A megkérdezettek 99 százaléka nyilatkozta, hogy tett lépéseket a biztonsága érdekében, ugyanakkor minden harmadik válaszoló vesztett el értékes zenét, fényképet, videót vagy pénzügyi dokumentumokat - derítette ki a Symantec nemzetközi felmérése. Még aggasztóbb, hogy tíz közül két felnőtt egyáltalán nem használ védelmi szoftvert, és tízből ugyancsak ketten kiadják a neten bizalmas adataikat.

Százból csupán 12 felnőtt hiszi magáról, hogy jó választ tudna adni a gyermek internetes biztonsággal kapcsolatos kérdéseire, míg szexről a szülők 62,6 százaléka gondolja, hogy képes kielégítő választ adni. Itt az ideje, hogy ne csak a pillangókról, méhecskékről és virágokról beszélgessünk otthon a gyerekekkel.

A 13 országra kiterjedő felmérés szerint a felnőttek nagy része (99 százalék a nemzetközi átlag, 98,5 a magyar) véli úgy: tett lépéseket személyes információinak megvédése érdekében. Ugyanakkor a nem biztonságos böngészés, a felelőtlenség mindennapos, a feltört számítógépek száma pedig riasztóan magas.

Az internetező felnőttek fele szándékosan keres fel nem megbízható webhelyeket, (például pornóoldalakat)
nem készít mentést adatairól, és nem használ biztonságos jelszavakat. Egyharmaduk jelezte, hogy valaki már betört a számítógépébe.

A felmérés során tíz felnőtt közül hét mondta azt, hogy az internet javított kapcsolatain. Ez nem csoda: az embereknek világszerte átlagosan 41 netes barátjuk van, 49 százalékuknak van közösségi hálózatban honlapja, és 25 százalékuk még titkait is megosztja a neten. Az internet annyira a kommunikáció és a kapcsolatok központi közegévé vált, hogy tíz felnőtt közül hatan azt állítják, nem tudnának nélküle élni.

Magyarországon a 18 és 60 közötti felnőttek 69,3 százaléka lépett például újra kapcsolatba neten egy rég eltűnt baráttal, a megkérdezetteknek pedig mintegy fele (45,5 százaléka) kisebb-nagyobb rendszerességgel flörtöl is a neten. A felmérésben részt vevő ötszáz magyar felnőtt legnagyobb része, 94 százalékuk regisztrálta magát valamelyik hazai, vagy külföldi internetes közösségi oldalon.

A beszámoló szerint minden ötödik gyerek ismerte be, hogy olyan dolgokat néz, vagy olyasmit tesz az interneten, amit a szülei nem néznének el neki. A megkérdezett gyerekek húsz százalékát rajta is kapták, hogy olyasmit nézeget a neten, amit nem lenne szabad.

A nemzetközi átlag kétszerese, a 7-17 éves magyar gyerekek 42 százaléka válaszolta, hogy inkább nem igaz illetve egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy a szülei mindig tudnák, mit nézeget, ha internetezik. Ráadásul a magyar gyerekeknek csak harmada (31,5%) használ bonyolult jelszót, százból  csupán nyolc vált gyakran jelszót (8,5%), 87 százalékuk nem jelzi, ha gyanús e-maileket vagy internetes tevékenységeket tapasztal, 26 százaléknyian pedig gondolkodás nélkül kiadja személyes adatait idegeneknek.

A szülők kilencven százaléka világszerte felismeri, hogy felelős az internetező gyermeke védelméért, és többször beszélgetnek is erről a témáról - méghozzá húsz százalékkal többet, mint tavaly. Egyik-másik gyerek megpróbálja áthidalni a nemzedékek közti internetes szakadékot is: negyedük "barátkozik" szüleivel az interneten, 14 százalékuk pedig közvetlen üzenetben vagy közösségi hálón tartja a kapcsolatot nagyszüleivel.

Annak ellenére, hogy a felnőttek 99 százaléka úgy véli, hogy tett lépéseket a biztonsága érdekében, az idei beszámolóból az derül ki, hogy sok fogyasztó nincs teljesen védve az internetes flörtölés vagy barátkozás közben. Bár az átlagos fogyasztó tudatában van az internetes biztonság fontosságának, sokan csak ritkán használnak víruskeresőt, vagy nincs kellő védelmük a mai veszélyek ellen.

Az internetező felnőttek közel fele már megtapasztalta a tönkrement merevlemezzel járó kínt, és egyharmaduk már vesztett el értékes zenét, fényképet, videót vagy pénzügyi dokumentumokat. Még aggasztóbb, hogy tíz közül két felnőtt egyáltalán nem használ védelmi szoftvert.

Itthon a felnőttek 82,5 százaléka telepített védelmi szoftvert, ugyanakkor tízből két felnőtt (23%) még mindig kiadja a neten a bizalmas adatait, mint például a bankkártyája számát vagy a személyi igazolványa számát. A megkérdezett magyar felnőttek több mint fele (56,6%) nem használ bonyolult jelszót,  41 százalék pedig bevallottan nem csak megbízható internetes oldalakat keres fel. A magyarok 85,6 százaléka nem jelzi a gyanús e-maileket vagy internetes tevékenységeket. Az a mondat pedig, hogy "fájljaimról biztonsági mentést készítek", Magyarországon mindössze a megkérdezett 18-60 év közötti internetezők ötödére (20,3%) igaz.

Ha a gyerek a szexről kérdez, a magyar szülők nagy része (62,6%) úgy véli, képes kielégítő választ adni: teljes mértékben vagy nagyon tájékozottnak tartja magát a témában. A kábítószerekkel kapcsolatban a szülők 71 százaléka nyilatkozott hasonlóan. Ugyanakkor, ha a családi beszélgetésben a magánjellegű információk internetes megosztására terelődik a szó, a szülők túlnyomó többsége (88 százaléka) inkompetensnek tartja magát. Ez azt jelenti, hogy tízből jóformán csak egy felnőtt véli úgy, hogy meg tudja válaszolni az internetes biztonsággal kapcsolatos kérdéseket.

Ennek ellenére a felnőttek és fiatalok túlnyomó többsége - tízből kilenc - tartja úgy, hogy az internet előnyei többet nyomnak a latban mint a veszélyei.