A TV-re tessenek figyelni!

Kapcsoljuk be!

Végy egy Blu-ray lejátszót, (amit alkalmasint a tévével együtt kapsz tesztre), és kösd őket össze őket HDMI-kábellel. Tedd be a lemezt, majd több száz méter ragasztószalag felhasználásával próbált meg felkötni padlóig esett állad. Ha felocsúdtál - persze, mert a szomszéd veri az ajtót, ugyanis ámulatodban elfelejtetted levenni a hangerőt - próbálj meg hibát találni. A színek ragyogóak, a kontraszt realisztikus, a fényerő brutális, a fekete fekete… Hoppá! Kapcsold csak be a hat éves, első generációs plazmatévédet. No, igen. Kapcsold ki gyorsan, mert a feketén túl, nincs mit összehasonlítani.

Most, e sorok írásakor már túl vagyunk az első megdöbbenésen, így kissé tárgyilagosabbak tudunk lenni. Jöhet a feketeleves. Szóval e feketét egy mostani plazmatévével összehasonlítva, még nem az igazi, de nagyon rendben van. Nagyfelbontású tartalmak, jobb dvd-k nagyon szépen néznek ki. A mozgások simák, bár az éleknél, főleg nagyobb kontraszú képeknél, látni vélünk némi remegésfélét. A színekkel azonban akadt egy kis problémánk. Nem vagyunk szakemberek, így hát érzésre próbáljuk megfogni, miszerint valami gond van a gammakorrekcióval. Miből gondoljuk ezt, műszer és mérőábrák nélkül? Az egyik menüpontban van gammakorrekció állítási lehetőség, ezen változtatva határozottan jobb érzésünk támadt, de még állítottunk volna, ha lehetett volna. Lehet, hogy ez egyéni ízlésprobléma? Mindenesetre annyira nem zavaró.

Ami nagyobb gond, az analóg tévéadások, illetve a nem HD-ben fogott tartalmak, kisfelbontású videók, VHS kazetták képminősége. Biztosan mindenki nagyított már fel, 640x480 felbontású jpeg képet, mondjuk 1024x768-ra. Kockásodik. No, itt is valami ilyesmi történik, főleg gyors mozgásoknál, kontrasztosabb képeknél, szőrösödnek ki az élek. A régi, igaz csak HD ready plazmatévé, sokkal jobban elmossa ezeket a hibákat. Két-három nap alatt megszoktható ez, de a nagyfelbontású anyagról visszakapcsolva azért elég nagy a minőségkülönbség. A hiba az UPC Set-top box-áról, HDMI-n keresztüljövő, nem HD adásoknál is jelen van. 100 Hz ide, Motion Plus oda, ez van.

Számítógépről meghajtva, a natív felbontásnál kisebb képeket is tűélesen jeleníti meg. Mind DVI mind DSUB bemenetről szép képe van. Ha a felbontáshoz eltaláljuk a frekvenciát is akkor nem is remeg. A felbontást és a kép helyzetét automatikusan beállítja. Nem találtunk kivetnivalót. A Scart és Compones bemenetről táplálva is hasonlók a tapasztalatok. A sima kompozit bementet nem próbáltuk.


A fényes képernyőből adódó tükröződés igazából csak nagyobb nappali fénynél zavaró. A kép színei, világossága oldalról nézve sem változnak számottevően. Nagyon jó a betekintési szög.

Apropó fényesség: a fényerő óriási. Hogy éjszaka ki ne égjen a szemünk, meg a színek és a kontraszt is megmaradjon, igazán hatékony állítási lehetőségként azt találtuk ki, hogy bekapcsoltuk az energiatakarékos módot. Ez - amellett, hogy jó pár százalékkal csökkentette a villanyszámlát - a fényerőt is pont éjszakai szinten tartotta.

Blu-ray lejátszóként egy Samsung BD P-3600-ast használtunk. A készülék bekapcsolásakor, sajnos szembesülnünk kellett azzal a szomorú ténnyel, hogy a rendelkezésre álló egyetlen Blu-ray lemez, valamit több száz DVD bizony B illetve 2-es régiókódos, míg a lejátszó A, azaz 1-es. Szerencsére a Samsung már másnap küldött megfelelő tesztlemezeket, illetve mi is beszereztünk egy lejátszható filmet. Ha bárki azt hinné, hogy az mkv fájlok ugyanazt az élményt nyújtják, mint egy eredeti Blu-ray lemez, téved!

Sajnos a Samsung - aljas módon, előre megfontolt szándékkal - küldött egy, a HD filmekhez tartozó HD hangok tesztelésére alkalmas lemezt is, így most mindketten nézhetünk új házimozi erősítő után. Pedig egyik Yamaha sem túl öreg. Nem hiába: veszélyes a teszter élete, legalábbis a pénztárcájára.

Kapcsoljuk ki!

Hallottunk már olyan véleményt, hogy a bordó keret kissé hivalkodó és zavaró. Fene tudja, van, akinek kifejezetten tetszik a design. A karcsú, nagy képfelület ellenére már-már légies kialakítású tévé roppant jól mutathat akármelyik nappaliban a hozzá adott állványon, vagy akár falra akasztva is. A falra akasztást pedig egy edzettebb háziasszony is megteheti, mivel állvány nélkül mindössze 17 kiló a kicsike. (Egy ugyanekkora plazma nagyjából 50 kilogrammot nyom.)

A képernyőt ölelő keret igényes, fényes, ujjlenyomat-gyűjtő anyagból van. Ennek ellensúlyozására mellékelnek a készülékhez egy mikroszálas törlőkendőt. Itt kell megemlítenünk, hogy nemcsak a keret, hanem a képernyő is erősen tükröződik. Bizonyos külső fényviszonyok és képernyőtartalom mellett ez akár zavaró is lehet.

Tükröződik...

A minimális kezeléshez szükséges érintőgombokat diszkréten az előlapra helyezték. A diszkréció oly mértékű, hogy eleinte észre sem vettük őket. De nem olyan nagy baj ez, hisz két távirányító is jár a készülék mellé: egy hagyományos, amivel minden funkciót kezelhetünk, valamint egy kavics formájú, kézreálló darab a fő funkciók (ki/be, hangerő csatornaváltás) kezelésére.

Néhol a karcsú design kicsit a funkcionalitás rovására megy. Egy ilyen keskeny felületre fizikai képtelenség  elegendő be/kimenetet elhelyezni. A SCART, Componet, AV bemeneteket egy-egy külön mellékelt kábellel tudjuk csatlakoztatni.  A SCART-ból egy darab van, ami kompozit és RGB fogadására alkalmas, S-videóra nem. Ha régebbi csatlakoztatandó készülékeink is vannak, esetleg több is ebből, problémákba ütközhetünk.

Sok HDMI, kevés egyéb

Fejhallgató-kimenet nincs. Ezt az éjjel aludni vágyó lakótárs talán jobban nehezményezi. Nem említettük még, a CI (Common Interface) slot-ot például a dekóderek fogadására, ami jó dolog, hacsak nem CI+ szabványú a dekódolás, mert erre nem alkalmas a készülék. Van még egy szervizcsatlakozó, valamint egy szabványos KENSINGTON LOCK is. A fenti lyukakba erőltetett kábelek igényes elrendezésének segítésére mindenféle kábelrendező tartókat is kapunk.