Meglehetősen gyakori a kéretlen reklámlevelek közt az átverésre specializált. A hamis, vagy engedély nélküli gyógyszerek, vírusirtók, szexoldalak és egyéb segédeszközök, csempészárúk eladása helyett ugyanis sokszor egyszerűbb átverni a célpontot.

A lista első tagja a nigériai, más néven 4-19-es átverés. Az 1980-as években indult – akkor még csigapostás – levéláradat óriási örökséget vagy hasonlót ígér, csekély segítségért. A magát hivatalnoknak tettető csaló ugyanis az óriás összeget megmozgató banki tranzakciókra kér pénzt. Ezer üzenetből 9-10 áldozat be is veszi.

A hasonló méretű lottónyereményekről szóló levelek is egyre többet szerepelnek levelesládánk szemétje közt. Ezek arról tájékoztatnak, hogy olyan lottót nyertünk meg, amelyre igazából még szelvényt sem adtunk be. Az ügymenet az előzőhöz hasonló: küldj egy kis pénzt a költségekre!

Az álságos barátnők a következő népszerű trükk. A csaló különböző társkereső oldalakon kiszemeli áldozatát, majd összebarátkozik vele. Fényképeket, egyebeket cserélnek, aztán jön a találka. Illetve jönne, de a távoli barátnőnek nincs elég pénze az útra. Egy másik verzió az, hogy egy közeli hozzátartozójuk „megbetegszik”, és hozzá szeretne ellátogatni.

Mindenki szeretne otthonról dolgozva vagyonokat keresni. Az erre specializált csalók mesés jövedelem ellenében csupán személyes és banki adataidra kíváncsiak. A meló annyi, hogy a kapott pénz nagyobbik részét átutald nekik. Ez azonban valójában mástól lopott pénz, és így bűnrészesek lesznek az áldozatok. Persze egy idő után a csaló lelép a bankszámlánk tartalmával és a rendőrség is kopogtat.

A Facebook térnyerésével a magyar felhasználók körében is terjed egy csalás. Ehhez nem kell más, mint bárkinek a Facebook / MySpace / stb felhasználói nevét és jelszavát megszerezni. Az áldozat profiljára a hackerek olyan üzenetet raknak ki, amely szerint a felhasználó bajba került egy távoli országban és nem tud hazajönni. Haverjait arra kéri, hogy utaljanak a megadott számlaszámra neki, különben soha nem látják viszont.

Az utolsó népszerű átverés az aukciós oldalakon dívik. Az áldozattól vásárolnak valamit, a számlát pedig csekkel szeretnének egyenlíteni. Csak „véletlenül” túl sokat küldenek, és arra kérnek, utald vissza az extrát. A visszautalás után pedig kiderül, hogy fedezetlen volt a csekk, így az áldozat valójában saját pénzéből utalt át, plusz ingyen adta el a hirdetett termékét is.

További híreink:
Trükkös ál-Microsoft vírusirtó terjed
Már magyarul is terjed a Facebook-átverés
Biztonságos internetezés ingyen