Ceglia azt állítja, 2003-ban írt alá egy szerződést dizájn és webfejlesztési munkára, melyben Zuckerbergtől ezer dollárt és a közösségi oldal tulajdonjogának 50 százalékát kapta meg, azzal a kiegészítéssel, hogy 2004 január elsejét követően a munka elkészültéig minden nap plusz egy százalékkal nő majd Ceglia részesedése.

A Wall Street Journal szerint Ceglia most a még mindig magánkézben lévő, 12-22 milliárd dollár értékűre becsült cégből 84 százalékos részesedést kér. Cegliának azt is sikerült elérni, hogy az első tárgyalásig a Facebook nem adható el, nem bocsáthat ki kötvényeket, részvényeket, és a cégbe nem lehet új résztulajdonosokat bevonni.

A Facebook szóvivője komolytalannak nevezte a követelést, és azt mondta, a Facebooknál most azon dolgoznak hogy elérjék a kereset érvénytelenítését. Erre megvan az esély, mivel New York államban hat év az ilyen ügyek elévülési ideje, ráadásul Ceglia a keresetben Facebookként hivatkozik az oldalra, holott a Facebook csak 2004-ben indult, az állítólagos szerződéskötés idején pedig csak egy korábbi változat, a Facemash létezett. Zuckerberg egyébként jelenleg a cég 24 százalékának tulajdonosa, a fennmaradó hányad az alkalmazottak és befektetők tulajdonában van.

Zuckerbergnek egyébként nem ez az első peres ügye a Facebookkal kapcsolatban: 2007-ben volt szobatársa perelte, azt állítva a Facebook ötletét Zuckerberg valójában tőle lopta. Ám a bíró akkor úgy látta, nem bizonyítható, hogy Zuckerberg tényleg lopta az ötletet.


További érdekes cikkek:
Facebook: meztelenre vetkőzünk
Facebook: túl csúnyák és kövérek vagyunk
Újabb Facebook-tragédia
Facebook: áldás, vagy átok?