A Sony által fejlesztett Blu-ray Disc (BD) hiába nyerte meg a Toshiba HD-DVD-jével a DVD utódlásáért folytatott formátumháborút. Bár a HD-DVD technológia fejlesztését 2008 márciusában befejezték, a csatából győztesen kikerült Blu-ray azóta sem tudott mit kezdeni a fennálló piaci viszonyokkal.

Mit tud a Blu-ray?

A DVD-nél nagyobb tárolókapacitású lemezek fejlesztésébe akkor vágtak bele, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre jobb minőségű videótartalmaknak már kicsi lesz a 4,7 GB-os egy-, illetve a 8,5-ös kétrétegű lemez. Egy HD minőségű, 100 perces filmnek 20 gigánál is többre van szüksége.

A Blu-ray éppen ugyanannyival - ötször - tud többet a CD-nél, mint ami a CD és a DVD közti különbség. Egy BD-re a DVD-nél ötször több, 25 (illetve a duplarétegűre 50) GB adat fér. Ez már bőven elég a HD minőségű videókhoz is. Kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, de léteznek már kettőnél is több, például 16 rétegű lemezek is.

Drága lemezek, drága filmek és drága lejátszók

Ahogy az a háttértárakkal foglalkozó összeállításunkból is kiderült, az üres Blu-ray lemezek árai márkától függően elég széles skálán mozognak. Míg a Memorex és a Verbatim lemezek darabját 1700-2000 forintért vehetjük meg, egy Kodak vagy egy Sony 3500 forint körül mozog, egy nagyjából ugyanolyan paraméterekkel rendelkező Panasonic ára pedig 5000 forint fölött van.

Magyarországon a nemzetközi kezdet után egy évvel, 2007 elején jelentek meg először Blu-ray formátumú műsoros lemezek, 9-10 ezer forintért. A filmek ára nem sokat változott: a sikerfilmek még napjainkban is 8-9 ezer forintos áron jelennek meg, de a korábbi mozikhoz sem nagyon jutunk hozzá 6 ezer alatt. (Bár ez soknak tűnhet, ne feledjük, hogy 10 évvel ezelőtt a DVD-ket sem 500-4000 forintokért vehettük meg a sarki hipermarketben. Ezzel együtt a pént beszél: sajtóinformációk szerint itthon leginkább százas nagyságrendben lehet beszélni a műsoros Blu-ray lemezek eddigi eladásairól - ez több, mint kevés.)

A helyzeten még az illegális letöltés sem segít, hiszen 20-22 GB letöltése egy átlagos sebességű internettel rendelkező felhasználónak nem rövid idő. Ráadásul a netszolgáltatók néha a kapcsolat sebességének lassításával büntetik azokat, akik túl rövid időn belül túl sokat töltenek le.
Egyelőre a leolvasáshoz szükséges asztali eszközök sem olcsók. A Blu-ray lemezeket vivő asztali lejátszók ára 60 és 700 ezer forint között mozog, ami nem igazán kedvez a technológia elterjedésének. Ráadásul a DVD, illetve HD minőségű filmek közt már nincs akkora különbség a felhasználói élményben, hogy az emberek tömegei kezdjenek el egy válság közepén Blu-ray lejátszókat (majd filmeket) vásárolni. A számítógépbe építhető olvasók ára 30 ezer forintnál kezdődik. A gyereknek ajándékot kereső, meguknak Blu-ray lejátszót akaró szülőknek nem árt tudniuk, hogy a 80-90 ezerbe kerülő Playstation3 konzolok is rendelkeznek BD-olvasási képességgel.

Karácsonyi ajándék lesz?

A technológiát támogató szövetség már az olcsón termelő kínai gyártókat is megpróbálja mozgósítani annak érdekében, hogy karácsonyra a DVD esetében áttörést hozó, 100 dolláros (kb. 20 ezer forintos) árra tudják lenyomni a Blu-ray lejátszók mostani, 261 dolláros átlagárát (ami egy év alatt 34 százalékkal csökkent). Karácsonyig tehát mindenképpen érdemes kivárni a vásárlással.
Bár a technológia piaci részesedése jelenleg mindössze 8 százalék körül mozog, Amerikában máris fejlesztik az utódját. A Pioneer tavaly decemberben jelentette be 16 rétegű, 400 GB-os Blu-ray lemezét, melyet a tervek szerint egy éven belül el is kezdenek gyártani, 2013-ra pedig az 1 TB-s lemez is kijön.

Egyes előrejelzések szerint 2012-re világszerte 265 milliós HD-s tévékészülék lesz, és 132 millió háztartás rendelkezik majd legalább egy, Blu-rayt lejátszani képes eszközzel. A technológiával kapcsolatban pesszimistábbak azt mondják: mire igazán elterjedhetne, addig átveszik a szerepét a kisebb méretű és praktikusabb memóriakártyák.