Számos összeállítás és lista készült már az emberiség életét leginkább átformáló találmányokról. A listák sajátossága, hogy sokféle szempont szerint lehet őket összeállítani, készítheti elismert tudósokból álló csoport, vagy összeállíthatják olvasói szavazatok alapján; vissza lehet menni az időben, akár a kőkorszaktól kezdve, hiszen a tűz és a kerék is alapjaiban formálta át az emberiség mindennapjait. Szóval ahány lista, annyi féle a legfontosabbnak vélt találmány.

A mi listánk az információtechnológia szempontjából legfontosabb utóbbi 50 évet veszi alapul, az ezen időszak alatt megszületett, életünket, mindennapjainkat, sőt, szokásainkat, nyelvezetünket teljes mértékben átformáló találmányokat igyekeztünk összegyűjteni. Jöjjön tehát a technet.hu top tízes listája az elmúlt 50 év legfontosabb IT-találmányairól.

Tranzisztor

Minden, mai modern kütyü ősatyja a tranzisztor. Ez indította el a forradalmat, a miniatürizációt, mely a mai napig tart, és nem is lesz vége egyhamar. Régen, amikor a számítógépek még szobányi méretűek voltak, az elektronikus kapcsolatokat elektroncsövekkel oldották meg. Ezeknek számos hátrányuk volt: nagyok, drágák, rendkívül megbízhatatlanok, és energiazabálók voltak. Az ilyen módszerrel készült számítógépek még a hadsereg és a kutatóintézetek számára is túl bonyolultak, költségesek és energiaigényesek voltak. Számítógépre viszont szükség volt, ezért született meg az igény a kicsi, olcsó, takarékos elektronikus kapcsolók létrehozására.

A tranzisztort, mely valójában kémiailag eltérő szennyezettségű rétegekből álló félvezetőeszköz, a Bell laboratóriumban fejlesztette ki három tudós, Walter Brattain, John Bardeen, William Shockley még 1947 végén. A kutatók 1956-ban Nobel díjat kaptak a felfedezésért. A tranzisztor pedig elindította a kisméretű, kisfogyasztású elektronikai eszközök forradalmát. Tranzisztor nélkül nem születhetett volna meg a számítógép szíve, a processzor sem.

Személyi számítógép

Bár számítógépet már a hetvenes évek elejétől lehetett kereskedelmi forgalomban kapni, még ezek sem személyi felhasználásra, hanem inkább vállalati, kutatási célokra szolgáltak. A személyi számítógép fogalma 1975-ben született meg, amikor a Micro Instrumentation Telemetry Systems (MITS) nevű cég  piacra dobta az Altair 8800 személyi számítógépet. Ez volt az első valóban otthoni felhasználási célokra készült számítógép. Az Altair 8800 nem kész állapotban érkezett a vevőhöz, hanem darabokban, így a felhasználónak kellett összeépíteni. A gép 400 dollárba került, az adatokat pedig még nem billentyűzeten, hanem a gép frontján lévő kapcsolótáblán lehetett bevinni. A gyártó csak elektronikai hobbymagazinokban hirdette a gépet, és arra számítottak, hogy néhány darabot fognak eladni. Mindenki megdöbbent, mikor több ezres megrendelések érkeztek. A kezdeti sikeren felbuzdulva számos kis cég alakult, melyek mind viszonylag olcsó személyi számítógépeket kezdtek árulni.



Ilyen kis garázscég volt az Apple is, mely viszonylag hamar, 1977-ben adta ki első számítógépét. A személyi számítógépeknek azonban az IBM gépe hozta meg az áttörést, mely 1981-ben jelent meg. Az olcsó, több beszállítótól származó modulokból összeállított, perifériákkal gyárilag felszerelt gép indította el a személyi számítógépek forradalmát. Bebizonyította, hogy a PC nem hobby eszköz, és nem csak az otthoni szórakozást szolgálja, hanem az üzleti életben is nagy szükség van rá. Sikerében nagy szerepet játszott a DOS operációs rendszer, melyet más gyártók is használhattak, és mely végül segített a piac szabványosodásában.  

Játékok

A számítógépes és videojátékok sok százmillió ember életére vannak hatással, megszületésük milliárd dolláros iparágat teremtett. A játékok a számítógép felhasználásában rejlő egészen új lehetőségeket mutattak meg. Az első játékok kezdetben videojátékok voltak, bár született számítógépes játék már 1961-ben is: az MIT két kutatója a szobányi méretű tudományos számítógépen játszott űrhajós játékot, ami a tudományos világban - ahol volt számítógép - el is terjed. Az első játékok azonban, melyek a nagyközönség számára is elérhetőek voltak, a 70-es évek elején megjelent videojátékok voltak. Ezek még mindig nem otthoni használatra készültek: nagyméretű, embernél magasabb dobozban kaptak helyet a kezelőszervek - kezdetben gombok - maga a játék és a TV-kijelző.


Az első ilyen játék az 1971-ben megjelent Computer Space volt, mely fekete-fehér tévét használt kijelző gyanánt, a játékosok pedig aprópénz bedobásával folytathatták a játékot. A siker óriási volt, így sorozatban jelentek meg az új játékok, azonban az otthoni konzolra sem kellett sokat várni: 1972-ben már megjelent a Magnavox Odessey, mely az első otthon játszható videojáték volt.

A számítógépes játékok valamivel később, a hetvenes évek közepén jelentek meg. Az egyik első, mikroszámítógépre írt játék, a Microchess 1977-ben jelent meg és 50 ezer példány adtak el belőle magnókazettán. A videojáték-piac sokáig elnyomta a számítógépes játékok fejlődést, ám az a PC-k terjedésével is rohamos fejlődésnek indult. Mára a nagy számítási teljesítmény, az erős videokártyák és az interneten, közösségben játszható játékok hatására a PC-játék piac komoly konkurense a konzolos játékoknak.

Internet

A világháló meglehetősen fiatal találmány, mégis legalább akkora hatással van mindennapi életünkre, mint az autó, vagy a repülőgép feltalálása. A világot összekötő hálózat számtalan új lehetőséget teremtett az emberek számára, olyan további fejlesztések motorja lett, melyekről soha senki nem álmodott. Talán nem túlzás azt állítani, az Internet a XX.-ik század legnagyobb vívmánya. Bármilyen meglepő, a ma a szabadság intézményének tartott internetet a hidegháború és az űrverseny hívta életre.


Eisenhower elnök válaszul a Szputnyikra megalapította a DARPA-t, a védelmi és kutatási ügynökséget, melynek elsődleges feladata egy zárt, védett számítógépes hálózat létrehozása volt. A katonai szervezetek és kutatóintézetek számítógépeinek összekötése volt kezdetben az internet. Ez volt az 1969-ben létrejött ARPANET, melynek összekapcsolt gépei között már zajlott a fájlcsere, az e-mail küldés és a távoli bejelentkezés is. A mai fogalmaink szerint létező internet 1983-ban született meg, amikor az ARPANET-ből kivonták a katonai részleget, és a rendszert polgári felhasználásra is megnyitották. Az állami gerinchálózatok helyét végül fokozatosan a kereskedelmi cégek hálózatai vették át, így az internet széles körben terjedni kezdett. A www, azaz a World Wide Web a svájci CERN kutatóintézetben született meg 1992-ben: Tim Berners-Lee és Robert Cailliau fejlesztette ki a laikusok számára is könnyen használható ma is ismert világhálót, ami az elmúlt közel húsz év során alapjaiban változtatta meg a kommunikációt.

Mobiltelefon

Az internet mellett a hetvenes években kezdődő, de a kilencvenes években terjedésnek induló, majd robbanásszerűen növekvő, a Föld lakóinak életét gyökeresen megváltoztató másik találmány a mobiltelefon. A mobiltelefon egy amerikai családi vállalkozás, a Motorola nevéhez kötődik. Ez a cég kezdte meg ugyanis a hordozható telefon és a hozzá tartozó rendszer alapjainak kifejlesztését. 1970-ben a Bell Labs mérnöke fejlesztette ki a hívásátadást, ami a mai cella-alapú hálózat alapja. Az első, valóban használható mobiltelefont pedig Martin Cooper, a Motorola egyik mérnöke alkotta meg.


Az első mobilhívást 1973 április 3-án indították. A fejlődés nem volt túl gyors, 1981-re épült ki az első automatikus celluláris hálózat. A mobilt akkoriban csak az igazán gazdagok engedhették meg maguknak, mivel a készülék - ami kisebb táska méretű volt - az előfizetés és a percdíj is méregdrága volt. Bár a mobiltelefon az Egyesült Államokból indult, az államok közötti hálózatváltás, a különböző szolgáltatók eltérő díjai nehezítették a mobil terjedését. Európában viszont robbanásszerűen terjedt a mobil, amit tovább gyorsított a készülékek méretének csökkenése, az akkumulátoridő növekedése. Ma a Föld minden lakosára jut egy mobiltelefon, és olyan helyeken is van mobil, ahol angol WC, vagy csatornázás még mindig nincs.

GPS

A globális helymeghatározó rendszer (GPS) alapjaiban változtatta meg a közlekedést: az autósok első számú segédeszközévé vált, az ismeretlen úti célok megtalálása már nem okoz gondot. Maga a rendszer - mint a legtöbb esetben - eredetileg katonai célokra készült. A Föld körül keringő műholdak folyamatosan jeleket sugároznak, ezeket veszi egy földi vevőegység, mely a távolságot, a sebességet és az időt is a műholdról sugárzott és a vevőben meglévő idők eltéréséből állapítja meg: az időbeli különbséget szorozza a rádióhullámok terjedési sebességével, mely kiadja a vevő és az adott műhold távolságát. A pontos helymeghatározáshoz a vevő egyszerre négy műholddal kell, hogy kapcsolatban legyen. A helymeghatározás mit sem érne a pontos idő nélkül, ezért a műholdakban atomóra van, melynek jelét kapja a vevő.

A ma használt GPS rendszert még a hidegháborús időkben fejlesztette ki az USA védelmi minisztériuma, és jelenleg is ők üzemeltetik az eredetileg 24 műholdból álló rendszert. Az amerikai rendszer mellett jelenleg is fejlesztés alatt áll az európai és orosz GPS létrehozása. A felhasználók számára elsősorban a földi vevőegységként elterjedt PNA készülékek használata vált mindennapossá, melyeket autós navigációra fejlesztettek ki, de ezeken kívül már nagyon sok telefonban is van GPS-vevő valamilyen navigációs szoftverrel, a Google és a Nokia már ingyenes navigációt kínál a mobiltelefonokra. A megfelelő eszköz birtokában ma már gyakorlatilag lehetetlen eltévedni. Igaz, az sem jó, hogy egyre inkább a GPS-re hagyatkozunk a józan ész, vagy a saját szemünk helyett.

Wi-Fi, mobilnet

Mire az internet mondhatni mindennapossá vált, megjelent az igény a vezeték nélküli kapcsolatokra, amikor a számítógép kábel nélkül csatlakozik a világhálóra. Azért került a wifi és a mobilnet közösen a listára, mert bár eltérő technológiák, mindkét módszer a kötöttségek nélküli internetezés élményét adja. A wifi a Wifi Szövetség által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációs, világszerte elterjedt szabvány hétköznapi életben használt neve, a szabványt valójában IEEE 802.11-nek hívják. Bár a wifi elődjének tekinthető rádióhullámokon alapuló adatátviteli technológia már a 80-as évek közepén megjelent, a ma ismert wifi szabványt 1991-ben, Hollandiában fejlesztették ki, eredetileg pénztárgépekhez. Az első wifis eszközök hamar megjelentek, ám adatátviteli sebességük mindössze 1 Mbit/s, 2 Mbit/s volt. Később, a wifi atyjaként is számon tartott Vic Hays vezetésével dolgozták ki az eredeti szabvány továbbfejlesztett verzióit. A mai wifik adatátviteli sebessége akár 600 Mbit/s is lehet. A wifis hálózatokat széles körben használják nyilvános helyeken, legkedveltebbek a nyílt, ingyenes hálózatok, a hotspotok.


A wifihez képes a mobilinternet később jelent meg, azonban még nagyobb szabadságot nyújt. Míg a wifivel csak korlátozott, néhány száz méteres körben érhető el az internet, addig a mobilnet a mobiltelefon hálózatokat használja a világháló elérésére, így jóval nagyobb szabadságot kínál. Nem csoda, hogy a mobilnet robbanásszerűen terjed az egész világban, így itthon is. Az NHH legfrissebb adatai szerint jóval egymillió felett van a magyar előfizetők száma. Az első mobilnetes csatlakozásra 1996-ban Finnországban került sor: egy Nokia 9000 kommunikátorral csatlakoztak a netre, akkor még kísérleti célból. Az első kereskedelmi forgalomban elérhető mobilnet-szolgáltatás 1999-ben Japánban jelent meg.

A mobilinternetet adatátviteli sebesség szerint szokták csoportosítani. Az első csomagkapcsolt technológia a 2G-s GPRS volt, mely 53 kbit/s adatátviteli sebességre képes. Ma már egyre inkább kiszorul a használatból, de ha a metróban, vagy a rónaság közepén akarunk mobilnetezni, csak ez érhető el. Valamivel gyorsabb a 2,5 G-snek nevezett EDGE, mely a GPRS továbbfejlesztett változata, és akár 236 kbit/s-os adatátviteli sebességre is képes. A nagyobb városokban ma már mindenhol elérhető a 3G-s nek mondott elsősorban HSDPA átvitel, mellyel akár 14,4 Mbit/s letöltési sebesség is elérhető, általánosabb azonban a 4-7 Mbit/s körüli sebesség. A 4G pedig már küszöbön áll, ami akár 100 Mbps adatátviteli sebességet is biztosíthat.

Netbook

A mindössze két éve létező fogalom valóságos forradalmat indított, a kicsi, könnyű, nem túl erős hordozható notebookokkal, ami nagyban elősegítette a mobilnet terjedését is, hiszen a netbook lényege, amint a nevében is benne van, hogy netezni lehessen vele, méghozzá bárhol. A kategóriát a 2008-ban itthon is forgalomba került Asus Eee PC család teremtette meg. Az első modell 7"-os kijelzővel, legfeljebb 1 GB memóriával, és 8 GB-os SSD meghajtóval árulták, olcsón, 50-70 ezer forint körüli áron. Hamar kiderült azonban, hogy a mindennapi használathoz a 7 hüvelykes kijelző túl kicsi, így a későbbi modellek már nagyobb kijelzővel, és ezzel együtt nagyobb háttértárral érkeztek.



A netbook hirtelen divat lett, és a gyártók sorra szálltak be az üzletbe, egymás után dobták piacra a kisebb-nagyobb netbookokat. A gépek egyre nagyobbak és erősebbek lettek (ma egy átlagos netbook 10"-os kijelzővel érkezik) viszont az ár is nőtt ezzel párhuzamosan, így most már egy-egy jobb netbook áráért egy alsókategóriás notebookot lehet kapni. A netbook-boom mintegy két éve tart, és a jelek szerint a tablet-őrület vet véget neki. A netbook azért került a listára, mert a mobilnettel és wifivel közösen a szabad és gyors internetezést és kommunikációt biztosítja az emberek számára, ami a mindennapi életre is nagy hatással van.

Instant Messaging

A XX-ik század második fele a kommunikációról szólt: sosem volt még olyan könnyű és gyors a kapcsolattartás, mint napjainkban. Mindennek az alapja, az internet pedig további lehetőségeket kínált a kommunikáció új formáira. Az azonnali üzenetküldés (IM) és a VoIP szolgáltatások a számítógépen keresztüli valós idejű kommunikáció lehetőségét teremtették meg a felhasználók számára. Bár már a 60-as években üzentek egymásnak számítógépen keresztül a kutatók, a végfelhasználók számára elérhető IM a 80-as évek végén jelent meg Quantum Link néven (ebből lett később az AOL Messenger) és a Commodore tulajdonosok használhatták azonnali üzenetküldésre.


Az első IM szolgáltatás 1990-ben az ICQ volt, mely évekig tartotta egyeduralmát. A szolgáltatások protokolljait nem sikerült egységesíteni, standard hiányában ma számtalan protokoll létezik. A VoIP is egy volt közülük, mely azonban a hang, majd videohívás révén gyorsan elterjedt. Ma a Skype és az MSN a két legnépszerűbb IM, de számtalan más, kisebb szolgáltatást is megtalálunk a neten.

Google

Bár az utolsó tétel címe lehetne a „kereső" is, korrektebb a Google kifejezés, hiszen az internetezők döntő többsége a Google-t használja keresésre, sőt, a guglizni már a szókincsbe is beépült. A kereső is az internetre épülő találmány. Hamar kiderült ugyanis, hogy az emberek nem tudnak fejben tartani több tíz, vagy akár száz webcímet, ezért már a kilencvenes évek elején megjelentek az első keresők (Archie, Veronica, Jughead) majd néhány évvel később jöttek a sikeresebb, használhatóbb motorok, a WebCrawler, az Infoseek a Lycos, az AltaVista és persze a Yahoo! Innentől az információk fellelése jóval egyszerűbbé vált.


Aztán 1998-ban berobban az egész internetet indexelő keresőmotor, a Google, mely pillanatok alatt az első számú netes keresővé lépett elő, és mára nagyobb szerepet kap életünkben, mint arra bárki gondolt volna 12 évvel ezelőtt. A Google-nak ugyanis sikerült az, ami a többi keresőnek nem: sokmilliárd dolláros üzletté fejleszteni a netes keresést.

Ez csak egy lista, egy összeállítás. Milyen találmányok érdemelnék meg, hogy a top 10-es listán szerepeljenek? Az ötleteket várjuk a fórumba.

További érdekes cikkek:
Magyar találmány a téves gólok ellen
Különleges, új találmány
Magyar találmányok: 3D tv, és a többiek