Az internet legújabb hazai sztárja a Bikicsunáj. A Megasztár válogatóján Szarka László, 40 éves ököritófülpösi biztonsági őr sajátos halandzsa-angollal adta elő az Alphaville együttes nagy slágerét, a Big in Japant. A dal azonnal internetes sláger lett. 18 nap alatt több mint egymilliószor látták a YouTube-ra feltöltött változatot. Az internetes jelenségre alig több mint két hét alatt már 360 ezer találatot hoz fel a Google, született róla Wikipédia szócikk, megírták számos blogban, beszélnek róla számtalan fórumon, a legnagyobb közösségi oldalakon pedig több tízezer tagot számláló rajongói csoportok alakultak, sőt több Bikicsuáj nevű felhasználó is feltűnt. A Bikicsunáj internetes mém már a való életbe is kilépett: szemfüles vállalkozók Bikicsunáj pólókat, bögréket, kitűzőket árulnak, a Bikicsunáj szó pedig kezd beépülni a kollektív szókincsbe.

A Bikicsunáj és társai valójában mémek. A mém fogalma (az elnevezés a mimézis - utánzás - és a genetika - örökléstan - szavak kombinációjából ered), és a mémekkel foglalkozó memetika viszonylag fiatal tudomány. A mém (meme) fogalmát először 1976-ban Richard Dawkins evolúcióbiológus említette "Az önző gén" című művében. Mintegy mellékesen, a Darwini evolúció alátámasztására beszél a mémekről, azaz olyan kulturális információcsomagokról melyek egyetlen célja, hogy másolják magukat és emberről-emberre terjedjenek. Ebből a szempontból tehát hasonlóak a génekhez, hiszen a fajfenntartás a legerősebb ösztön, melynek eszköze a gének továbbörökítése, azaz lemásolása.


A mémeknek a génekhez hasonlóan egyetlen céljuk a terjedés. A mém annál sikeresebb minél több ember agyába fészkeli magát. A mém lehet egy dallam, egy divatstílus, vagy akár egy vicc (sőt, Dawkins szerint a vallások is valójában csupán sikeres mémek, az ateista tudóst ezen elméletéért sokan támadják is).  A lényeg, hogy szájról-szájra szálljon, a lehető legkevesebb változtatással. Az új variációk megjelenés azonban törvényszerű - akárcsak a gének esetében - a másolódás során változatot jönnek létre. (Az internetes mémek esetében egy-egy késői változat gyakran már csak az alapokban hasonlít az eredetihez.)

A mémek lehetnek az egész világra érvényesek, de általánosabb, hogy egy adott országban, vagy akár tájegységben terjednek. A mém-elmélet még nagyon fiatal, és számos vita forrása, viszont tény, hogy a jelenség létezik. Sőt, az internet megjelenésével a mémek minden eddiginél hatékonyabb csatornát találtak a terjedéshez.



A mém terjedésének sikere abban rejlik, hogy folyamatosan jelen van az ember gondolataiban - ilyenek például a dallamok, melyeket nem tudunk kiverni a fejünkből - és arra késztet, hogy továbbadjuk. Az internet a mémek új platformja a terjedésre, és minden eddiginél nagyobb sikert biztosít számukra. Ilyen mém a nemrég felbukkant Bikicsunáj is. Futótűzként söpör végig a magyar internetes társadalmon. Minél több oldalon, fórumon, blogon jelenik meg, minél több kommentben szerepel a Bikicsunáj szó, minél többen rohangálnak bikicsunájos pólóban, vagy isznak bikicsunájos bögréből, a mém annál sikeresebb. Az eredeti dal újabb és újabb változatai, remixei biztosítják a mém jövőjét. A szó úgy beépül a magyar kollektív szókincsbe, mint tíz évvel ezelőtt a „Teccikérteni", vagy a „cigánkőccsön".


A hazai internetes mémek közül egyértelműen a Szalacsi Sándor néhány mondatából álló videó a legsikeresebb. Ma Magyaroszágon, ha azt mondjuk valakinek: „a vízbül veszikijazokszigént" vagy „teccikérteni" senki nem néz ránk hülyén. Azért mert - bár talán már nem is tudják, honnan - a mém ott van az agyukban, sikeresen rögzült. A Szalacsi videóból elképesztő mennyiségű remix készült, a Photoshop-mágusok számtalan variációt készítettek, a szereplők országos tévécsatornákon is megjelentek, híressé váltak. De nem csak Szalacsi Sándor, Fogarasi Árpád, vagy Kolompár Sándor (Polgár Jenő) internetes mémjei sikeresek.



Az elmúlt időszak másik országos sikerű mémje a „Sün". Az eredeti videón rendőrök sün alakzatban próbálnak elvezetni egy ellentüntetőt a tüntetők csoportjából, ám ez nem nagyon sikerül nekik. Az akciót megörökítő videó nem csak elterjedt az interneten, de rengeteg variációja is megjelent, van Sün weboldal, blog, készült sünös avatar, sün-dal, csengőhang, csakúgy, mint a Bikicsunáj, vagy Sándorvagyok esetében.



Az, hogy miből lesz sikeres mém, nem könnyű kérdés: alapjában szinte minden tekinthető mémnek, ami egyik agyból a másikba utánzás révén másolódik - akár a vallás is mémnek - mémkomplexnek tekinthető, ezzel egyébként nagy vitákat generálnak a memetikusok - de sikeres, azaz milliók agyában megjelenő, éveken át tartósan megtalálható mém már kevesebb van. Ha érzelmeinkre hat valamilyen módon, közel áll hozzánk, egyszerű, és a társadalmi berendezkedésben könnyen elhelyezhető, akkor évekig, évtizedekig biztosítva lehet a fennmaradása. A sikeres mém azonban nem feltétlenül a legjobb, csupán ez volt képes a legtöbbször lemásolódni. Ezért nem lesz mém a tökéletes zeneműből, viszont a halandzsa nyelven, hamisan éneklő hétköznapi emberből igen.


A mémek többsége - különösen igaz ez az internetes mémekre - ad számunkra valamit: szórakoztat és mulattat. Ez a jutalmazási mechanizmus a legsikeresebb mémek titka. A szomorú, dühítő, sokkoló mémek sokkal kevésbé elterjedtek, mint vicces társaik. Ez egyébként a legnagyobb mémterjesztő helyen, a YouTube-on is észrevehető: jelentős többségben vannak a vicces, vidám hangulatú videók.

Az információtechnológia, az internet fejlődésével és terjedésével eljön a mémek aranykora: ahogy a gondolatok, élmények megosztása válik a fejlesztések elsőrendű célpontjává, úgy kapnak egyre nagyobb teret a mémek ahhoz, hogy még hatékonyabban terjedjenek. Az biztos, hogy egyre több, és egyre többeket elérő mém fog felbukkanni a jövőben, mi pedig tovább dúdoljuk, hogy "bikicsunáj vicsáj".