hirdetés

2045: az év, amikor az ember halhatatlanná válik

Balogh Csaba - 2011. március 9. | 08:00

A bulvárosnak sejthető cím mögött semmiféle bulváros célzat nincs, csupán egy részben tudományos, részben fantasztikus elmélet, melyet most közérthetően elmagyarázunk.

Ha azt mondom "szingularitás", akkor az olvasók egy részének eszébe juthat néhány scifi világ. Valószínű azonban, hogy legtöbbjüknek egyáltalán nem lesz ismerős a fogalom, amellyel én először a Star Trek kapcsán találkoztam, de mint nem sokkal később kiderült, komoly irodalma, tudományos háttere és persze kritikája is van az elméletnek.


A szingularitás kifejezés különösséget jelent. A fizika tudomány olyan helyzetekre használja, amelyekkel a ma ismert törvényszerűségek alapján már nem nagyon tud mit kezdeni - ilyen például a fekete lyukak környékén tapasztalható gravitációs szingularitás. Ami számunkra most jóval fontosabb, az a technológiai szingularitás, melyet rosszindulatú konyhanyelven úgy önthetnénk kérdésbe: mikor nő fejünkre a technika?

Jóval tudományosabban a technológiai szingularitás alapját a gyorsuló számítástechnikai teljesítmény jelenti. Ami ráadásul nemcsak úgy szimplán gyorsul, hanem a gyorsulás üteme is gyorsul. A technológiai szingularitás elméletét képviselők szerint ez az exponenciális gyorsulás jelenleg elképzelhetetlen technológiai fejlődéshez vezet, ami szingularitásban csúcsosodik ki: megjelenik a mesterséges intelligencia és Vernor Vinge matematikus szerint “nem sokkal ezután az emberiség kora véget ér”.

Raymond Kurzweil

Raymond Kurzweil

Illetve mégsem egészen ért véget, attól függ, hogyan értelmezzük az “én”-t. Ha az én alatt elsősorban fizikai testünkre gondolunk - ahogy egyébként legtöbben első körben igen - , akkor a szingularitás zavart hoz az erőben. Az “én”-re kicsit buddhistább megközelítéssel tekintve már sokkal örömtelibb az “emberiség korának vége” meghatározás. Raymond Kurzweil elmélete alapján ugyanis amint megjelenik a mesterséges szuperintelligencia, lehetőség nyílhat arra is, hogy “agyunk tartalmát” avagy tudatunkat az emberi testnél jóval “strapabíróbb” fizikai testekbe áthelyezzük. Kurzweil nem mást állít, minthogy örökké fogunk élni, mégpedig a technológiai fejlődésnek, a számítógépeknek köszönhetően.

2045: a fordulópont

És hogy mindez mikor következik be? Nos, itt jutottunk el a címben tett kijelentésig, melyet Kurzweil a TIME magazinnak tett: kb. 2045-ben. Az amerikai feltaláló és író egyáltalán nem a Gyurcsok József kategóriát képviseli. Az optikai karakterfelismerés és a beszédfelismerés szakterülete mellett az ezekkel összefüggő mesterséges intelligencia is témái közé tartozik, olyannyira, hogy a szerethető és utálható, de a számítástechnika fellendülésében kétségtelenül nagy szerepet játszó Bill Gates szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jövő előrejelzésének legnagyszerűbb alakja.

Ez első hallásra talán nagyon scifi, de gondoljunk csak kicsit bele az érvrendszerbe: a számítástechnikai fejlődés tényleg minden túlzás nélkül elképesztő ütemű. Szó szerint néhány éve még 1.44 MB-os lemezekkel rohangáltunk, processzorból 2-300 MHz volt a csúcs, “fantasztikusan élethű grafikájú” jelzővel pedig olyan játékokat illettünk, amelyek felbontását ma már mobilon is fanyalogva néznénk. Akkor sokak számára éppen olyan elképzelhetetlen volt, hogy kétmagos telefonon és tableteken kapunk majd olyasmi játékokat, melyek nemcsak kicsiben, de nagy monitorra kihelyezve is gyönyörű képet mutatnak.
Az 1000 dollárért vásárolható számítási teljesítmény növekedése 5 paradigmán keresztül (a kép forrása a Wikipédia)

Az 1000 dollárért vásárolható számítási teljesítmény növekedése 5 paradigmán keresztül (a kép forrása a Wikipédia)


Ez persze nem azt jelenti, hogy minden bekövetkezik, amit ma nem tudunk elképzelni, de éppen eléggé rámutat arra, hogy sokminden lehetséges, amire korábban csak legyintett az emberiség.

Mi lesz, mi legyen?

A szingularitás elméletének kritikusai több csoportra oszthatók. Az “úgy hülyeség, ahogy van” véleményen lévők mellett vannak olyanok, akik a számítástechnikai fejlődés lassulását jósolják. Mások szerint bár elérhető a szingularitás, de annyi veszélyt hordoz, hogy jobb lenne, ha nem törekednénk rá, hogy ne érjük el. Ez utóbbiban nem szeretnék igazságot tenni, de a szingularitás elméletének egyetlen legyintéssel való elintézését semmiféleképpen nem javasolnám. Már csak azért sem, mert rendszeresen születnek meglepetések.

A fenti, közérthetőség kedvéért populáris, játékos példa csak egy a sok közül: a gyorsuló számítástechnikai teljesítmény komoly eredményeket hoz a közgazdaságban, a természettudományokban, azon belül pedig az orvostudományban is. Leginkább talán ez utóbbihoz kapcsolható a múlt század közepén megalkotott, korunkban legerőteljesebben Kurzweil által képviselt szingularitás, avagy tudatunk “mentés másként”-je. Ezt hívják úgy a neurológusok, hogy “mind uploading”, amit magyarul legpraktikusabban tudatáttöltésnek fordíthatunk. Márpedig ha ez az áttöltés egyszer sikerül, azután többször is sikerülni fog.

2045-ben, ha még észnél leszünk, visszatérünk rá.

- cikk vége -

Forrás:
Technet
Ezt olvastad már?

WayteQ xTAB-70i teszt: olcsó húsnak?

Hozzászólások a(z) "2045: az év, amikor az ember halhatatlanná válik" című cikkhez

Szólj hozzá te is:
  1. Aggie
    2011 / 04 / 27 (16:50)válasz erre

    Első hallásra jól hangzik a dolog, másodikra már annyira nem. Belegondoltam, hogy akkor már mennyi idős is leszek és annyi idősen már valahogy nem akarok halhatatlan lenni. Vagy mégis??? A vizeink arra már teljesen szennyezettek lesznek, nem árt már most egy víztisztító cucc.. :S

  2. Black16
    2011 / 04 / 27 (16:37)válasz erre

    Jó lenne ha sikerülne de ez kicsit távolinak tűnik a tudomány mostani állása szerint8)

  3. zlotan
    2011 / 04 / 18 (18:50)válasz erre

    Nekem ez a 2045-ös dátum nagyon közelinek tűnik ahhoz, hogy az ember mikor is válik halhatatlanná. Ahhoz viszont nem messzi a dátum, hogy valóban olyan s "szuper-ember"ek legyünk a kiegészítők által, amit nem tudunk ma elképzelni. Szerintem a technika, a technológia nagyon-nagyon sokáig csak kiegészítő kelléke lesz az embernek. (erő, érzékelés, kommunikáció, lexikális tudás, tervezés, előre jelzés, stb.) Ahogy az analóg nem kompatibilis a digitálissal, úgy a decimális sem ér fel a négyes számrendszerrel. A vírusokat nagyon egyszerű élőlényeknek tartjuk, de még semmi hasonlót sem sikerült „csinálnunk”, pedig szupergyors számítógépek segíthetnek a tervezésben.

  4. fellner
    2011 / 03 / 13 (15:38)válasz erre

    A cikk pont a szingularitás alapelvét nem említi: Röviden, ha az ember képes lesz egy nála "okosabb" gépet létrehozni (márpedig ebbe az irányba haladunk), akkor az a gép, már olyan gépet tud létrehozni, ami még okosabb (hiszen okosabb az embernél), ráadásul az ember már fel sem tudja fogni a működését. És ez egyre jobban gyorsul...

  5. nagi
    2011 / 03 / 10 (04:01)válasz erre

    Nono, a film nem szól vissza, nincsenek önálló gondolata, és bár sokszor mondják rá, mégsem "él"! A két példány (hacsak a feltöltés nem destruktív, amire azért van némi esély) onnantól fogva (ha a hardver engedi) teljesen önálló. Az áttöltés/kimásolás utáni élet azonban leginkább teológiai/filozófiai kérdéseket vet fel: mivel képesek vagyunk (és valószínűleg a kimásolt adathalmaz esetében is képesek leszünk) a tökéletes "másolásra" valójában az így sokasodó valamivel kapcsolatban nincs értelme eredetiről és másolatról beszélni. Mivel a számítástechnikai feldolgozás ma is az adatok másolásán-áthelyezésén alapul (hoppá, dobjuk át a másik processzorcsomagra... memóriatömörítés, mozgassuk át a látott képet!) úgy is fel lehet fogni, hogy minden egyes végrehajtott paranccsal új egyed jön létre, míg az előző megszűnik. Nem vitatom, hogy optimista kép 2045-re jósolni ezt. Plus szerintem is jóval előbb lesz "gépi" (értsd: egy organnikus példára alapuló, de még nem feltöltött) intelligencia, minthogy bárkit bemásoljanak a bitek közé. @farkzoli: Hát igen, amíg 4/8 éves ciklusban gondolkodik a világ összes politikusa, addig egy generációkat és felfoghatatlanul sok pénzt felemésztő "kolonizáljunk!" terv egyszerűen nem fog megvalósulni. Lásd: a NASA költségvetését is most nyírbálták meg, mivel "másra kell a pénz". (Persze, épp derékig van a kakiban az USA, de jól jellemzi a hozzáállást.) Békés idegenek LoL: naigen, Hawking sem véletlenül mondta, hogy talán jobb lenne csöndben maradni. ;) A Hollywoodból áradó filmeknek és a naív (vagy épp nem sci-fi, hanem csak jövő-fi... kéne egy ilyen kategória!) íróknak köszönhetjük ezt a szerintem is nagyon elbaltázott felfogást. @kovar: ezt fejtsd ki egy cukrosnak is ;) vagy a külföldön élő családtagnak, akivel naponta beszélhetek. Naponta számtalanszor vagy olyan helyzetbe, ahol csak és kizárólag a technika nyújt "kielégítő" megoldást. Próbáld elképzelni az életedet csak ötven éves technológiát használva; de ne csak a lokális ("bejutok én régi autóval is") kihatásait nézd!

  6. farkzoli
    2011 / 03 / 09 (16:02)válasz erre

    Ezekről a fejtegetésekről eszembe jut az a sci-fi axióma, miszerint a látogatók szükségszerűen békések. Hisz túlélték azokat a technológiai forradalmakat, amik révén csillagközi hajót tudnak építeni, anélkül hogy ezeket a technológiákat egymás kiirtására fordítanák. Mi sohasem fogunk más csillagokra látogatni... Itt ezen az elcseszett planétán az új technológiákba a hadiipar rengeteg zsetont nyom, és ha ezeket az intelligens micsodákat egyáltlaán meg lehet csinálni, akkor meg is fogják csinálni a hideg-melegháborús fejlesztések okán. És az atomhoz hasonlóan gátlástalan elmebetegek kezébe kerül. Hogy a portál profiljába vágó példával éljek, a gps rendszer elsőrendű feladata is az, hogy minél pontosabban lehessen bombázni.

  7. fool_extra_chat
    2011 / 03 / 09 (14:47)válasz erre

    Azzal azért vitatkoznék, hogy a tudomány és a technológia nem old meg semmilyen lényeges kérdést. Ma a mezőgazdaság a lakosság 3%-ával megtermeli a számunkra szükséges élelmiszereket (ott ahol modern technológiákat alkalmaznak). A kommunikációs technológia/internet lehetővé teszi, hogy "közvetlenül" kapcsolatba kerülj olyan emberekkel (akár a világ másik felén) akikről 50-évvel ezelőtt elhitették veled, hogy halálos ellenségeid és mindenképpen el kell törölni őket a Föld színéről. Az orvostudomány/genetika/biológia pedig meghosszabbítják mindenki életét. Ugyanakkor természetesen az is igaz, hogy a technológia, a fogyasztás, a gazdagság, nem tesz boldogabbá. Vannak olyan országok ahol az emberek boldogabbak és vannak ahol kevésbé, és ez nem a GDP-jük nagyságától, vagy a technológigi fejlettségüktől, hanem főként a jövedelem különbségek nagyságától függ (függetlenül attól, hogy mennyire gazdagok abszolút értékben). Persze a technológiai fejlődés rengeteg buktatót rejt magában és bármelyiken elbukunk, akkor tényleg kőbaltával fogjuk egymást kergetni. Ugyanakkor nem állítanám, hogy az emberiség nem fejlődőképes. Ma már a világ fejlett részén ciki háborúzni, nem illik állatokat kínozni és legalább féltudatos szinten már rosszul érezzük magunkat a környezetünk rombolása miatt. Ezek a dolgok 100 éve, még a mindennapok részei voltak. A technológiai fejlődésben egyébként az a vicces/érdekes, hogy bár nem jósolhatóak meg a konkrét találmányok, a technológiai fejlődés mértéke nagyon is jól jósolható. Pl. amit mindenki legjobban ismer, a számítástechnika/információtechnológia növekedési üteme nagyon jól modellezhető és a modellel jó egyezést mutat az 1850-es évektől (nem elírás) a mai napig (ha pl. az egységnyi pénzből adott idő alatt elvégezhető számítási műveleteket veszed). Ezen kívül a félvezető iparban azt nyilatkozzák, hogy még 10-15 évig biztosan tudják tartani ezt az ütemet (ennyivel látnak előre a fejlődésben a terület bennfentesei). Persze mondjatom azt, hogy 15 év után megáll minden és nincs tovább fejlődés, de miért pont akkor romlana el a modell, ha 150 évig jó volt? A környező bolygók gyarmatosítása terén én szkeptikus vagyok. Nem gondolom, hogy ez lenne a megoldás. A belső problémákra és növekvő erőforrás igényekre az emberiség eddig többnyire expanziv gyarmatosítással válaszolt, ugyanakkor teljesen működőképes megoldás az is, hy a meglevő erőforrásainkat használjuk egyre hatékonyabban. Ebben pedig a technológia hatalmas segítség. Gondoljatok bele abba, hogy ma egy számítógép nem fogyaszt több energiát mint 20 évvel ezelőtt, ugyanakkor a teljesítménye egy lapon se említhető az akkorival. Azaz fix erőforrás felhasználás mellett is megvalósítható a növekedés (némi tudatossággal persze). A technológiának számtalan buktatója volt és lesz. Hatalmas veszélyek (és lehetőségek) rejlenek a genetikában, de ha körültekintőek vagyunk, ezek a veszélyek megúszhatók. Aztán jön a nanotechnológia, azt ottani veszélyekhez képest, egy globális atomháború, csak egy szimpla hétvégi számháború. (egy önreprodukáló nanogép, 2 nap alatt az az egész boszférát fel tudja dolgozni), de megfelelő technológiával és odafigyeléssel ez ellen is lehet védekezni, ugyanúgy ahogy a testünk is tud védekezni a fertőzések ellen, vagy ahogy az internet is tud a számítógépes vírusok ellen. Van fertőzés, de kontroll alatt tartható. Az intelligens, önfejlesztő, nem (kizárólag) biológiai alapokon működő élőlények megjelenése azonban olyan veszélyeket jelent, amire NEM lehet technológiailag felkészülni, abból adódóan, hogy egy (pusztán organikus) embernél az intellektuális képességeik jóval magasabbak. Az viszont valószinű, hogy ez nem úgy fog végbemenni, hogy legyártanak egy gyárban egy T9000-es mondellt aztán feltöltik belé valaki tudatát. Idővel az emberi agyat is egyre jobban ki lehet majd egészíteni, fejleszteni (mint ahogy a kommunikációs képességeinket a technológia már kiterjesztette, pl. tudok távolban levő emberkkel beszélni, hatékonyan információt cserélni, láthatok távoli dolgokat stb.). Először csak jól kereshető mini lexikonokat fognak beépíteni, aztán lehet segíteni az érzékelésben, különféle extra mintafelismerésekkel és érzékszervekkel, aztán jöhet az unalmas ismétlődő mentális feladatok elvégzése. Miért ne könyvelhetne egy könyvelő fejben? Ők, mi leszünk igazából, csak sokkal nagyobb lehetőségekkel, sokkal kevésbé sérülékenyen. Nem leszünk halhatatlanok, de addig élhetünk amíg akarunk (a kettő nem ugyanaz!) Nem feltöltésről, vagy másolásról beszélnék, inkább egyesülésről. De ezek az entitások végülis a mi gyemekeink lesznek, osztozni fognak a kulturánkban, emlékeinkben, történelmünkben és itt lép be a képbe, hogy vajon a gyorsuló technológiai fejlődéssel képesek leszünk-e lépést tartani a moralitásunkban? Mert a moralitásunkat is örökölni fogják. Ha azt öröklik, hogy a környezet nem fontos, csak saját magunk, akkor azt is fogjuk kapni tőlük. Számomra nincs kétség a technológiai fejlődésünkban, az eddigi összes válság, háború és katasztrófa csak minimális kilengés volt a technológiai fejlődésben és a válság elmúltával a fejlődés ott folytatódott, mintha az meg se történt volna. Ha el is lavírozunk 2045-ig a technológiával és megússzuk a globális katasztrófákat, ott szembe fogunk találkozni saját moralitásunkkal, de így vagy úgy az valóban a szingularitás lesz, mert annál az időpontnál tovább nem láthatunk. Ufff

  8. kovar
    2011 / 03 / 09 (10:57)válasz erre

    A véleményem rövid, ha lehet monani földhöz ragadt. Ma /bár régen is/ a tudomány nem old meg szinte semmilyen lényeges problémát. A profitnak, a hatalomszerzésnek, megtartásnak van alárendelve. Az ember semmivel sem lett elégedettebb, boldogabb, de a gyorsuló ütemű technikai fejlődés hasonló ütemű környezetszennyezést, agymosást okoz. Az a pont, amikor a megrendelők azt mondanák, hogy rossz irányba megyünk, az az utolsó pillanat után lesz. A végrehajtók pedig olyanok, mint a Titanicon a zenészek.

  9. jlovas
    2011 / 03 / 09 (09:42)válasz erre

    Ez egy optimista kép, ami szerint a (közel)jövőben minden jelenlegi problémát megoldunk és úrrá leszünk a válságokon. A pesszimista kép szerint a népesség növekedése, a környezetszennyezés és a kimerülőben lévő erőforrások miatt olyan szintű válság fog kialakulni, amely nem hogy lelassítja, de egyenesen visszafordítja a fejlődést, akár a több száz évvel is. Nehéz lesz, sőt mai szemmel szinte lehetetlennek tűnik pl 10 milliárdnál is több embert eltartani ezen a planétán, miközben már a jelenlegi népesség mellet is folyamatosan pusztul a föld; vagyis ha valamilyen csoda folytán a népesség nem növekedne tovább a mai naptól, akkor sem lenne még közép távon sem fenntartható a mostani állapot. Ehhez jön hozzá az ázsiai területek fejlődése, ahol milliárdnyi ember éppen most kóstol bele a fogyasztói társadalom gyönyöreibe, és garantálható, hogy az étvágyuk egyre nagyobb lesz. Ha kitör a válság, emelkedik a tengerszint, és kritikus szintre csökkennek a készletek, akkor ahhoz képest a II. világháború csak gyermekes veszekedésnek tűnik majd a grundért, és nem többnek. Éppen ezért ez a jóslat egy szakterületébe beletemetkezett, és mást alig-alig látó ember elképzelése, amely figyelmen kívül hagyja a jelen és a közeljövő világának tényit. "Áttöltés" helyett talán a "másolás" szó írná le ezt jobban ebben az esetben. Az egyén nem fog tovább élni, csupán annak másolata, vagyis a halhatatlanság csak annyira igaz, mint amennyire egy színész eléri a halhatatlanságot a filmjei által = semennyire. Sokkal valószínűbbnek tűnik a az ember-gép egyveleg, amely révén - beleértve még a genetikai kutatások eredményit - olyan képességekre tehetünk szert, amelyekhez ma még külső eszközökre van szükségünk: telefon, tv, közösségi oldalak, digitális könyvtárak, stb. Talán egy napon az ember képes lesz ez által mindarra, amelyre ma csak a sci-fi művek szuper lényei: közvetlen kommunikáció a többiekkel, ember feletti erő, repülés képessége, oxigén felvétele a vízből, az űr vagy űr közeli környezet tolerálása, stb. Egyes tudósok szerint az emberi faj egyetlen esélye, hogy benépesíti a környező bolygókat, így egy bolygón való kipusztulásunk háború, betegség vagy természeti katasztrófa miatt nem fenyegeti az egész fajt. Ehhez viszont el kéne tudnunk viselni az utazás és az új élőhely körülményit, amire előbb-utóbb talán a technológia a genetikával karöltve fogja megadni a választ. Nem a lehetőségek fogják megszabni a fejlődésünket, hanem a szükségszerűség, ahogy a dolgok jelenleg állnak. És hogy ez a kiborgok korát hozza-e el vagy a kőbalta reneszánszát, azt majd meglátjuk!

  10. halaszlo
    2011 / 03 / 09 (09:10)válasz erre

    Érdekes elmélet, de az, hogy gyorsulni fog vagy lassulni, attól függ, hogy sikerül-e időben megtalálni az áttörést, a techinka, a klímaváltozás, éhínség, víz és az energia-nyersanyag utánpótlás terén. Ha igen, és újabb lökést kap, akkor egy önmagát gerjesztő ütemű fejlődés (robbanás) jöhet, aminek ütemét megjósolni is lehetetlen. A techinka fejlődése önmagában elősegítheti a többi probléma megoldását. De ha nem történik meg időben az áttörés és eldurvul a helyzet, akkor éhínség és háborúk jöhetnek, ami viszont lelassítja vagy megállítja a fejlődést. Legalábbis bizonyos területeken. Vagy még jobban felgyorsul a hadiipar miatt. Azért gondoljunk csak bele, hogy a világháború alatt milyen fejlődésen esett át a technika a repülés vagy az atomenergia terén. Szóval konkrét évet jósolni baromság, mert rengeteg tényező játszik szerepet a fejlődésben.

Még több hozzászólás

hirdetés

Legfrissebb hírek a címlapról

hirdetés
hirdetés
GPSPark.hu hotdog startrandi gsmline Konzolok szervize