Meg akartam bizonyosodni róla, hogy ez-e a világ legjobb iPhone klónja, így hát a Google-ön az első 50 oldalt, az összes létező iPhone klónt a világon, de ezek közül egyiknek nem volt annyira jó a specifikációja, mint ennek. De valóban állja a sarat? Lássuk!

A maláj gyártó CSL nevét a mobiliparban nem sűrűn hallottuk, pedig már tíz éve gyártják különböző klónjaikat. Ebben az esetben is minimális változtatással vették át a külsőt, viszont a műszaki tartalom helyenként az iPhone-ét is meghaladja.

Eltérő nyomógombok

A csomagolás közelít az Apple megoldásához, bár ennek nagyobb a doboza. Sokkal több nincs benne, a készülék kiemelése után egy sztereó headset, egy adatkábel, egy teljesen átlátszó műanyag hátlapvédő, egy maláj csatlakozós, és egy szivargyújtós töltő bukkan elő. A tartozékok feketék, csak a sztereó headset fehér.  Ugyanez vonatkozik a külsőre: a G8 külsejében is igazi klón.

Azért van néhány biztos pont, ahol kiszúrható a turpisság: ilyen például a kijelző alatti néhány gomb, melynek közepét egy kerek, ezüstös navigomb uralja, mellette a hívás fogadó és elutasító gomb. Na, ez az iPhone-ban nem ilyen. Általában az ázsiai telefonoknál a minőség témakört igyekszem kerülni, a G8-nál viszont egész elégedett voltam. Szépen, pontosan össze van rakva, nincs lötyögés. Persze most se kedveltem meg a fényes burkolatot, mert elképesztően össze lehet piszkolni, úgyhogy szükségünk lesz egy törlőkendőre.

Hátul is minden az iPhone-t idézi, két fontos különbséggel. A zongoralakk fekete hátlapon az alma helyén ott virít egycentis betűkkel a CSL felirat, jelezve nekünk, hogy ez nem az Apple terméke, hanem a maláj Commitment Service Loyalty gyártmánya. Tiszta jóindulat, nem igaz? A hátlap leszedhető, ezáltal az akku is szabadon cserélhető. Az akkumulátor 1000mAh-s Li-Ion típusú, mely igen sokat bír egy töltéssel. Én is csak később vettem észre, hogy sztereó hangszórók is jutottak az aljára.


Minden oldalára került valami: alul a mikrofon és a dokkoló, illetve az adatkábel csatlakozója, felül a bekapcsoló és egyben billentyűzárazó gomb, a 2,5 mm-es hang kimenet, jobbra a TV-hez és a rádióhoz szükséges kihúzható antenna, balra pedig a hangerőszabályzó és fényképező gomb. Maga a kijelző 3,5"-os, tehát ugyanakkora, mint az iPhone-é. A felbontás szintén azonos, 480x320 pixel. Emiatt a megjelenítés kiváló, de a kijelző fényereje kicsit gyengébb az almás mobilhoz képest.

iPhone MTK-val

Egészen gyorsan bekapcsol, az elénk táruló látvány pedig alaposan meglep. Tényleg szívbaj nélkül megcsinálták az Apple felületét. Ne feledjük, itt most egy MTK rendszerű készülékről van szó. Ez önmagában is unikum, mert az MTK platformot legfeljebb más ázsiai mobilban használják. A mi példányunkban alapból 60 ikon van, az iPhone-nál látott módon lapozható képernyőkre kerülnek. 

Kapunk négy gyári témát, köztük egy iPhone-osat, egy olyat, ami fekete és nem oldalra, hanem lefele kell görgetni, egy tigriseset (kicsiknek tökéletes), és egy feketét. Nem csak a külsőségek egyeznek, de a görgetés is, használat közben tényleg iPhone tulajnak érezzük magunkat. Lehet vele virítani...

A lezáráshoz - hasonlóan az iPhone-hoz - csak meg kell nyomni a bekapcsoló gombot. Alul találunk négy ikont, a tárcsázót, üzenetküldőt, telefonkönyvet, és a wifi ikonját. A nem fogadott hívások és üzeneteket a megfelelő ikonnál megjelenő piros számmal jelzi. Klasszikus értelemben itt sem beszélhetünk menüről, mivel minden funkció közvetlenül a főképernyőről indítható. Visszatérni a hívás elutasító gomb megnyomásával lehet. Ilyenkor egyébként az adott program is bezár.


Zenéből ötös

Szándékosan vagy sem, de a CSL G8 egyik legnagyobb erőssége a zene. A látványos 3D-s albumlapozót (Cover Flow) is megtaláljuk a telefon elforgatását követően. A zeneszámokat névsorban összesítve, illetve előadók, albumok szerint látjuk, készíthetünk egyéni lejátszási listát is. A 2,5 mm-es kimenet sokféle füles csatlakoztatását lehetővé teszi. A gyárilag csomagolt változat nekem valahogy kényelmetlennek tűnt, úgyhogy az "öreg" Sony Walkmanhez fordultam. Van bőven hangerő, ráadásul „intelligens" a lejátszás, a rendszer ugyanis megjegyzi a fülessel és a hangszóróval használt értéket is, tehát nem fordulhat elő az, hogy kihúzzuk a headsetet, a telefon hangszórói meg eldurrannak. Egyébként a sztereó hangkeltők igen hangosak, mély kevés van benne, de egyértelműen jobban szólnak az átlagosnál.

A lejátszóban betehetünk albumképet, kezeli a dalszöveget, illetve van grafikus, valós mozgású ekvalizer. Alap dolog az ismétlés és véletlen lejátszás, de van hangszínszabályzó is. Már a gyáriak is szerkeszthetőek, de egy külön egyéni beállítást is kreálhatunk. Újabb ütőkártya az iPhone-nal szemben a sztereó Bluetooth, melyet szintén kipróbáltam, teljesen rendben van. Ráadásként igen sok formátumot ismer, még az M4A, WMA vagy WAV se hozza zavarba. A lejátszó használat közben nem záródik be, a háttérbe húzódva működik tovább. A zenelejátszót még egy kis rádióval is megspékelték a mérnökök.

Igazi minimozi

A zene mellett a videó az, ahol kifejezetten remekel a G8. A filmeket alapból fekvő módban játssza le, de nem is akárhogy: MP4-ből akár 5 Mbps minőségű, 480x320 pixel felbontású és 30 fps sebességű filmmel is megbirkózik.



A kép mellett az erőteljes hang sem marad el, az aprócska nyílásokból dőlnek a decibelek. Aki inkább a fotókat nézegeti, az tényleg az iPhone-ban érezheti magát, hiszen itt sincs semmi másképp. Van giroszkóp, ami 360 fokban működik, és van multi-touch. Könnyedén meg a kétujjas nagyítás és kicsinyítés. A szoftver még kicsit döccenősen veszi a dolgot, de a "vakítás-effektus" simán megvan.

A kamera tulajdonságai, és elhelyezése az iPhone-éval azonos. 2 megapixeles, vaku és autófókusz nélkül, éppen úgy mint az iPhone-nál, de még a kamera elhelyezése is ugyanaz, mint az almás mobilnál: a lakkfeketére festett hátlap bal felső sarkában csücsül a CMOS képérzékelő. A kamera kültéren, napsütéses időben egészen vállalható képeket készít. Videót „csak" QVGA felbontásban, 30 fps sebességgel rögzít, ami még mindig jó, hiszen az első iPhone-ban még videófelvevő sem volt.

TV és dupla SIM

Nos, odaértünk ahhoz a ponthoz, melynél a G8 a legjobban eltér az iPhone-tól, ez pedig az analóg TV és a kettős SIM támogatás. Nyilván gondolhatjuk, hogy a TV biztos csak az internetről jön aranyáron, pedig egyáltalán nem így van. Postosabban a készülék jobb oldalából elővarázsolható teleszkópos antenna segítségével vehetők a körülöttünk repkedő rádióhullámok. Csak URH frekvenciát vesz, azon is csak az RTL Klubot, a TV2-t, az M1-et, a Duna TV-t és a Főnix TV-t veszi.



Alaphelyzetben beállíthatjuk aktuális tartózkodási helyünket ország szerint (Magyarország valahogy kimaradt). Hát nem tettem mást, mint maradtam az alapértelmezettnek beállított Malajziánál. A csatornák kültéren tökéletes képpel és hanggal jönnek be, de beltéri használatnál is tűrhető a vétel. És persze itt van még a kettős SIM támogatás, ami igen hasznos funkció. Ha két, PIN-kóddal rendelkező SIM-et rakunk a telefonba, akkor természetesen mindkét kártya kódját kéri bekapcsoláskor, és hétköznapi használat során is tökéletesen betölti feladatát.

Nem kell olyanokkal foglalkozni, hogy HSDPA, meg GPS-vevő, mert ezek hiányoznak. Igazából mindkettő fájó, mivel jelenleg ezek elég elterjedt dolgok. Be kell érnünk az EDGE-el, így aztán hiába az Opera böngésző, a HTML oldalak betöltése elég csiga. Segíthet a WiFi, mert az van, méghozzá az IEEE 802.11b/g szabványú, ami maximum 54 Mbps sebességet biztosít. A tesztpéldány csatlakozni tudott bármilyen hálózathoz, és onnantól kezdve a böngésző minden oldalt tökéletesen hozott be, nagyjából ADSL sebességgel. Nem voltak viszont problémák a névjegyzék területén. A kapacitás igazából korlátlan, egy névhez elég sok adat menthető.

Ami viszont szimpatikus volt, hogy Bluetooth-on villámgyorsan át tudtam rá küldeni a telefonkönyvet. Ezt próbálja meg bárki is az iPhone-nal. A névlistában gyorsan lehet görgetni, a telefonkönyv menüjében pedig ott a kereső. Üzenetírásnál már biztosan összefutunk a virtuális billentyűzettel, amiben sajnos nincsenek ékezetes betűk. A billentyűk kisebbek az iPhone-énál, jobban kell figyelni, hova bökünk, de talán ennél is jobb lenne egy fekvő QWERTY, ami nincs, cserébe viszont van kézírás-felismerés. A G8 belső memóriája 30 MB. Bővítés is van, microSD-vel 16GB-ig. A speciális csatlakozón keresztül Mass Storage módban is működik, fél perc alatt rátolható kb. 110 MB, szóval nem rossz.

Szervező, memória és alkalmazások

És van e-mail kliens is, melyben POP3 és IMAP4 fiókot állíthatunk be. Küldhetünk MMS-t is, de ez talán a legkevésbé fontos előnye az G8-nak. A naptárban havi és napi nézet van. Ébresztőt mi hozhatunk létre, szépen megadhatók a napok, a dallam és a szundi ideje. Jó hír, hogy kikapcsolva is működik. A számológép szimpla alapverzió, nincs tudományos módja.



Alaphelyzetben van rajta Opera Mini, MSN, Facebook, Twitter, eBuddy, Google, BQ, BQ Store (Ez egy alkalmazásbolt, amit nekem nem sikerült behozni), AIMI, Yahoo, és még 14 alkalmazás és játék.  Három dokumentumnéző, és előre telepítve az iPhone-ban megszokott tréfás alkalmazások, mint például a BEER (iPhone-nál iBeer), melyben a döntögetéssel lehet sört inni, a LIGHTER nevű virtuális öngyújtó, vagy a GIRL (E-Girl), ami egy érintőképernyőn kezelhető ágyban fekvő virtuális lány.

Verhetetlen ár/érték arányban, de csak később érkezik

Akinek felkeltette az érdeklődését a G8, annak az első kérdése az árra és az időpontra fog vonatkozni. Az árat illetően körülbelül 45 ezer forintot kell kicsengetni (ez a malajziai ár, Magyarországon várhatólag 20-30 ezer forinttal drágább lesz), és várhatólag idén novemberben jelenik meg. Összességében nekem nagyon tetszett a G8. A malájok megcsináltak egy közel iPhone-szerű felületet MTK alapokra, van számos extra funkció, a hiányosságokat pedig a kedvező ár pótolja.