Onyx Boox 60 e-köny olvasó - udvarias legyek, vagy őszinte?
A Koobe felsőkategóriás könyvolvasója járt nálunk, az Onyx Boox 60. Az eszköz különlegessége, hogy wifi és érintőkijező került bele - kipróbáltuk, megér-e ez a kombináció több mint 100 ezer forintot.
Tavaly márciusban debütált a kínai gyártó prémium modellje, a Boox 60. Az elegáns könyvolvasót idén év elején kezdték forgalmazni az Egyesült Államokban, most pedig hozzánk is megérkezett. Kipróbáltuk, mit tud a wifis, érintős könyvolvasó olyan áron, amiért már egy középkategóriás netbookot is kapni lehet.
A Boox 60 újabb törekvés az elektronikus könyvolvasók, vagy e-könyv olvasók, vagy egyszerűen csak könyvolvasók térnyerése felé. A korábbi modell után - melynek tesztje itt olvasható - ez a darab már komoly fejlődést mutat, és kiforrott termék benyomását kelti. Nos, külsőre valóban elegáns megjelenésű ez az olvasó, és jól összerakott is, de már a kezdet kezdetén akadtak problémák. (Nüansz csupán, de mégis számít az első benyomásnál, hogy a puha műbőr tokban valahogy mindig csálén állt az olvasó, a tok alja belelógott a kijelző alsó részébe.)
A Boox 60 ugyanis érintőkijelzős, sőt nagyon okosan a touch funkció csak ceruzával használható - amit ugye ki kell húzni a gép hátában kialakított résből. Megpróbáltuk. Nem ment. Húztam, toltam az apró felületet, de miután félő volt, hogy visszahajlik a körmöm, átadtam erős férfiember kollégámnak - ő is próbálta, húzta-nyomta, de a stylus meg sem moccant. Végül a főnökömnek sikerült - segédeszköz bevonásával - kiszedni a ceruzát, amit a továbbiakban a teszt során egyszer sem mertem bedugni a helyére, nehogy megint beragadjon. És persze nagyon-nagyon vigyáztam, nehogy elveszítsem, mert a Wacom által gyártott érintőkijelző sajátossága, hogy csak a gyári ceruzával működik - ha elvész, a gyártótól kell venni újat. Remélhetőleg ez a "szorulás" egyedi hiba volt, mindenesetre rendkívül bosszantó.
A kis közjáték után már pötyöghettem a kijelzőn. Amint azt fentebb említettem az érintőkijelző Wacom gyártmány, és jól is működött, de egész más élmény, mint akár csak egy rezisztív LCD. A nehézkesség érzését pedig tovább fokozza a lassúság - ez persze nem az olvasó hibája, hanem magáé a technológiáé. Az e-ink technológiára épülő kijelzők hátránya ugyanis a lassúság. Lassan váltanak az oldalak között, és ez sokakat idegesít - mint ahogy engem is.
A Boox 60-ban egyébként 6"-os, Vizplex e-ink kijelző van, 600x800 felbontású, 16 szürkeárnyalatos. Az érintésérzékenység érdekében kombinálták a két technológiát - a kétrétegű kijelzőben felül van az e-ink réteg, mögötte pedig az érintésérzékeny réteg. Nem rossz társítás, de vannak gyenge pontjai. Az egyik, amint már írtam, a stylus - ha elveszítjük, csak gyárival pótolhatjuk. A másik, amely az e-ink kijelzőknél általános, az a sérülékenység - persze kipróbálni nem tudtam, de a külföldi szakirodalom szerint számos beszámoló van olyan esetekről, amikor a kijelző már attól széttörött, hogy a könyvolvasó leesett az ágyról - ami valljuk be egy hagyományos könyvvel is gyakran előfordul, ha elalszunk vele a kezünkben.
A menü egyszerű, és könnyen áttekinthető: összesen hét ikon, alatta magyarul - a teljes rendszer magyar nyelvű - a neve. A Linuxos (2.6) Boox 60-ban az igazi újdonság a wifi, erre voltam magam is leginkább kíváncsi, azaz hogyan lehet könyvolvasóval netezni. Hardveres képességei elég szerények - egy 532 MHz-es, ARM11 processzor van benne, 128 MB memóriával (plusz 512 MB flash a könyveknek) - ami lehet, hogy könyvolvasáshoz elég, de netezéshez már nem biztos. Ezzel egyébként a Boox hozza az elvárt szintet, a Kindle DX-szel azonos a hardver, a Sony Reader Touch-nál pedig még jobb is.
A gép oldalán található retesszel aktiváltam a wifit, majd egy viszonylag egyszerű csatlakozási folyamat után a Boox jelezte, hogy készen áll a netezésre. A lehetőségeket jelentősen korlátozza, hogy hagyományos értelemben vett böngésző nincs rajta. Van egy egyszerűsített WebKit alapú valami, ami négy előre definiált oldalra visz, ezeket ikonként látjuk a kijelzőn: a gyártó, a Google, a Wikipédia, és az Adobe oldalára juthatunk el. Nagyon rossz, hogy nincs böngésző címsor, mert bár a Google-n keresztül végülis tovább lehet navigálni, de ez igencsak nehézkes.
Maga az oldal betöltése a wifin keresztül kb. annyira volt gyors, mintha mobilon EDGE-dzsel neteznénk. Nem valami gyors, de kibírható. Az már sokkal kellemetlenebb, hogy az oldalakat a gép nem igazítja a kijelzőhöz, így ha látni szeretnénk a weblapot, a ceruzával kell húzni a képen (görgetősáv sincs) és a kijelző minden alkalommal újra és újra kirajzolja a weboldal második, harmadik, negyedik negyedét. Egyszóval idegölő művelet a netezés elektronikus könyvolvasóval - cipész maradjon a kaptafánál. Úgy vélem ez egy fölösleges és drága fícsör, ami használható ugyan, de az embernek nincs benne sok öröme; az ősz hajszálak szaporításához viszont ideális tevékenység.
Szerencsére az eszköz legfontosabb funkciója, a könyvolvasás jól működik. A Boox sok formátumot ismer (EPUB , PDF,Mobipocket (nem DRM), Fb2, TXT,PDB, HTML, CHM, DJVU, Adobe DRM/Adobe Digital Editions JPEG, BMP, PNG, TIFF,MP3.WAV) és a gyártó szerint a felsorolás további támogatott formátumokkal - például .doc - fog bővülni. Én próbaképp a legálisan, ingyenes olvasható e-könyvek legnagyobb hazai forrásához, a Magyar Elektronikus Könyvtárhoz fordultam olvasnivalóért, és letöltöttem egy könyvet txt és pdf formátumban is. A Booxra két módon tölthetünk tartalmat - a mellékelt USB kábelen, és memóriakártyán keresztül. (Szomorú, hogy ezért az árért kártyát nem kapunk.) A művelet egyszerű és gyors, úgyhogy ez a rész rendben ment.
A Kindle az öreg motoros
Az Amazon Kindle egy speciális hardver és szoftver platform, melyet az Amazon.com internetes áruház fejlesztett ki, hogy vevői azon olvashassák e-könyveiket. Három készülék került piacra eddig, a Kindle, a Kindle2 és a Kindle DX. Az első Kindle 2007. november 19-én jelent meg Amerikában. A Kindle e-ink technológiát használ a szöveges tartalom megjelenítésére, a könyveket az Amazon Whispernet nevű saját hálózatáról tölthetik le a tengerentúli felhasználók. A Kindle eszközök beépített vezeték nélküli kapcsolatot tartalmaznak, a Whispernet használata pedig ingyenes, sőt, az előfizetők az internetre is díjmentesen csatlakozhatnak. 2009. október 7-én az Amazon bejelentette egy nemzetközi változat piacra dobását. A világpiacra szánt Kindle 2 beépített 3G modemet kapott, árusítását 100 országban kezdték meg, ám a hozzá szánt tartalom értékesítése már nem ilyen jól kiépült.
A Boox könyvolvasó funkciójában sok a beállítási lehetőség, változtathatunk a betűtípuson, a méreten, és a kódoláson is - erre a letöltött txt esetében szükség is volt, mivel alapból nem kezelte az ékezetes betűket - a kódolási típusok közül kellett kiválasztani a megfelelőt, ezek után már megjelentek a szavakban az ékezetek is. Aki ezzel nem akar bajlódni, használjon inkább pdf formátumot. A tördelés pdf-ben megmarad, igaz, az oldalszámok nem az oldal aljára kerültek, de legalább a következő mondat új oldalon kezdődött. Txt-ben ömlesztve kapjuk a szöveget, a sorok közé beszúrt oldalszámmal.
Az olvasást kényelmesebbé tehetjük a betűtípus és méret beállításokkal, elforgathatjuk a képet és olvasás közben zenét is hallgathatunk; fülest nem mellékelnek a Boox-hoz, de 3,5 mm-es csatlakozó van rajta, így használhatunk bármilyet. Szintén pozitívum, hogy a hangerőt hardveres gombbal állíthatjuk, így ha olvasás közben hangosítani, vagy halkítani akarunk, nem kell kilépni a könyvből.
Olvasás közben lapozhatunk a ceruzával is, ehhez a kép alsó részén lévő sávon kell húzni a stylust, de ez nehézkes és nem pontos; ennél sokkal egyszerűbb, ha a navigyűrűt használjuk. Igazából az érintőkijelzőnek olvasáskor nincs nagyon sok haszna, mert ha útközben olvasunk praktikusabb, hogy félkézzel lapozhatunk, és egyéb műveleteket is a navigyűrűvel tudunk irányítani.
Az érintőkijelzőnek és a sytlusnak a jegyzetelésnél vehetnénk igazán hasznát, de nagyon nehézkes bepötyögni bármit, a kézírásfelismerő pedig gyakorlatilag használhatatlan. Bármilyen betűt írtam be, azt speciális karakterként ismerte fel, egyedül az „O" betűre hozott közelítő találatot egy „0" formájában. Szabadkézi rajzolásra és írásra a „Scribbles" funkció szolgál, különböző jegyzetlap-mintákat is beállíthatunk háttérnek, de rajzolhatunk üres lapra is, és több apró beállítási lehetőség is van a funkción belül.
A Beállításokon belül találjuk a dátum, idő, nyelv beállítási lehetőségeket, a stylus kalibrálást, és ami jól jöhet, az energia gazdálkodás beállításait. Bár a Boox a többi könyvolvasóhoz hasonlóan igen energiatakarékos, és egy feltöltéssel kb. 8000 oldal megjelenítésére képes, sőt bekapcsolt wifivel egy hétig is elvan üzemkész állapotban, beállíthatjuk, hogy mikor tegye magát készenléti módba, és mikor kapcsoljon ki (ez különösen jól jön, ha lefekvés előtt olvasgatunk).
Összességében használható eszköz a Boox 60, de nehéz megszokni a lassúságot, netezésre nagyon korlátozottan használható, az érintőkijelző gyakorlati hasznát nem sikerült felfedeznem benne (hacsak nem netezésnél), nem adnak hozzá memóriakártyát - egyébként 32 GB-ig bővíthető micro SDHC-vel - és fülhallgatót sem, és nagyon drága. Közel 105 ezer forint, igazából ennyi pénzért vehetnénk egy középkategóriás netbookot, vagy egy alap notebookot is. Olyan az Onyx Boox 60, mint a zsiráf a viccben: „szép, szép, de otthonra nem kéne".
További érdekes cikkek:
Koobe Junior - a könyvnyomtatás megérett a halálra
Kindle DX - szép és lassú
Sony Reader touch -a legyőző
Ezt olvastad már?
Remek Windows 8-as Samsung tablet koncepció
Hozzászólások a(z) "Onyx Boox 60 e-köny olvasó - udvarias legyek, vagy őszinte?" című cikkhez
Szólj hozzá te is:
Azért én úgy vagyok vele, hogy a minőséget igenis ki fogják nyomtatni, és kell is. Asimovot szivesen olvasok pda-n is, de a polcomon azért ott figyel bőrkötésben. (Talán rossz) hasonlattal élve: a 900 forintos DVD-t nyúzom, de a jó filmet megveszem diszdobozos kiadásban :)))))))) Az igazi értékes könyvek jó ha polcon ott vannak papiron, a nyaraláshoz elviszem az ebook verziót, ami meg "egyszer olvasós, de nem örökzöld" mű abból meg minek vennék porfogó papir alapút?Dettó így van nálunk is. :) Rengeteg könyv, régebbi, újabb (sőt, vannak olyanok is, amelyek több kiadásban is megvannak!) De rengeteg olyan könyv van, amit elolvasnék szívesen, de utána ne foglalja a helyet a polcon. A vinyón pedig elférne bőven. Z.
Azért én úgy vagyok vele, hogy a minőséget igenis ki fogják nyomtatni, és kell is. Asimovot szivesen olvasok pda-n is, de a polcomon azért ott figyel bőrkötésben. (Talán rossz) hasonlattal élve: a 900 forintos DVD-t nyúzom, de a jó filmet megveszem diszdobozos kiadásban :)))))))) Az igazi értékes könyvek jó ha polcon ott vannak papiron, a nyaraláshoz elviszem az ebook verziót, ami meg "egyszer olvasós, de nem örökzöld" mű abból meg minek vennék porfogó papir alapút?Persze, nekem is meg van minden, nem dobtam ki! (Az Encyclopdia Galactica Saga is :) ) Ezzel együtt az amazon vasa nagyon kínálja magát, arról nem is beszélve, hogy kottát is meg lehet jeleníteni rajta, ami számomra nem közömbös. Az elvvel, amit mondasz, egyetértek, nálam is megvan "minden" lényeges nyomtatásban (egy ideig legalábbis, , amíg vettem....) és DVD-n is.Azért én úgy vagyok vele, hogy a minőséget igenis ki fogják nyomtatni, és kell is. Asimovot szivesen olvasok pda-n is, de a polcomon azért ott figyel bőrkötésben. (Talán rossz) hasonlattal élve: a 900 forintos DVD-t nyúzom, de a jó filmet megveszem diszdobozos kiadásban :)))))))) Az igazi értékes könyvek jó ha polcon ott vannak papiron, a nyaraláshoz elviszem az ebook verziót, ami meg "egyszer olvasós, de nem örökzöld" mű abból meg minek vennék porfogó papir alapút?
- Lehet az árakon/költségeken akármennyit nyáladzani, Dworkyllék ezt számtalanszor lejátszották a blogon, az utolsó cikk is erről szól, mindenki olvassa el. Mo-n a vevő előtt a legfőbb paraméter az ár. Minden más utána jöhet. (ezt sokan nagy arccal úgy festik le, hogy a magyar mindent lop, ha csak lehet, mintha nem is számítana, milyenek a jövedelmi viszonyok. Közbe a ppc....zon ott van minden 5 dolláros vacak. Jé! de érdekes máshol is lopnak?) Pár ezer példányos könyvkiadások futnak? Hol van az "aranykor", mikor a Galaktika 70ezer!! pl-ban jelent meg? Én még sejtenék egy zs(-ákutca) verziót is: soha nem születik meg a széles körben elterjedő e-book kiadás és azt a pár évtizedet kihúzom az antikváriumokban turkálva.Én régebben úgy voltam vele, hogy szükségem van arra, hogy érezzem a könyv, a papír illatát, tapinthassam..., stb.! Ez az érvelés hamar eltűnt, mikor (kb. pillanatok alatt) megszoktam az eBook olvasást és szembesültem a lehetőségekkel. Néha még bemegyek az antikváriumokba, de már nem nagyon vásárolok. (Egyébként a Galaktikák, Metagalaktikák is elérhetőek...)
- Hát, eddig is tudtam, hogy nem vagyok normális, most ismét bizonyítást nyert... :) :) :) Már egy éve van egy 505-ös Sony-m. Most (valszeg) veszek egy Kindle 3-at ~35-ért, főleg a szótár miatt, így angolul sokkal jobban tudok majd olvasni (mert bár jól beszélek angolul, de egy beépített szótár óriási segítség). Sokat olvasok, nagyon. A gyerekeim is, van, hogy egymás kezéből vesszük ki a könyvet. Anyósom is vett egy 300-as Sony-t, annyira megtesztett neki. Pedig van egy HTC Desire-ja, és azon olvasgatott, de ez egy más kategória. Nem azt mondtam, hogy nem alkalmas az olvasásra a PDA, hanem azt, hogy az e-könyv sokkal jobb! :) És ennek ára van. Z.Egy pillanatig nem vitattam a célkésszülék létjogosultságát, hiszen a cikk is eleve arról írt! (Bevallom, hogy valszeg én is megkockáztatom a vételár leszurkolását, ezzel együtt akkor ott a következő "gond": két készülék lesz a kezemben, melyiket engedjem el, mert a vas(ak)nak mindig nálam kel lennie!? :) )
Lehet az árakon/költségeken akármennyit nyáladzani, Dworkyllék ezt számtalanszor lejátszották a blogon, az utolsó cikk is erről szól, mindenki olvassa el. Mo-n a vevő előtt a legfőbb paraméter az ár. Minden más utána jöhet. (ezt sokan nagy arccal úgy festik le, hogy a magyar mindent lop, ha csak lehet, mintha nem is számítana, milyenek a jövedelmi viszonyok. Közbe a ppc....zon ott van minden 5 dolláros vacak. Jé! de érdekes máshol is lopnak?) Pár ezer példányos könyvkiadások futnak? Hol van az "aranykor", mikor a Galaktika 70ezer!! pl-ban jelent meg? Én még sejtenék egy zs(-ákutca) verziót is: soha nem születik meg a széles körben elterjedő e-book kiadás és azt a pár évtizedet kihúzom az antikváriumokban turkálva.
- "0. NEM táblagép. Ez e-könyv olvasó, az meg iPad, aPad, ePad, stb. + Android + WinCe, akármi. 1. FŐLEG az e-ink kijelző miatt használható arra, amire készítették: sok olvasásra. Nem arra, hogy a budin olvassál 10 oldalt, hanem rendes olvasásra. Úgy, mint egy könyv esetén szoktak tenni, elejétől a végéig..." Ez így igaz, szvsz mégsem ad ki "normális" ember ilyen hatalmas összeget a kijelző miatt! (v. ki tudja?) Én nem keveset olvasok pda-n, igaz a kijelző nem akkora, bár nem is kicsi. (Villamoson, metrón, éjszaka és nappal, uram bocsá' időnként tűző napsütésben is (bár az eléggé megerőltető), így talán joggal állíthatom, hogy (pl.) egy pda alkalmas könyvolvasásra! Mégis azt viszont el kell ismerni, hogy egy céleszközzel nem lehet versenyezni, de nem is az a cél!Hát, eddig is tudtam, hogy nem vagyok normális, most ismét bizonyítást nyert... :) :) :) Már egy éve van egy 505-ös Sony-m. Most (valszeg) veszek egy Kindle 3-at ~35-ért, főleg a szótár miatt, így angolul sokkal jobban tudok majd olvasni (mert bár jól beszélek angolul, de egy beépített szótár óriási segítség). Sokat olvasok, nagyon. A gyerekeim is, van, hogy egymás kezéből vesszük ki a könyvet. Anyósom is vett egy 300-as Sony-t, annyira megtesztett neki. Pedig van egy HTC Desire-ja, és azon olvasgatott, de ez egy más kategória. Nem azt mondtam, hogy nem alkalmas az olvasásra a PDA, hanem azt, hogy az e-könyv sokkal jobb! :) És ennek ára van. Z.
- Hát eztetet én nem is tudom mi lehet az a sok giga anyag, amiről beszélsz, de a fő különbség már a MEK-hez képest is a minőség. A MEK-en egyszerűen, de tisztán szerkesztett könyvek vannak. Próbálj meg egy rakás betűből könyvet csinálni, meg fogod látni, hogy nem egyszerű. Az e-könyv olvasós blogon van pár (tényleg ingyenes) példa, bemutató és teszt anyagok, érdemes megnézni. Iszonyat jól néz ki. Nem csak betűk egymás után, hanem szépen megszerkesztve, különböző betűtípusok, képek stb. Nagyon nem mindegy. És ez lenne az, amit elvárnék a pénzért, és tényleg fizetnék is érte. Legyen bár akármi is a neten... Z.Egyet kell értsek, mert szkenneltem magam is és nem kis munka volt könyvet készíteni..., grafikus volnék! :)Hát eztetet én nem is tudom mi lehet az a sok giga anyag, amiről beszélsz, de a fő különbség már a MEK-hez képest is a minőség. A MEK-en egyszerűen, de tisztán szerkesztett könyvek vannak. Próbálj meg egy rakás betűből könyvet csinálni, meg fogod látni, hogy nem egyszerű. Az e-könyv olvasós blogon van pár (tényleg ingyenes) példa, bemutató és teszt anyagok, érdemes megnézni. Iszonyat jól néz ki. Nem csak betűk egymás után, hanem szépen megszerkesztve, különböző betűtípusok, képek stb. Nagyon nem mindegy. És ez lenne az, amit elvárnék a pénzért, és tényleg fizetnék is érte. Legyen bár akármi is a neten... Z.A 15 milliós számot elméleti/matematikai értéknek szántam. :))))))))) Én azt is el tudnám képzelni, amit a gps gyártók is pedzettek. a készülék árában a szoftver frissités, tehát a szolgáltatás is. Tehát: vegyél tőlünk olvasót +15e forintért drágábban (akár részletre is), ezért 1 évig szabadon tölthetsz a boltunkból. Ennél jobb nincsen. 1. számszeűsithető felhasználói tábor 2. fix, ismert, nyomonkövethető vásárlói réteg 3. garantált, tervezhető bevétel. 4. gyors kiszolgálás 5. ők már valszeg elég ritka esetben fognak warezolni. Ez csak egyetlen példa a minimális kreativitásból amit elvárnék egy ilyen pénzemebrtől. Jah, és nekem ez ingyen jár, mert az ötletemért a jogdijat ennyiben állapitom meg :D Szóval kérem az olvasót, és a könyveket, cimem a szerkesztőségben :DNa, ez egy nagyon jó modell lenne. De látod, hogy mi megy? A T-nél már volt olvasó, két fajta is, de szolgáltatás hozzá 0 (nulla, semmi) Nem értem mit akarnak. Olyan, mint a horgászat? Beetetés? Aztán majd dobják a boltot? De akkor mia péniszre várnak? Beelőzhettek volna mindenkit, már akkor is, ha pár száz, avyg azrtes nagyságrenndel de elindítják. (Amúgy meg tuti elcseszték volna. Nézd meg a T-s zeneboltot: DRM-es (!!!) 64 kbit/s-ra kódolt (!!!) zenét árultak marha drágán... Ez kérem a magyar valóság. Deott vannak a nagyok: Alexandra, Bookline, Libri, hatalmas könyv-bázissal, már régen léphettek volna. De nem, sehol semmi, csak állunk és bambulunk a világba. Illetve nem, mert akit tényleg érdekel a téma, az már megrendelte a Kindle-jét harminötér', oszt röhög a nemrégen bemutatott 'txtr olvasón. Meg a nem létező bolton. És ezek az embereket - akik a törzsfogyasztói gárdát alkothattók volna - már _téynleg_ bukták a magyar a forgalmazók... Z.
Ha belegondolsz tiszta sor. lsd: pgs. kifzet, és elégedett. 1 évig te is jól jártál, meg ő is. 1 év múlva meg vagy újra fizet, vagy vesz tőleg egy sokkal jobb tipusú gépet, amiben szintén megitn benne a szolgáltatás ára (tehát végülis újra fizet) Vagy nem cisnál semmit, amit 1 évig töltött, azt olvasgatja állandóan. De akkor sem warezol....
Vertex: A kényelemmel! A drágább olvasó 1 év frissithetőséggel. Fgo warezolni? nem. ott a készülék. Ingyen böngészget (valójában nem ingyen, hisz már kifizette 1 évre), letölti, és olvas. Feltölteni nem tud, és hiába is tenné, amikor DRM-es. Érdelkli hogy védett? Addig nem, amig nem kell vele bűvészkednie. Az átagos vásárló nem fog varázsolni. Neki adj a pénzéért egy gyors, és azonnal igénybe vehető szolgáltatást, és ennyi. Ő már nem fog vacakolni mindenféle torrentes zip-el, amikor 2 klikk, és ott van a gépen másodperceken belül. Ami azt illeti meg lehet állapodni net szolgáltaótkkal is ilyen előfozuval, ahogyan egyes mobilok mellé vehetsz zeneboltos előfizut is. Van itt lehetőség, csak el kéne felejteni a klasszikus modelleket. ráaádsul ezeket már mind kitalálták más szegmensekben. (folmekre pl, upc set-top-box videó kölcsönző, zenére mobilos csomagok) nem kell feltalálni a melegvizet újra.Lényegében ugyanezt mondom, de ennek még nincs se "kultúrája", se háttere nálunk. :( "Az átagos vásárló nem fog varázsolni. Neki adj a pénzéért egy gyors, és azonnal igénybe vehető szolgáltatást, és ennyi." ...tiszta -amerikai- szifon feeling. :) (Nem akarok senkit megbántani!)Szerintem meg senki sem érti, hogy ez mire jó. Mert táblagép ez is, meg a táblagépek is. azok cirka ennyibe kerülnek, de mindent tudnak, rendes képernyővel, stb... A e-book olvasók meg 1/10 annyira sem használhatóak, főleg az e-lnk képernyők miatt. A tétel igy néz ki tehát: Végy 60-80-100e forintért egy készüléket, ami 1. nem alkalmas az ebook olvasáson kivül semmire 2. felesleges bele minden netes kapcsolat 3. üzemidő az egyetlen paraméter amiben mindent ver 4. ellenben küzdhetsz a másolásvédett ebook formátumokkal 5. magyar nyelvű könyvet nem nagyon találsz 6. mindezek mellé annyira hülyének néznek, hogy könyv piaci modellt épitenek a lehúzásodra. Ellenben egy táblagép v. okostelefon. 1. kb: ennyibe kerülnek 2. mindenra alkalmasak 3. minden formátum megetethető velük, ha mégsem tudsz trükközni (pdf,doc,txt,pdb,prc,lit,stb....) 4. üzemidőben sajnos tényleg nem jobbak, Ár/érték arányban az ebook readerek oltári átverések. Ez a gép nem tudom miért kerül ennyibe, én már a 20e forintos vételáron is elgondolkodnék, hogy vegyek e egyet....Úgy látom, hogy valóban halvány segéd fogalmad sincs arról, hogy egy e-könyv olvasó mire való valójában. Az, hogy Te nem érted, hogy mire való, még nem jelenti azt, hogy "senki sem érti, hogy ez mire jó. " 0. NEM táblagép. Ez e-könyv olvasó, az meg iPad, aPad, ePad, stb. + Android + WinCe, akármi. 1. FŐLEG az e-ink kijelző miatt használható arra, amire készítették: sok olvasásra. Nem arra, hogy a budin olvassál 10 oldalt, hanem rendes olvasásra. Úgy, mint egy könyv esetén szoktak tenni, elejétől a végéig... 2. A netes kapcsolatot már leírtam mire jó valójában 3. Az üzemidő az egyik leglényegesebb dolog, pont nem lehet mellette elsiklani 4. nem kell küzdeni a másolvédelemmel. Van anélküli tartalom, meg egyéb, nem szalonképes megoldás is. De leginkább a DRM-nek semmi köze nincs a készülékekhez, ez csak és kizárólag a kiadók sara... 5. Nincs magyar könyv? Hát a MEK ~7500-as kínálata micsoda? (és az egyéb tartalom?) Tájékozódj kicsit... 6. Hülyének néznek a "könyv piaci modellel"??? Miért, hogyan szeretnéd a könyveket??? Ingyen, díszcsomagolásban? Az Alexandrában is ingyen kapod a könyvet? Táblagép vs. okostelefon 1. Kindle 3: 35e forint. Mit kapsz ezért? Kínai gagyipad-ot? 2. Mindenre? Mi az a minden? Pl. arra, hogy órákon keresztül olvass? Ja, arra pont nem alkalmas... 3. Minden formátum? Muhaha. Tapasztalanságod óriási. Az, hogy megeszik egy formátumot, és az hogy hogyan jeleníti meg azt, az óriási különbség. Próbálj ki egy Androidos FBReadert (ami a legjobbnak tartott olvasó) és mondjuk egy Sony olvasó-t. 4. Na ja, megint az üzemidő. Erről elég sokat lehetne diskurálni. De az, hogy az e-könyv olvasót 3-4 hetente töltöm (pedig naponta legalább egy-egy órát olvasok) az okostelefont pedig naponta (nem szoktam egy órát telefonálni) elég sokat elmond. 5. Kijelző: Mondjuk próbálj meg egy táblagéppel/okostelefonnal kiülni a parkba olvasni. Vagy csak egyszerűen egy ablak mellé. Olvass órákat. Abban viszont igazad van, hogy az e-könyv olvasó csak arra jó, amire kitalálták. De arra nagyon... Z."0. NEM táblagép. Ez e-könyv olvasó, az meg iPad, aPad, ePad, stb. + Android + WinCe, akármi. 1. FŐLEG az e-ink kijelző miatt használható arra, amire készítették: sok olvasásra. Nem arra, hogy a budin olvassál 10 oldalt, hanem rendes olvasásra. Úgy, mint egy könyv esetén szoktak tenni, elejétől a végéig..." Ez így igaz, szvsz mégsem ad ki "normális" ember ilyen hatalmas összeget a kijelző miatt! (v. ki tudja?) Én nem keveset olvasok pda-n, igaz a kijelző nem akkora, bár nem is kicsi. (Villamoson, metrón, éjszaka és nappal, uram bocsá' időnként tűző napsütésben is (bár az eléggé megerőltető), így talán joggal állíthatom, hogy (pl.) egy pda alkalmas könyvolvasásra! Mégis azt viszont el kell ismerni, hogy egy céleszközzel nem lehet versenyezni, de nem is az a cél!Vertex: A kényelemmel! A drágább olvasó 1 év frissithetőséggel. Fgo warezolni? nem. ott a készülék. Ingyen böngészget (valójában nem ingyen, hisz már kifizette 1 évre), letölti, és olvas. Feltölteni nem tud, és hiába is tenné, amikor DRM-es. Érdelkli hogy védett? Addig nem, amig nem kell vele bűvészkednie. Az átagos vásárló nem fog varázsolni. Neki adj a pénzéért egy gyors, és azonnal igénybe vehető szolgáltatást, és ennyi. Ő már nem fog vacakolni mindenféle torrentes zip-el, amikor 2 klikk, és ott van a gépen másodperceken belül. Ami azt illeti meg lehet állapodni net szolgáltaótkkal is ilyen előfozuval, ahogyan egyes mobilok mellé vehetsz zeneboltos előfizut is. Van itt lehetőség, csak el kéne felejteni a klasszikus modelleket. ráaádsul ezeket már mind kitalálták más szegmensekben. (folmekre pl, upc set-top-box videó kölcsönző, zenére mobilos csomagok) nem kell feltalálni a melegvizet újra.
zlaboncz Elmondható tehát, hogy sem a technológia, sem a piaci modell nem kiforrott, sőt. Egyébként biztosra veszem az ojró-s könyvet, mert annó az mp3 ugyanez volt. "kizárt", hogy 1 dollár legyen a legális mp3, DRM nélkül meg nem is fog létezni. Mennyit halllottuk... Aztán kiderült, hogy vagy igy lesz, vagy lemondhatnak az egészről ahogyan van.De a technológia már eléggé kiforrott, tökéletesen használható az adott célra. A piac még "forrás" alatt, de szó szerint Az Amazon tarol, a többiek próbálkozgatnak. Nálunk - szokás szerint - sehol semmi. Jó lenne már látni, hogy "és mégis mozog a föld". De nem, feszt nem.Itt is ez várható. Hidd el, vagy 1 ojró lesz a könyv/db vagy "benyeli" a warez ezt a piacot is. Annyi a különbség, hogy a könyv kiadók nem milllárdos profitokat féltenek, hanem sokkal kiélezettebb a kiadó/bevételi oldaluk. (főleg itthon) Ha ezt a felfogást erőltetik...Minden szavaddal egyetértek. De ettől függetlenül ez sajnos nem így működik. Még az Amazonnál sem, ahol azért van piac, 9$ körül van az átlagár, de éppen most volt cikk valahol, hogy Ken Follett legújabb könyve DRÁGÁBB elektronikusan mint keményfedelű (tehát nem olcsó karton, hanem egy minőségi, drága) kiadásban! Aztán kishazánk meg megint más téma. Itt szokás szerint az általad említett széthúzás megy, ahelyett, hogy összefognának. Nem az történik, hogy "csináljunk gyorsan piacot, aztán majd játszunk az árakkal", hanem az, hogy "ha háromezerné' kevesebb, akkor bele sem kezdek". Ahogy írtam, - bár nem vagyok szakember, de sokat olvastam utána, okosok sokat magyaráztak - az e-könyv kiadás messze nem annyiból áll, hogy kiadjuk pár száz KB-an oszt annyi. Az 1 EUR a szerzői jogdíjra nem elég, nemhogy a nyers "kéz"irattól kezdve az jó minőségű (és ez nagyon fontos!) elektronikus kiadványig történő szerkesztésre. (De ott van a hazai szerzői jogi törvény, ami önmagában egy vicc, sőt, sajnos igaz, mert viccnek nagyon durva lenne: A szerző halála után 70 évig (!!!) illeti meg a jogtulajdonost "védelmi idő" vagyis a hozzájárulása miatt. És vannak olyan emberek akik ezt pofátlanul kihasználják: http://index.hu/kultur/pol/jozsefat1203/ Sajnos az "akkor meg majd warez lesz" hozzáállás nem nagyon jó, ugyanis a törvény nem a felhasználók oldalán áll. (ha már a morális érveken túljutottunk) Előbb-utóbb nagyon csúnyán rászállnak erre a területre is, és tartok tőle, hogy sokkal komolyabb balhé lesz, mint filmek, egyebek esetében. Z.A megállapításaiddal teljesen egyetértek, de van egy olyan oldala is a dolognak, hogy a mai napig rengeteg (ingyenes) e-könyv jelent már meg magyar nyelven. Nem csak a MEK és az ismert oldalak gondozásában, hanem sok-sok gigányi (ZIP-ben) könyv ilyen-olyan forrásból. Ezek után, hogy lehet a magyar felhasználót rászoktatni, az online, ill. a fizetős könyvek beszerzésére?! (A magyar viszonyokat figyelembe véve, az előzőeken túl semmilyen formátum nem lehet "akadály" a konvertálhatóság..., stb. miatt.) Számomra ezért az új, aktuális megjelenések elérhetősége az egyetlen olyan szempont, ami a "rendeltetésszerű" használat irányába viheti el a dolgot, de sajnos ez ma még gyerekcipőben jár.Nem tudod a szerzői jogdíjat külön kezelni, benne kell, hogy legyen a könyv árában. Az említett extrém esetek, na azok a nyerészkedések, de - eddig - nem nagyon volt ilyen. 15 millliós magyar piac? :) Te nagyon optimista vagy... :) Jó esetben 1,1,5 millió az, aki fizető és olvasóképes kereslet. És ezekből sokkal szűkebb az a kör, aki nem idegenkedik az elektronikus eszközöktől, vagyis hajlandó lenne e-könyvet vásárolni. Pár tízezer. Amit írsz a kiörgedő fejesekkel, döntéshozókkal kapcsolatban az maximálisan igaz. Viszont a matematika sajnos nem így működik. 10e x 1 EUR vagy 5e x 9 EUR. Szerintem inkább így nézhet ki. Mások az arányok. Sajnos ez a legnagyobb gond, nem szolgáltatók, akik a vásárlók igényeit keresik, hanem nyerészkedők. Mondjuk én azért másképp gondolom a 6-8-10 dolláros árak már elfogadhatóak tpíustól függően. Csak lenne már magyarul... Z.A 15 milliós számot elméleti/matematikai értéknek szántam. :))))))))) Én azt is el tudnám képzelni, amit a gps gyártók is pedzettek. a készülék árában a szoftver frissités, tehát a szolgáltatás is. Tehát: vegyél tőlünk olvasót +15e forintért drágábban (akár részletre is), ezért 1 évig szabadon tölthetsz a boltunkból. Ennél jobb nincsen. 1. számszeűsithető felhasználói tábor 2. fix, ismert, nyomonkövethető vásárlói réteg 3. garantált, tervezhető bevétel. 4. gyors kiszolgálás 5. ők már valszeg elég ritka esetben fognak warezolni. Ez csak egyetlen példa a minimális kreativitásból amit elvárnék egy ilyen pénzemebrtől. Jah, és nekem ez ingyen jár, mert az ötletemért a jogdijat ennyiben állapitom meg :D Szóval kérem az olvasót, és a könyveket, cimem a szerkesztőségben :DAzt hiszem találtam egy nagyon pontos szemléletbeli különbséget. Vagyis most meg tudom fogalmazni, gyorsan le is irom. A kiadók szerint a vételár azt jelenti, hogy x,y,z tételek osztva a mennyiséggel, plusz áfa, tráfa,adó, per zsiros nyereség, stb.... - Tehát a kiadó a tartalomért akar fizettetni. A User gondolkodása. "Hm.... kifizessek egy eurót, és vacakoljak kártya adatokkal, vagy keressek rá a torrent oldalon, s megvárjam, amig lecsorog? Melyik a gyorsabb vajon? " A user az idejéért, a sbeességért fizet. Ő nem termékedért fog fizetni sosem (persze ha rajongód az más), hanem azért, mert tőled gyorsabban kapja meg, mint egy torrent oldalrol, ahol 10-en seed-elik. Neki ez megér 1 eurót. 3 euróért, inkább vár 10 percel többet. Ez a gondolkodásbeli különbség.Hát, nem rossz, és nálunk meg is állja a helyét, de egy normális országban ez így néz ki júzer oldalról: "Kifizessek 5-8 ojrót és kapjak egy jó minőségben elkészített könyvet, vagy keressek rá a torrent oldalon egy akármilyen összehányt minőségű szöveghalmazt, amihez esetleg még hozzá kell nyúlni, hogy olvasható legyen? Franc aki megeszi, inkább megveszem!" A végkövetkeztetés ugyanaz, mint a tied: "A júzer az idejéért és a sebességért fizet." És hidd el, nem ugyanazt kapja. Nem 1 EUR vs. 3 EUR a különbség. Z.Nem tudod a szerzői jogdíjat külön kezelni, benne kell, hogy legyen a könyv árában. Az említett extrém esetek, na azok a nyerészkedések, de - eddig - nem nagyon volt ilyen. 15 millliós magyar piac? :) Te nagyon optimista vagy... :) Jó esetben 1,1,5 millió az, aki fizető és olvasóképes kereslet. És ezekből sokkal szűkebb az a kör, aki nem idegenkedik az elektronikus eszközöktől, vagyis hajlandó lenne e-könyvet vásárolni. Pár tízezer. Amit írsz a kiörgedő fejesekkel, döntéshozókkal kapcsolatban az maximálisan igaz. Viszont a matematika sajnos nem így működik. 10e x 1 EUR vagy 5e x 9 EUR. Szerintem inkább így nézhet ki. Mások az arányok. Sajnos ez a legnagyobb gond, nem szolgáltatók, akik a vásárlók igényeit keresik, hanem nyerészkedők. Mondjuk én azért másképp gondolom a 6-8-10 dolláros árak már elfogadhatóak tpíustól függően. Csak lenne már magyarul... Z.
Azt hiszem találtam egy nagyon pontos szemléletbeli különbséget. Vagyis most meg tudom fogalmazni, gyorsan le is irom. A kiadók szerint a vételár azt jelenti, hogy x,y,z tételek osztva a mennyiséggel, plusz áfa, tráfa,adó, per zsiros nyereség, stb.... - Tehát a kiadó a tartalomért akar fizettetni. A User gondolkodása. "Hm.... kifizessek egy eurót, és vacakoljak kártya adatokkal, vagy keressek rá a torrent oldalon, s megvárjam, amig lecsorog? Melyik a gyorsabb vajon? " A user az idejéért, a sbeességért fizet. Ő nem termékedért fog fizetni sosem (persze ha rajongód az más), hanem azért, mert tőled gyorsabban kapja meg, mint egy torrent oldalrol, ahol 10-en seed-elik. Neki ez megér 1 eurót. 3 euróért, inkább vár 10 percel többet. Ez a gondolkodásbeli különbség.
A szerzői jogi témakör megint egy külön kérdés. A jogdij, és nyerészkedés közt azért érzek árnyalatni különbséget, és nem csak nyelvtanilag ;))))))) Te is nagyon jól tudod, hogy hiába szálnak rá. Megfogni nem lehet. A kevesebb több. 10e x 1 euró sokkal több mint 100x 9 euró. A magyar piac azért is nehéz helyzetben van, mert 1. cc: 15 milliós a magyar piac. Tehát ennyi a vásárló. Ennyi embernek tudsz eladni könyvet. Ha angol nyeloven forgalmazol, akkor cc: 1 milliárdos a piacod. Ott találni 10e "lúzert" aki drágábban vesz ebook- ot mint papir alapút nem kicsit könnyebb. 2. Lassúak. Rettentően lassú, lomha, átgondolatlan a gondolkodásuk. Nem értik. Az igazgató tanácsokban olyen őszülő halántékú emberek ülnek, akik a netről elolvastak 2 könyvet, és azt hiszik, hogy mindegy milyn a termék, (ebook/papir) majd ugyanannyi lesz a bevétel, sőt több, mert sorban állnak érte. Hát nem igy működik. És személyes sértésnek veszik, amikor kiderül, hogy ez nem igy müxik. Erre mondom, hogy menjen nyugdijba, ebben a világban ezek az emberek már nem tudnak jó döntéseket hozni.
zlaboncz Elmondható tehát, hogy sem a technológia, sem a piaci modell nem kiforrott, sőt. Egyébként biztosra veszem az ojró-s könyvet, mert annó az mp3 ugyanez volt. "kizárt", hogy 1 dollár legyen a legális mp3, DRM nélkül meg nem is fog létezni. Mennyit halllottuk... Aztán kiderült, hogy vagy igy lesz, vagy lemondhatnak az egészről ahogyan van.De a technológia már eléggé kiforrott, tökéletesen használható az adott célra. A piac még "forrás" alatt, de szó szerint Az Amazon tarol, a többiek próbálkozgatnak. Nálunk - szokás szerint - sehol semmi. Jó lenne már látni, hogy "és mégis mozog a föld". De nem, feszt nem.Itt is ez várható. Hidd el, vagy 1 ojró lesz a könyv/db vagy "benyeli" a warez ezt a piacot is. Annyi a különbség, hogy a könyv kiadók nem milllárdos profitokat féltenek, hanem sokkal kiélezettebb a kiadó/bevételi oldaluk. (főleg itthon) Ha ezt a felfogást erőltetik...Minden szavaddal egyetértek. De ettől függetlenül ez sajnos nem így működik. Még az Amazonnál sem, ahol azért van piac, 9$ körül van az átlagár, de éppen most volt cikk valahol, hogy Ken Follett legújabb könyve DRÁGÁBB elektronikusan mint keményfedelű (tehát nem olcsó karton, hanem egy minőségi, drága) kiadásban! Aztán kishazánk meg megint más téma. Itt szokás szerint az általad említett széthúzás megy, ahelyett, hogy összefognának. Nem az történik, hogy "csináljunk gyorsan piacot, aztán majd játszunk az árakkal", hanem az, hogy "ha háromezerné' kevesebb, akkor bele sem kezdek". Ahogy írtam, - bár nem vagyok szakember, de sokat olvastam utána, okosok sokat magyaráztak - az e-könyv kiadás messze nem annyiból áll, hogy kiadjuk pár száz KB-an oszt annyi. Az 1 EUR a szerzői jogdíjra nem elég, nemhogy a nyers "kéz"irattól kezdve az jó minőségű (és ez nagyon fontos!) elektronikus kiadványig történő szerkesztésre. (De ott van a hazai szerzői jogi törvény, ami önmagában egy vicc, sőt, sajnos igaz, mert viccnek nagyon durva lenne: A szerző halála után 70 évig (!!!) illeti meg a jogtulajdonost "védelmi idő" vagyis a hozzájárulása miatt. És vannak olyan emberek akik ezt pofátlanul kihasználják: http://index.hu/kultur/pol/jozsefat1203/ Sajnos az "akkor meg majd warez lesz" hozzáállás nem nagyon jó, ugyanis a törvény nem a felhasználók oldalán áll. (ha már a morális érveken túljutottunk) Előbb-utóbb nagyon csúnyán rászállnak erre a területre is, és tartok tőle, hogy sokkal komolyabb balhé lesz, mint filmek, egyebek esetében. Z.zlaboncz Elmondható tehát, hogy sem a technológia, sem a piaci modell nem kiforrott, sőt. Egyébként biztosra veszem az ojró-s könyvet, mert annó az mp3 ugyanez volt. "kizárt", hogy 1 dollár legyen a legális mp3, DRM nélkül meg nem is fog létezni. Mennyit halllottuk... Aztán kiderült, hogy vagy igy lesz, vagy lemondhatnak az egészről ahogyan van. Itt is ez várható. Hidd el, vagy 1 ojró lesz a könyv/db vagy "benyeli" a warez ezt a piacot is. Annyi a különbség, hogy a könyv kiadók nem milllárdos profitokat féltenek, hanem sokkal kiélezettebb a kiadó/bevételi oldaluk. (főleg itthon) Ha ezt a felfogást erőltetik, akkor nagyon rá fognak faragi, ugyanis potn abban az állapotban reked meg a fejlődés, amin nagyon gyorsan át kéne lendülni, hogy ne legyen baj. Ez pedig a kevesebb több elve, magyarán aki él és mozog annak legyne olvasója, és 1 euróért vegyen könyvet. Ha nem igy lesz, akkor aki eddig olvasott, az vesz egy olvasót, "megoldja" a könyv részét, és a papir alapú bevétel is esni fog. Magyarán az ebook, és papir book piac egymást fogja gyengiteni ahelyett, hogy kisegitené egymást. Ebből két dolog fakadhat. Vagy bukásra itélik az egész technológiát, (amit kizárnék egy E-világban), vagy kiadók sora fog bebukni, (a'la hir médiumok, nyomtatott újságok tipikus esete) és az marad talpon, aki ezt kihasználja/alternativákat ötöl ki. (mint amilyen az online média fogyasztás vadhajtásai, a blogok, és egyeek, itt ki tudja mik jelennek meg? ) Most kéne nagyon észnél lenniük. De jó kapitalista szokás szerint 10 centen nekiállnak vitázni. Még 1 gondolat. Ők vannak értem. aZ én pénzemért törik magukat, de nem az én pénzemből. A sávszélességem megvan, ha kell a pénzem, akkor olcsó, és jó szolgáltatásért adom. A nem, nem. Nem az én pénzemmel bohóckodnak, hanem a saját költségvetésükkel...
De nagyon is van fogalmam. És te is, meg én is k. ugyanazt irtuk, olvasdmárel! Néhol lehetnek tévedések (formátum/drm), és ennyi. De válaszolok. Egy e-konyv nekem nem ér meg 1 eurónál többet. Legalábbis ennél többet nem fogok fizetni érte. A wifiben is igazad van, direkt letöltés a könyváruházból. Bár érdekelne, hogy ezen a képernyőn mennyire hatékonyan tudok kártya/banki adatokat, megadni, de az ötlet jó. És hidd el, 10e forinrtnál többet akkro sem vagyok hajlandó többet adni érte, ha elfárad a szemem az okostelón való olvasás miatt, esetleg gaykarbban kell tölteni :DDD Nagyon nem érdekel, hogy miért ilyen drága, az érdekel, hogy nem veszek ilyen pénzért :) Ugyanis az azért nonszensz, hogy ilyen tudású kütyüért ennyit kiadjak. Egyszerűen vicc...A e-könyv ára nagyon messzire mutat, ezen nagyon mélyreható viták mennek. Az e-könyv olvasó blogon, amit linkeltem, több bejegyzés is foglalkozik vele. De tömören összefoglalva: Az e-könyv nem lesz 1 ojró. Annyiból nem lehet kihozni .még akkor sem, ha már a papírkönyv-kiadás megvolt. A papír könyv kiadása nem csak a nyomtatás/szállítás/tárolás költsége miatt drága. Ezt nálam okosabbak és hozzáértőbbek sokkal részletesebben kifejtették, itt, most ne menjünk bele. Az, hogy a papírkönyvhöz képest mennyi kellene, hogy legyen az ára, mit hajlandó a piac megadni érte, más tészta, ezen lehet (és érdemes) vitázni. De ahogy már írtam: jó lenne már itt tartani, hogy csak az árakon vitázzunk. A gond az pillanatnyilag az, hogy nincs termék, aminek ára legyen. (Ill. van, csak elvétve, nem értékelhető) Wifi: Nincs bankkártya megadás a kütyün, hanem a boltban regisztrálod magad és a készüléked, megadod az adataidat, és utána a kütyün már csak választasz. (Vagy a webshopban választasz, vásárolsz, és mire átballagsz a kütyüig, már ott virít a könyv) De nekem sokkal fontosabb lenne az említett hírösszeszedegetős könyvesítés-automatikus frissítés miatt. Érdekes az ár-kontra-szem hozzáállás (nem egyedi, sajnos tipikus) Nekem -5 dioptriás a szeme, nagyon rossz, én minden pénzt megadnék érte, hogy ne legyen ilyen. Remélem a tied nem fog elromlani, mert az LCD nem szemkímélő, legyen az bármilyen jó minőségű. (A teljes sötétségben való olvasás, ha csak a kijelző világít meg pláne rossz) Ez egy célszerszám. A célszerszámok mindeg drágábbak, mint a "mindenre jó" eszközök... De a Kindle-t azért emlegetem, mert nagyjából 50%-ra zuhant az ára. és ez tendencia, tehát vágyad valószínűleg belátható időn belül teljesülni fog. (No, nem hetekről beszélünk, hanem sok hónapról, pár évről, de van valós remény) Z.Olvassa a txt,pdf,rtf,prc,pdb,stb... formátumokat, és máris lenne sikere. ill. kezeljen minden általános formátumot, zip-elt állapotból is!Az uBook már majdnem ilyen. Pc / ppc / hpc. A demo is jól használható. Úgy tűnik Latin 1 karakterkészlettel köszörül, mert a magyar ő, ű-vel bajok vannak. Mostanában nem töltöttem le újabb verziót, lehet, hogy változott.Szerintem meg senki sem érti, hogy ez mire jó. Mert táblagép ez is, meg a táblagépek is. azok cirka ennyibe kerülnek, de mindent tudnak, rendes képernyővel, stb... A e-book olvasók meg 1/10 annyira sem használhatóak, főleg az e-lnk képernyők miatt. A tétel igy néz ki tehát: Végy 60-80-100e forintért egy készüléket, ami 1. nem alkalmas az ebook olvasáson kivül semmire 2. felesleges bele minden netes kapcsolat 3. üzemidő az egyetlen paraméter amiben mindent ver 4. ellenben küzdhetsz a másolásvédett ebook formátumokkal 5. magyar nyelvű könyvet nem nagyon találsz 6. mindezek mellé annyira hülyének néznek, hogy könyv piaci modellt épitenek a lehúzásodra. Ellenben egy táblagép v. okostelefon. 1. kb: ennyibe kerülnek 2. mindenra alkalmasak 3. minden formátum megetethető velük, ha mégsem tudsz trükközni (pdf,doc,txt,pdb,prc,lit,stb....) 4. üzemidőben sajnos tényleg nem jobbak, Ár/érték arányban az ebook readerek oltári átverések. Ez a gép nem tudom miért kerül ennyibe, én már a 20e forintos vételáron is elgondolkodnék, hogy vegyek e egyet....Úgy látom, hogy valóban halvány segéd fogalmad sincs arról, hogy egy e-könyv olvasó mire való valójában. Az, hogy Te nem érted, hogy mire való, még nem jelenti azt, hogy "senki sem érti, hogy ez mire jó. " 0. NEM táblagép. Ez e-könyv olvasó, az meg iPad, aPad, ePad, stb. + Android + WinCe, akármi. 1. FŐLEG az e-ink kijelző miatt használható arra, amire készítették: sok olvasásra. Nem arra, hogy a budin olvassál 10 oldalt, hanem rendes olvasásra. Úgy, mint egy könyv esetén szoktak tenni, elejétől a végéig... 2. A netes kapcsolatot már leírtam mire jó valójában 3. Az üzemidő az egyik leglényegesebb dolog, pont nem lehet mellette elsiklani 4. nem kell küzdeni a másolvédelemmel. Van anélküli tartalom, meg egyéb, nem szalonképes megoldás is. De leginkább a DRM-nek semmi köze nincs a készülékekhez, ez csak és kizárólag a kiadók sara... 5. Nincs magyar könyv? Hát a MEK ~7500-as kínálata micsoda? (és az egyéb tartalom?) Tájékozódj kicsit... 6. Hülyének néznek a "könyv piaci modellel"??? Miért, hogyan szeretnéd a könyveket??? Ingyen, díszcsomagolásban? Az Alexandrában is ingyen kapod a könyvet? Táblagép vs. okostelefon 1. Kindle 3: 35e forint. Mit kapsz ezért? Kínai gagyipad-ot? 2. Mindenre? Mi az a minden? Pl. arra, hogy órákon keresztül olvass? Ja, arra pont nem alkalmas... 3. Minden formátum? Muhaha. Tapasztalanságod óriási. Az, hogy megeszik egy formátumot, és az hogy hogyan jeleníti meg azt, az óriási különbség. Próbálj ki egy Androidos FBReadert (ami a legjobbnak tartott olvasó) és mondjuk egy Sony olvasó-t. 4. Na ja, megint az üzemidő. Erről elég sokat lehetne diskurálni. De az, hogy az e-könyv olvasót 3-4 hetente töltöm (pedig naponta legalább egy-egy órát olvasok) az okostelefont pedig naponta (nem szoktam egy órát telefonálni) elég sokat elmond. 5. Kijelző: Mondjuk próbálj meg egy táblagéppel/okostelefonnal kiülni a parkba olvasni. Vagy csak egyszerűen egy ablak mellé. Olvass órákat. Abban viszont igazad van, hogy az e-könyv olvasó csak arra jó, amire kitalálták. De arra nagyon... Z.De nagyon is van fogalmam. És te is, meg én is k. ugyanazt irtuk, olvasdmárel! Néhol lehetnek tévedések (formátum/drm), és ennyi. De válaszolok. Egy e-konyv nekem nem ér meg 1 eurónál többet. Legalábbis ennél többet nem fogok fizetni érte. A wifiben is igazad van, direkt letöltés a könyváruházból. Bár érdekelne, hogy ezen a képernyőn mennyire hatékonyan tudok kártya/banki adatokat, megadni, de az ötlet jó. És hidd el, 10e forinrtnál többet akkro sem vagyok hajlandó többet adni érte, ha elfárad a szemem az okostelón való olvasás miatt, esetleg gaykarbban kell tölteni :DDD Nagyon nem érdekel, hogy miért ilyen drága, az érdekel, hogy nem veszek ilyen pénzért :) Ugyanis az azért nonszensz, hogy ilyen tudású kütyüért ennyit kiadjak. Egyszerűen vicc...
hirdetés
Ezt ne hagyd ki!
Felkutattuk neked a legolcsóbb szolgáltatókat
-
Vidd magaddal a netet
6 GB szupergyors mobilnternet
havi 5090 Ft-tól
-
Így még jobban megéri
54 TV csatorna + 20 Mbit/s internet + telefon
havi 3900 Ft-tól
-
Gyorsat, olcsón
Korlátlan ADSL internet
havi 2190 Ft-tól
-
Tévézz a legjobb áron
55 tévécsatorna
havi 2000 Ft-tól (az első hat hónapban)
-
Üzletelj gyorsabban
120 Mbit/s üzleti kábelnet
havi 9200 Ft-tól
Ajánlatunk a webplázából
-
- Samsung S5253 Wave...
- 46 989 Ft
-
- Sony Ericsson...
- 94 994 Ft
Legfrissebb hírek a címlapról
-
PlayStation 4: Megállítja a játékot a reklám idejére?
Egészen vérlázító szabadalmi kérelmet nyújtott be a Sony –...
-
Itt az első mintavideó a Google okosszemüvegéről!
Eddig csak beszéltek róla, de most itt van egy igazi videó a...
hirdetés
Legfrissebb fórum témáink
- Érkezőben az újabb PureView mobilok
2012.05.25 22:08 - Felfoghatatlan mennyiségű pénze van az Apple-nek
2012.05.25 22:06 - 5 videoklip, amiben ezerrel nyomják a tech cuccokat
2012.05.25 20:29 - PlayStation 4: Megállítja a játékot a reklám idejére?
2012.05.25 20:14 - Vidéken is 4G-re gyorsít a T-Mobile
2012.05.25 15:56
Ha már minket kiolvastál
-
Panelház expressz
2012-05-26 08:00:55 -
Videón a Görög-rali pénteki napja
2012-05-26 07:40:22 -
Meglegénykérték Lázár Jánost
2012-05-25 20:14:12 -
Hallgathatják Orbánt már kétmillióért is
2012-05-25 13:22:00 -
Majd’ ötszáz telefonos csalót fogtak
2012-05-26 08:00:00 -
Bírságot kapott az Angry Birds-ös átverő
2012-05-25 17:00:00
hirdetés
-
PlayStation 4: Megállítja a játékot a reklám idejére?
-
Itt az első mintavideó a Google okosszemüvegéről!
-
Hangsebességgel működik a tű nélküli injekció
-
Felfoghatatlan mennyiségű pénze van az Apple-nek
© 2001-2012 Sanoma Budapest Zrt. Minden jog fenntartva.
