AMOLED, FOLED, TOLED

Az AMOLED betűszó aktív-mátrixos OLED-et, tovább pontosítva-bonyolítva pedig aktív mátrixos organikus fénykibocsátó diódás technológiát jelent. Emberibb nyelven megfogalmazva egy, az LCD-nél energiatakarékosabb és jobb képminőséget nyújtó megoldásról van szó: az AMOLED képernyő esetében - nem úgy mint az LCD-knél - nincsen szükség háttérvilágításra.

A jobb minőség és a kevesebb fogyasztás mellett az AMOLED az LCD és a sima OLED technológiás tévéknél olcsóbban előállítható, vékonyabb/könnyebb készülékeket, jobb fényerőt és kontrasztarányt, valamint hosszabb élettartamot is kínál (napi 6-8 órás használatot feltételezve akár évtizedekben, nem csak években mérhető időről is szó lehet). A válaszidő kiemelkedően rövid, így nem mosódnak el a képernyőn gyorsan mozgó alakok.

Sőt, a szó legszorosabb értelmben papírvékony és papírként is hajtogatható OLED-megoldás is létezik, amit a flexibilis organikus fénykibocsátó diódás technológiát jelentő FOLED szó takar. A TOLED név "t" betűje pedig az átlátszóságra (transparency) utal - és ebbe belegondolva már könnyen a science-fiction-ök nem is olyan távoli valóságában érezhetjük magunkat.


Az AMOLED mindennapok során nem annyira lényeges, de a tudományos kísérletek, a katonai felhasználás és más extrém körülmények között nem elhanyagolható előnye, hogy -55°C-tól egészen +85°C-ig használható.

Az OLED-technológia tévékhez és monitorokhoz ugyanúgy alkalmazható, mint mobiltelefonok kijelzőjéhez. A képernyőket mindhárom fronton alkalmazó Samsung jóslata szerint 2015-re már minden harmadik mobiltelefon-kijelző AMOLED-es lehet, és ha valóban így lesz, akkor a tévéképernyők terén is előretörhet az addig még minden bizonnyal fejlődni is képes technológia. Az AMOLED-forgalom addigra már megközelítheti éves szinten a 6 milliárd dollárt.

 
Lézer: kard helyett tévé

Az LCD és a plazma tévékhez képest harmad-negyedannyi energiát felhasználó lézertévék éles képet mutatnak és kifejezetten élénk színeket is láthatunk a képernyőn.

Ezzel együtt egy viszonylag nagy hátránnyal rendelkeznek az említett OLED-technológiákkal szemben: igencsak vastagok. Nagy előnyük viszont - az éles képek mellett - az, hogy támogatják a 3D-s technológiát, ami bár még nagyon a jövő zenéje, de szinte biztosak lehetünk benne, hogy jó az irány.
 

A Mitsubishi fenti képen is látható, LaserVue technológián alapuló készüléke jelenleg 7000 dollárba, azaz közel 1,5 millió forintba kerül az USÁ-ban.

LCoS

A LCoS (Liquid Crystal on Silicon) kijelzőkben a folyadékkristályokat szilikon rácsban helyezik el, és így nagy pixelsűrűséget, ezáltal pedig nagyon nagy felbontást érnek el. A "pixelesség" gyakorlatilag megszűnik, nagyban növelve ezzel a kép élességét és a felhasználói élményt.
 
A technológiát először az Intelhez kötötték, de a cég hamarosan kiszállt az üzletből, mondván, hogy a befektetés mértéke, valamint a benne rejlő lehetőségek (főként a megtérülési idő miatt) nincsenek arányban egymással. Az első LCoS technológiát felhasználó készüléket, a VPL-VW100 típusú projektort végül a Sony dobta piacra, 2005 decemberében.


A technológia két legnagyobb hátránya az alacsony kontrasztarány és a szintén nem túl kecsegtető élettartam.

Ki mint SED, úgy arat

A meleg tavaszi napok fizika óráit idézi nevével a "felületvezető elektronkibocsájtó kijelző" (SED, Surface-conduction Electron-emitter Display), mely egy képpontnyi katódsugárcsövekből áll, és minden ilyen képpontnak megvan a saját elektronágyúja. A SED-technológiára is jellemző az alacsony (az LCD-hez képest mintegy feleakkora) fogyasztás. A SED-es képernyők kontrasztaránya kiemelkedő, válaszideje rövid.
  
A Canon és a Toshiba már 1999 óta fejlesztik ezt technológiát, de a piacra lépés több éve csúszik. 2006-ra tervezték az első készülék - egy 127 cm átmérőjű tévé - megjelenését, de a két vállalat közt komoly vita alakult ki a bevezetéssel kapcsolatban. A tusakodás odáig fajult, hogy a Toshiba végül kilépett a SED fejlesztéséből, melyet így - a Toshiba kivásárlása után - a Canon vihetett tovább.

A Canon elnöke azonban 2008 decemberében a Financial Times-nak úgy nyilatkozott: a jelenlegi gazdasági környezetben, egy pangó tévépiacon biztosan nem huzakodnak elő az új technológiával. Kérdés, hogy mikor lesz majd gazdaságilag alkalmas pillanat, illetve az is, hogy addigra hol tartanak majd a konkurens technológiák.