hirdetés

Háttértárak előtérben - melyik a jobb?

Balogh Csaba - 2009. május 18. | 21:05

Ha betelik gépünk merevlemeze, netán néhány fájlról biztonsági másolatot szeretnénk készíteni vagy csak egy ismerősnek odaadni őket, rengeteg lehetőség közül választhatunk. Pendrive, CD, DVD, külső merevlemez, illetve netes tárhely. A kérdés már csak az: melyiket mire célszerű használni, na és persze melyik mennyibe kerül?

CD

A legrégibb még használatban lévő külső tárolós megoldás a CD. 10 darabos kiszerelésben darabját 50-70 forint közt is beszerezhetjük (jellemzően vékony papír tokkal vagy tok nélkül, hengerben), de 50-es kiszerelésben ennél még néhány forinttal olcsóbban is hozzájuthatunk.

Ha csak egy darabért ugrunk le a boltba, akkor egy 200 forintos bankjegyet vigyünk magunkkal, annyiért biztosan megkapjuk, ráadásul időtállóbb, műanyag tokban. A MediaMarkt üzleteiben jelenleg egy 700 megás Verbatim írható CD 119 forint, míg az Edigitalban 170 forintnál kezdődnek az egydarabos, műanyag tokos lehetőségek. Az újraírható CD-ért ennél mindenhol többet, jellemzően 300-500 forintot kell fizessünk.


A kompakt lemezeknek van azonban több elég komolynak számító korlátjuk is: 650 vagy maximum 700 MB adat fér rájuk, ráadásul ehhez képest elég nagy a kiterjedésük. Arról nem is beszélve, hogy könnyen karcolódhatnak, ami akár adatvesztéssel is járhat.

DVD, Blu-ray


Bár egy DVD-re több (4,7 GB, illetve a kétrétegűre 8,5 GB) adat fér, a karcolódás-adatvesztés veszélye a CD-nél nem kevésbé vonatkozik a DVD-kre, melyek árai jellemzően a CD-kre vonatkozók dupláját teszik ki, a DVD-k ár-érték aránya tehát mindenképpen jobb.

A Blu-ray lemez a DVD-nél 5-ször több, 25 (illetve a duplarétegű 50) GB adat tárolására képes. Az árak márkától függően elég széles skálán mozognak. Míg a Memorex és a Verbatim Blu-ray lemezeit 1700-2000 forintért vehetjük meg, addig egy Kodak lemez ára 3500 forint körül mozog, egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező Panasonic-é pedig 5000 forint fölött van. Ez utóbbi összegért az olcsóbb márkák lemezeiből már újraírhatót vagy duplarétegűt is kapunk.

A szaküzletekben még floppy lemez is található. Néhol már csak rendelésre hoznak, de akinek szüksége van 10 darab 3,5 hüvelykes hajlékonylemezre, az nagyjából 600 forintért megkaphatja a kisalakú floppykat tartalmazó csomagot. Ha más nem, emléknek.


Tartós tárolásra, például archiváláshoz kétségkívül jól alkalmazható a fenti 3 eszköz, bár a CD-s megoldás helyett az esetek többségében már DVD-t választunk, a CD a mérete okozta hátrány miatt megy ki a divatból.
 
Pendrive

Talán a legnépszerűbb mindennapi adathordozó a pendrive: méretben, ár-érték arányban és a fizikai sérülésekkel szembeni ellenállásban is előnyben van a CD/DVD/Blu-ray triászhoz képest. Ráadásul a lemezekkel ellentétben nem kell válogassunk, mindegyik "újraírható", sőt kisebb helyen is elfér.
Méret     Ár(FT)
                                                            1GB         1500-2000                                                           
2 GB        2000-2500
4 GB        2500-4000
8 GB        4000-8500
16 GB      8500-13000
32 GB      20000-30000
64 GB      35000-60000

A legkisebbnek az 1 GB-os pendrive-okat tekinthetjük, az ennél kevesebb hellyel szolgálókat leginkább reklámajándékként szokták osztogatni. A leggyakoribb méretek és az árkategóriák fenti táblázatunkban vannak, de nem árt tudni róla, hogy van néhány különleges darab is.

Az ultrabiztonságos, felhasználói jelszóval védett és a gyártó által "feltörésbiztos jelszóvédelem" jelzővel is titulált Verbatim Business Secure bár csak 16 GB-os, az ára mégis 130 ezer forintnál kezdődik. De van még töltőtollas, rózsaszín kulcstartóként is funkcionáló, télapós, lézerpointeres és rengeteg extrém küllemű is. A lézerpointeres plusz kb. 1000 forintos felárat jelent, míg a divatosabb dizájnért, mondjuk egy Swarovski kristályos Philips pendrive esetében 40 ezer forintot is ki kell fizessünk.
 
Külső winchesterek

Külső merevlemez vásárlása előtt először azt kell eldöntsük, hogy szánunk-e újabb konnektorhelyet a winchesterre, vagy jobban szeretjük, ha csak az USB-kábelt kell bedugni, és nem igényel több áramforrást az eszköz. Az előbbi esetben a 3,5 hüvelykes, míg az utóbbiban a 2,5 hüvelykes termékek közt nézelődjünk. Az utóbbi, kevesebb forrást igénylő merevlemezek rendszerint drágábbak is.

Egy 3,5"-es 500 GB-os Freecom FC 28604-es típusút a MediaMarkt-ban 24 990 forintért találtunk, egy ugyanekkora Seagate FreeAgent Desktopot pedig az Edigitalban 25 900-ért. Utóbbi "kistestvére", a szintén 500 GB-os, de csak 2,5"-es Seagate FreeAgentGo már jóval drágább, 38 900 forint.

Aki olcsón szeretne a könnyebben használható formájúból minőségit, annak a Western Digital Passport 2.5" 320GB-ot ajánljuk, ami 25 ezer forintért bármelyik komolyabb helyen beszerezhető, ugyanez 250 GB-osan pedig már 20-22 ezer forintért is megkapható.

A tárhely mérete mellett nem árt figyeljünk a merevlemez fordulatszámára (rpm) - jellemzően 5400 vagy a jobb 7200 -, illetve az általában 2-5 év közti garanciára sem.

Háttértár a neten

Minden adattárolásra alkalmas hely legolcsóbbika az online tárhely. Szinte mindegyik vonatkozó szolgáltatásnak van ugyanis nem túl nagy, de azért a hétköznapi felhasználó számára bőven elég hellyel szolgáló ingyenes változata. Az online háttértárakkal szemben felmerülő legnagyobb probléma: hiába a jelszó, hiába az ígéret, mégsincs meg a felhasználóban az a nyugodtság, hogy az adathordozó fizikailag is ott van az ő kis szobájában. Persze néha éppen ez a legnagyobb előny is.


Dropbox: online háttértár, megosztás, együttműködés



A Dropbox egyik legnagyobb előnye, hogy kliensprogramja Windows, Linux és a Mac-eket hajtó OS X alatt is működik. Ingyenesen 2 GB-nyi tárhelyhez jutunk, de havi 10 (vagy évi 100) dollárért már 50 GB-ot kapunk.

A kliens telepítése után létrejön egy MyDropbox nevű mappa, ebben tárolhatjuk fájljainkat, melyet a gépünkről a többi fájlhoz hasonlóan bármelyik fájlkezelőből elérhetünk. A Dropbox oldalán jobb fölül belépve webes felületen is láthatjuk és módosíthatjuk az állományokat. Az alkalmazás egy-egy fájl módosításakor automatikusan szinkronizálja a változásokat az offline és az online állományok közt.


A webes felületről visszaállíthatjuk a fájlokat korábbi állapotukba, ráadásul meg is oszthatjuk és közösen kezelhetjük őket bármelyik másik Dropbox-felhasználóval. Ha valamit az egész világgal meg szeretnénk osztani - például nyilvánosan linkelni -, akkor nincs más dolgunk, mint az adott elemeket a Public mappába másolni.

A lehetőségek teljes megismeréséhez mindenképp ajánljuk a fenti videót.

Windows Live SkyDrive: sokkal nagyobb, de sokkal butább

Bár a Microsoft online háttértár szolgáltatása 25 GB-ig ingyenes, van egy elég komoly korlát: a fájlok egyenként nem lehetnek nagyobbak 50 MB-nál. A Windows Live Sky Drive-ra való feltöltés a dropboxos megoldáshoz képest jóval körülményesebb. Bár windows-os gépeken egy kis telepítgetés után megtehetjük, hogy egyszerűen behúzzuk a fájlokat az online felületre, más operációs rendszerek alatt ez még bütykölés árán sem működik.

A feltöltésre tehát legtöbben valószínűleg az alapból kínált webes tallózás-kiválasztás-feltöltés gombokkal működő módszert használják.
 


Ha már egyszer felkerültek a fájlok, akkor a teljesen privát mód mellett a nyilvánosan elérhető mappánkba is rakhatjuk őket, a köztes megoldást pedig a csak bizonyos személyekkel (MSN/Live-felhasználókkal) való megosztás jelenti.

A fájlkezelés és -szinkronizálás terén említést sem érdemel a SkyDrive, sem automatikus szinkronizálásra, sem korábbi fájlverziók visszaállítására nincs lehetőség benne.

Ubuntu One

Az Ubuntut kiadó Canonical napokban indult, egyelőre meghívásos alapon működő online háttértár szolgáltatása tudásra a Dropbox és a SkyDrive között foglal helyet. Az ingyenes tárhely mérete a Dropbox-hoz hasonlóan 2 GB, ami havi 10 dollárért 10 GB-ra növelhető). Szintén a Dropbox-szal egyezik az is, hogy a fájlok automatikusan szinkronizálódnak, viszont egy-egy korábbi fájlváltozat visszaállítására nincsen lehetőség. Ennek a háttértárnak a legnagyobb hátránya az, hogy csak Ubuntu alatt működik - ez igencsak korlátok közé szorítja a felhasználók számát és lehetőségeit.

- cikk vége -

Forrás:
Technet
Cimkék:
pendrive
Blu-ray
CD
DVD
Ezt olvastad már?

Védd adataidat a hangoddal

Hozzászólások a(z) "Háttértárak előtérben - melyik a jobb?" című cikkhez

Szólj hozzá te is:
  1. gerygrey
    2009 / 05 / 30 (22:04)válasz erre

    Floppy: ha valakinek sikerült a SATA drivereket máshonnan beetetni a Windows XP-nek mint floppy-ról, akkor kérem ossza meg velem. A telepítőbe utólag kézzel implementált drivert nem tekintem megoldásnak. :twisted:
    Ez csak az inteles rendszerek nyűgje, vegyél AMD-t :) AMD-s alaplappal és procival eddig sosem volt ilyen problémám, pedig pár tucat gépre raktam már XP-t. Egyszer kellett inteles, satás laptopra XP-t tennem, akkor sajnos én is csak a "telepítőbe utólag kézzel implementált driver" módszerrel tudtam működésre bírni.

  2. eami
    2009 / 05 / 19 (12:52)válasz erre

    Floppy: ha valakinek sikerült a SATA drivereket máshonnan beetetni a Windows XP-nek mint floppy-ról, akkor kérem ossza meg velem. A telepítőbe utólag kézzel implementált drivert nem tekintem megoldásnak. :twisted:
    nekem még sosem volt probléma, mivel alapból látja a Sata winyót :)

  3. joebacsi
    2009 / 05 / 19 (11:25)válasz erre

    Floppy: ha valakinek sikerült a SATA drivereket máshonnan beetetni a Windows XP-nek mint floppy-ról, akkor kérem ossza meg velem. A telepítőbe utólag kézzel implementált drivert nem tekintem megoldásnak. :twisted:

Még több hozzászólás

hirdetés

Legfrissebb hírek a címlapról

hirdetés
hirdetés
GPSPark.hu hotdog startrandi gsmline Konzolok szervize