kategóriás, 19-20 ezer forintért kínált Asus VW161D monitor 16"-os, a látható képmérete csak 15,6".

A modell az Extreme Digitalnál 19 000 forint, az Euronics üzleteiben pedig 19 999 forintért kapható. Érdekességként említjük, hogy egy hasonló tulajdonságokkal rendelkező monitor ára 7 éve ennek 25-szöröse, mintegy félmillió forint volt!


 
 
4:3-tól a 16:9-ig

Míg korábban egyértelműen a 4:3-as arányú képernyők uralták a piacot, ma már a 16:9 kijelző a népszerűbb. Az ilyen, szélesvásznú monitorok típusjelében általában találunk egy wide szócskát, vagy legalább egy W betűt. A 16:9 nem véletlenül lett piacvezető. Ebbe az irányába igyekezett terelni a felhasználókat és a gyártókat a Microsoft is, hiszen a Windows Vista alaphelyzetben bekapcsolt oldalsávjával csak akkor marad teljes értékű a desktop, ha az oldalsáv a szélesvásznú aránnyal keletkezett többlethelyet foglalja el. (A 4:3 arányú képernyők egyébként napjainkban már nem csak ritkábbak, de drágábbak is.)

Nagyobb felbontás, kisebb betűk

Nem árt figyelni még a maximális felbontásra, mely jellemzően 1280x1024 (SXGA) és 2560x1600 pixel (WQXGA) között van. A felbontás az egymás mellett/alatt elhelyezkedő képpontok számát jelenti, és a méret után ez talán a második legszembetűnőbb jellemző. Nem mindegy például, hogy egy 19"-os monitort 1280x1024, vagy éppen 1680x1050-es felbontásban nézünk. Bár az utóbbi esetében jóval több helyünk van a monitoron, ez egyben azt is jelenti, hogy ugyanolyan beállítások mellett kisebbek rajta a betűk.



 
Egy 19"-os látható képátlójú monitor esetében a kisebb, 1280x1024-es felbontással megelégedőknek a HannsG HQ191DP modelljéért az Extreme Digitalban 27 900 forintot, míg a vele majdnem minden tekintetben (kontrasztarány, válaszidő, látószög) megegyező, de 1680x1050-es maximális felbontású Asus VW198S-ért kétezer forinttal többet kell kiadjanak.

A méretben a kettő közt elhelyezkedő, 1440x990-es LG W1952S-PF a Media Marktban 44 990 forint, de ezért az árért már egy jóval profibb (nagyobb látószügő és kontrasztarányú, alacsony energiafogyasztású), és megítélésünk szerint szebb monitort kapunk.

A válaszidő mozgóképnél fontos

A méretnél kevésbé szembetűnő és kevésbé is fontos jellemző az ezredmásodpercben (millisecundum, ms) megadott válaszidő. Ez azt az időt jelöli, amennyi egy képpont színének megváltozásához kell. A lassú (12 ms-nál hosszabb) válaszidő gyors mozgások esetében lehet zavaró, de a fenti példában is említett, alsó kategóriás ASUS VW161D monitor válaszideje is eléri már a 8 ms-ot. Manapság átlagosnak 5-6 ms mondható, de már negyvenezer forintért kapható márkás, 2 ms-os válaszidejű monitor is. Hozzá kell tenni: a 2 és az 5 ms közti különbséget már csak igen kevesen képesek érzékelni.

Merről is nézzelek?

A termékadatlap „látószög” rovatában lévő számok  - mily meglepő - azt mutatják, hogy a monitor milyen szögből látható. Ezt a jellemzőt általában két adattal adják meg. Az első a horizontális, a második pedig a vertikális. Nyilván minél közelebb állnak a számok 180-hoz, annál nagyobb szögből látható jól a monitor képe. Míg a korábban említett olcsó ASUS esetében ez a jellemző 90°/65°, addig egy középkategóriás, az Extreme Digitalban 43 400 forintért kapható 19"-os Samsung SyncMaster T190-nél 170º / 160º - a kettő közti különbség már nem csak a kaszánál, de később otthon, használat közben is jól érzékelhető.

2in1 - TV és monitor egyben

A monitorok legfőbb funkcióját tekintve sokadrangú kérdés, de jó, ha tudjuk: bizonyos, első ránézésre indokolatlanul drága darabok beépített TV-tunerrel rendelkeznek. Fontos, hogy ha tévézésre is használni szeretnénk a monitort, akkor 22" alatt ne nézelődjünk - gondoljunk csak bele, hogy ezen nem csak a Firefox fog futni, hanem kedvenc sorozatunk is. A MediaMarktban szétnézve kiderült: egy tévéként is funkcionáló monitor sokszor olcsóbb is, mintha csak egy ugyanakkora tévét vennénk.

A tévés monitorok közül egy 22"-os Samsung SyncMaster T220HD 70-73 ezer forint közötti árakon lehet a miénk. Egy jóval nagyobb, "tévébb" LG M2794D-PZ az előbbi helyen 105-110 ezer forint. Ne feledjük: ezekért az árakért nem csak egy monitort, hanem egyben tévét is kapunk.

A monitorvásárló rémálma

A pixelhiba, azaz a halott és a beégett pixel az egyik legidegesítőbb dolog, amivel a monitor kapcsán találkozhatunk. Észrevenni bekapcsolt állapotban könnyű: egy fekete (halott) vagy egy fehér (beégett) pixel éktelenkedik a képernyőn, és sehogy nem akar színt váltani. Létezik csupán beragadt pixel is, ezt általános használat során nehezebb észrevenni, hiszen egy képpontnak csak valamelyik szubpixele (piros, zöld, kék) világít folyamatosan.

Mivel a pixelhibák többsége már az első használatkor jelentkezik - a folyadékkristályokat vezérlő tranzisztorok a használat során ritkán hibásodnak meg -, ezért érdemes még a vásárlás helyszínén kipróbálni az adott monitort. Erre remek módszer az akár pendrájvon is magunkkal vihető Dead Pixel Tester nevű ingyenes alkalmazás.

A kereskedők általában 72 órás szubpixel garanciát vállalnak, tehát a legkisebb hiba esetén is vállalják a cserét. A 3 nap után életbe lépő és itthon általánosan érvényes Class-2 pixelgarancia maximum 5 hibát enged meg 1 millió pixelenként.

Magukra a monitorokra jellemzően 3 év garanciát kapunk.

(Az egyes monitorok áraira vonatkozó adatokat a Media Markt, az Euronics és az Extreme Digital árlistája alapján közöltük.)