Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelődő veszélyes hulladék a vörösiszap. A timföldgyártás melléktermékeként évente becslések szerint több mint egymillió tonna képződik a II. veszélyességi fokozatba (fokozottan veszélyes) sorolt anyagból. Magyarországon összesen mintegy 60 millió tonna vörösiszapot tárolnak különböző tározókban, melyek egy része fedett, de még mindig van közöttük több nyitott.

Ajka a több mint fél évszázados timföldgyártás miatt az ország kiemelkedően környezetszennyezett városai között szerepel - ebben nagy szerepe van az ipar által termelt hatalmas mennyiségű veszélyes hulladéknak, melyet részben nyílt tározókban tárolnak. Már egy 1986-os vizsgálat szerint is mintegy 25 millió tonna vörösiszap halomozódott fel a térségben, az azóta eltelt közel 25 év során ez a mennyiség tovább nőtt.

A MAL Zrt. Tulajdonában lévő Ajka melletti tározóban mintegy 30 millió tonna vörösiszap van, ebben a tárolóban történt a baleset, mely a cég honlapja szerint műszaki védelemmel - résfalazással - van ellátva. Ám az almásfüzitői tározó, melyben mintegy 25 millió tonna vörösiszap van, nem rendelkezik ilyen jellegű műszaki védelemmel, és számos más szempontból is komoly kockázatot jelent a környezetre - környezetvédők szerint valóságos időzített bomba.

És bár a vörösiszap csak kis koncentrációban tartalmaz radioaktív anyagokat, ilyen irányú vizsgálatok - a 25 évvel ezelőtti állapotok szerint - úgy becsülik, durván kétezer tonna urán és kétezer tonna tórium lehet elraktározva az iszapban.

Veszélyességét elsősorban a lúgos feltárás miatt kialakuló erősen lúgos, maró kémhatás adja, de gondot okoz az is, hogy a mocsárszerű állapot, a sok vizet tartalmazó kocsonyás szerkezet évtizedekig fennáll - míg végül a kiszáradást követően néhány centiméternyi finom porréteg borítja a kiszáradt iszap felszínét, ami a defláció révén tovább szennyezi a környezetet.

Történtek már kísérletek a vörösiszap hasznosítására, semlegesítésére, az útépítésben, és a vasérc előkészítésben történő alkalmazását is vizsgálták. Az Erdészeti Lapok egyik számában Dr. Horváth Gyula szakcikkében arról ír, hogy az Ajka környéki vörösiszap-tározókra sikeres rekultivációs tervet dolgozott ki. Már a 70-es évek közepén megkezdődött kísérleti jelleggel a vörösiszap tározók ártalmatlanítása; a később szabadalmaztatott eljárással lehetővé vált a tározók fásítása, így a területen idővel összefüggő erdőtakaró alakult ki.

További érdekes cikkek:
Mobillal mérhetjük a légszennyezettséget
Már a világűrt is teleszemeteltük
100 éven belül kihal az emberiség