HaerperCollins, Hachette Book Group, Macmillan Penguin Group, Simon & Sucster és az Apple: az Amazon szerint ezen cégek összefogása tehető felelőssé a pofátlanul drága (értsd: a papírkönyvvel megegyező szinten tartott) e-könyv árakért. Ugyan itthon az első öt céget nem biztos, hogy ismerik, talán elég annyit mondanom: ezek „a” nagy kiadók közül valók, a Penguin pedig a világ legnagyobb, publikus piacra (tehát nem pl tankönyveket) dolgozó kiadója.

Ezek után talán nem annyira meglepő, hogy amennyiben ezen cégek együtt akarnak valamit elérni – például a tízdolláros, azaz kétezer forintos vagy olcsóbb e-könyvek elkerülését – akkor annak eléréséhez több, mint elegendő nyers erővel rendelkeznek. Az Apple számára pedig elengedhetetlen volt, hogy semlegesítse legnagyobb e-könyv riválisát, nehogy véletlenül megbukjon e fronton a saját e-könyvolvasó megoldással szállított iPad.

A kezdetekben az Amazon terve az volt, hogy a Kindle készülékeket olcsón adja, és az elektronikus – tehát fizikai nyomdai munkát, papírt és egyebeket egyáltalán nem igénylő – könyveket jelentősen a fizikai könyvek ára alatt értékesítette. A felhasználók imádták, az első Kindle szállítmányt pedig nem egészen hat óra alatt elkapkodták.

Az alacsony árak azonban – az érezhetően megemelkedett eladási volumen ellenére – egyáltalán nem tetszettek a kiadói csapatnak. A beadvány szerint ahogy szokott lenni, a monopol és erőhelyzetben lévő kiadók a felhasználók, vásárlók helyett inkább az új, nem az ő kezükben lévő technológia megfojtására törekedtek. Így védték a magas profitot és a piaci részesedésüket.

Ez egyébként nem az első eset, hogy az e-könyvek árképzése körüli furcsaságok valakinek szemet szúrjanak. Nagyjából egy éve például az Amazon és az Apple képviselőit is behívatták, mivel az államügyész szerint összejátszottak az árak kialakításában.

A mostani beadvány szerint két módszerrel próbálták elfojtani az Amazon és az olcsó e-könyvek térnyerését: egyfelől a kiadók megállapodtak, hogy az Apple árainál egy nagyker sem kaphatja olcsóbban a könyveket, másfelől pedig az Apple esetében ügynökségi fizetési modellt alkalmaztak. Azaz az Apple szó nélkül elfogadta és alkalmazta az árakat, és minden eladásból százalékot kapott.

Ezzel szemben az Amazonnak fix áron adták el a könyveket, amelyeket aztán bármilyen áron értékesíthetett. Anno az széles körben elterjedt vélemények szerint az Amazon sok e-könyvén veszteséggel adott túl csak azért, hogy terjessze a platformot. A kartell terve végül bevált: az e-könyvek árai a népszerűbb kiadványok esetében akár ötven százalékkal is emelkedett.

A beadvány egyik bizonyítéka pont Steve Jobs szájából hangzott el. Az Apple vezére ugyanis az iPad bemutatásakor a Wall Street Journal kérdésére válaszolva azt állította, hogy az Amazon nem fogja tudni olcsóbban adni a könyveket, mivel a kiadók neheztelnek rá, és készek akár vissza is tartani a könyveket. Emellett bizonyítékként idézik fel a MacMillan kiadó esetét is, amely saját monopolhelyzetét használta arra, hogy az Amazont is átállítsa az Apple esetében alkalmazott új – vásárlóknak magasabb árakat ígérő – fizetési modellre.