Az alábbi írásban betekintést szeretnék adni abba, hogyan készülnek a GPS navigációs eszközökbe szánt térképek. Ennek érdekében felkerestem olyan szakembereket, akik nálam ezerszer jobban értenek a témához. Ez is olyan témakör, amihez egyre többen "értünk", vagy legalábbis ezt gondoljuk. Lassan mindennapi életünk részévé válik a GPS alapú navigáció, ki-ki a saját képességei és érdeklõdési köre függvényében merül el benne. Emellett vannak iskolák, ahol tanítják a GIS-t, azaz a geo-informatikai rendszereket, mégpedig azért, mert vannak szakmák, melyekben egyszerűen nem lehet kikerülni a térképeket.

								

						

							


							
											
					
			
Oktatótérkép részlet

Elõször mint egyszerű "műkedvelõ" kerültem kapcsolatba a digitális térképekkel. Láttam kezdetleges - sokszor már szinte nevetséges - próbálkozásokat is, aztán ez az "iparág" is átlépte árnyékait, és a néhány érdeklõdõ "kütyümániás" helyett ma már széles néptömegek használják mindennapi életük megkönnyítése érdekében a GPS alapú navigációt. Egy-egy dugóban állva - fõleg sötétedés után - érdekes figyelni, hány autóban világít valami navigációra alkalmas PDA vagy PNA eszköz. A növekedés olyan ütemű, hogy nyugodtan mondhatjuk exponenciálisnak, és ezzel nem is nagyon túloztunk.

A GPS alapú navigációt használók számának várható növekedése
(ezer fõben kifejezve)

Konstruktív megoldásokat keresve az emberrel elõfordul, hogy maga is szeretne tenni valamit annak érdekében, hogy a dolgok jobban működjenek. Ilyen vonatkozásban kerültem kapcsolatba anno a Top-Map-esekkel, akik többek közt az általam is használt és szeretett iGO My way navigációs szoftverhez is szolgáltatják a Magyarország térképet. Kézenfekvõ volt tehát, hogy olyanoktól kérdezek, akikrõl tudom, hogy értenek a témához.
Remélem másnak is izgalmas lesz a beszélgetés, amit a Top-Map két munkatársával, Siegler Ádámmal, és Kárász Erikával folytattunk a digitális térképek készítésérõl.

A beszélgetés idézése során a Top-Map hibabejelentõjén és fórumán is használt rövidítéseket, azonosítókat használom, így ASI = Siegler Ádám, EKA = Kárász Erika, MSI pedig jómagam volnék.

A Top-Map új térképhiba-bejelentõje

A téma a digitális térkép

MSI: Üdvözöllek benneteket! Pár szóban kérem, mutassátok be a Top-Map Kft.-t!

ASI: A Top-Map Kft. 2002-ben alakult, legfõbb tevékenységünk digitális térképi adatbázisok fejlesztése és karbantartása, helyfüggõ adatok kezelése. Negyedévente publikálunk új térképfrissítést, ez az amit azután átvesznek partnereink a térképalkalmazásaikhoz.

MSI: Mit kell tudni ezekrõl a térképekrõl?

ASI: Gyakorlatilag teljes magyarországi lefedettséggel rendelkezünk, ami azt jelenti, hogy az adatbázis 3152 települést utca-házszám szinten tartalmaz. A címadatokon kívül számos más adat is tárolódik, amely alkalmassá teszi az állományt útvonaltervezésre, navigációra, térképi objektumok széles körének megjelenítésére, lekérdezésére.

MSI: Ezeket az adatokat hogyan rögzítitek? Hogyan tudjátok kezelni a különbözõ objektumokat?

EKA: A térképállományunk réteges struktúrájú. Ez megkönnyíti a különbözõ típusú térképi elemek kezelését mind a fejlesztések, javítások során, mind késõbb, a különbözõ platformokra történõ implementáláskor.

Légifelvétel az egyik rétegen, az utcanevek
és a házszámok a másik rétegen

Tracklog ez egyik rétegen, utcanevek
és házszámok a másik rétegen

MSI: Hogyan történik a pontosítás, honnan derül ki, hogy hová kell húzni a vonalakat?

ASI: A geometriához jó pár módszert alkalmazunk, használunk például ortofotókat, azaz torzításmentes légi felvételeket, felmérõink által begyűjtött GPS pontokat, önkormányzatoktól beszerzett település-rendezési terveket és más forrásanyagokat is. A többi adatbázisbeli elemhez is megpróbálunk minél szélesebb körbõl gyűjteni adatot.

Az ortofotón jól azonosíthatók az utak és a házak

MSI: Kitõl vásároljátok az ortofotókat?

ASI: A FÖMI-tõl, azaz a Földmérési és Távérzékelési Intézettõl, akik ötévente repülik be a teljes országot, és az így készített légi-felvételeket értékesítik. Az utolsó 2005-ben készült, nagyrészt ebbõl származik az ilyen típusú forrásanyagunk.

A FÖMI felépítése

ASI: A különbözõ térképi objektumok geometriai és címpontosítása csak az elsõ lépés a navigációs térkép elõállítása felé vezetõ úton. Az adatbázist – ahogy azt már említettem – fel kell ruházni más tulajdonságokkal is, mint például az útszakaszok közti hierarchia, különbözõ KRESZ szabályok, műtárgyak helyével és típusával és a sort még hosszasan folytathatnám. Mindehhez rengeteg energiát fordítunk a terepi felmérésekre, több mérõautó járja az országot folyamatosan, és felmérõ kollégák pontosan lefektetett szabályrendszer figyelembevételével modellezik a helyszínen a forgalmi helyzetet és a körülvevõ - számunkra releváns (fontos, lényeges, a tárgyhoz tartozó) - objektumokat.

MSI: Úgy tudom, használtok egy "kamerás" autót is?

ASI: Igen. Ezt a többi felmérést végzõ autóval ellentétben speciális kamerával és a képeket feldolgozó számítógéppel is felszereltük. Az így készülõ felvételeket az irodában dolgozó térképész kollégák dolgozzák fel.

A "kamerás" autó

MSI: Ez, a kamerás módszer a gyorsabb?

ASI: Igen, gyorsabb, de nem annyira teljes körű, nem tud annyi mindent rögzíteni. Persze pontosan tudjuk, ez a módszer mire alkalmas, és mire nem.

EKA: A kamerás kolléga másmilyen képzésen esett át. Végigmegy az utcán, bemondja az utcaneveket, a burkolat típusát, házszámokat adott esetben, vagy a feladatnak megfelelõ egyéb információkat. Ami a legfõbb elõnye, hogy igen gyors reagálást tesz lehetõvé: ahol komolyabb hibáról tájékoztatnak, vagy jelentõsebb átépítés történt, a kamerás felmérõ kollégánkat azonnal riaszthatjuk, hogy szálljon ki a helyszínre.

MSI: Milyen mértékben sikerült mára az országot bejárni?

ASI: Mostanra ott tartunk, hogy Magyarország nagyvárosait, turisztikailag kiemelt településeit valamint a teljes ország fõúthálózatát már felmértük és feldolgoztuk.

MSI: Mi a helyzet a többi településsel és a maradék úthálózattal?

ASI: Az hogy eddig (lakosságarányosan) a fél országrészt mértük fel, nem jelenti, azt, hogy a maradék 50% ne javult volna, mert minden egyéb lehetõséget megragadunk a térképállomány javítására. Ezek között az egyik legfontosabb a térképes hibabejelentõ, ahol jelenleg több mint 23 ezer hibabejelentésnél tartunk 2005. decembere óta, vagyis amióta elindítottuk ezt az oldalt. Az ember elõször azt gondolná, hogy a témában kevésbé jártas emberek bejelentései kevésbé megbízhatóak, de meglepõ volt, hogy a bejelentések 80-90%-ban használhatónak bizonyultak.

EKA: És egyre jobbak!

MSI: Pár dolgot el tudnátok mondani arról, mik a tipikus hibák?

EKA: A leggyakoribb hiba, amikor a bejelentõ lebök egy pontot, és nem kellõ részletességgel írja le a tapasztalt hibát. Például megadja, hogy ez az utca egyirányú, de nem írja oda, hogy merrõl merre. Például: "A József Attila utca egyirányú a Kossuth utca felõl a Petõfi utca felé." Így kellene... Vagy a keresztezõdés közepére lebök egy pontot, és megjegyzésben annyit ír, hogy "Itt nem lehet balra fordulni!" Ebbõl mi nem tudjuk, hogy honnan-hová.

MSI: Tehát, ha jól értem, a leírásnak nagyon részletesnek kell lennie.

ASI: Igen. Ha pedig valami nem világos a hiba feldolgozója számára, kérdést intéz a bejelentõhöz. Ez e-mail formájában is működik. A jövõben pedig már nem csak mi tudunk majd üzengetni egymásnak a felhasználókkal, hanem õk is egymás között.

MSI: Úgy láttam, hogy a kérdéses bejelentések mellett megjelenik egy zöld pötty...

EKA: Igen. Ha valami nem egyértelmű, a feldolgozó átállítja a bejelentést zöldre (kiemeltre), a hibabejelentéshez hozzáfűzi a kérdéseit, amiket már e-mailben is el tud küldeni.

MSI: Arra az e-mail címre, amire a bejelentõ beregisztrált?

EKA: Igen. Általában egy napon belül mindenki visszajelez. Vagy az e-mailre válaszol, vagy rögtön a hibabejelentõ oldalon kiegészítheti a bejelentését. Az e-mailben van egy link, ami a bejelentésére mutat. Amióta ezt kidolgoztuk, azóta ez igen jól működik.

ASI: Szeretnénk közösséget építeni a felhasználókkal, ami – úgy tűnik - sikerül is, mert nagyon lelkes bejelentõink vannak. Emellett évente egyszer meg is jutalmazzuk a legjobb bejelentõinket, a felkínált díj tavaly 10 darab iGO Európa szoftver, illetve 3 darab MIO C310-es PNA volt, teljes Európával. Szeretném még megjegyezni, hogy hamarosan megújul a Top-Map hibabejelentõ! Most zártuk le a térképet, rövid tesztidõszak következik a negyedéves frissítés elõtt, és az új térkép már egy megújult változaton fog futni. Új fejlesztõk készítették a szoftvert, a Topolisz Kft., akik egyébként az Útvonalterv.hu-t, illetve a BKV útvonaltervezõjét is fejlesztették, és a hibabejelentõ alatt ugyanez a térkép fog futni. Grafikailag is kicsit jobb, de sokkal gyorsabb és könnyebben kezelhetõ lesz. Nagyon szép munkát végeztek. Már korábban kitettük ezt a publikus fórumunkra, hogy tesztelhessék a userek.

MSI: Melyik fórumra?

ASI: A Top-Map hivatalos fórumára. A fórumtagok sok ötlettel segítettek eddig is, amelybõl jó néhányat meg is valósítottunk. Természetesen nyitottak vagyunk a további javaslatokra is.

MSI: Láttam, hogy az önkormányzatok számára is partnerséget kínáltok.

ASI: Igen, elkezdtünk egy önkormányzati partnerségi programot. Nyíregyháza városával már alá is írtunk egy szerzõdést, Mosonmagyaróvárral, valamint több kisebb községgel szintén, és van egyéb település is, ahonnan szándék látszik. Hadd említsem meg egyik felhasználónkat, fórumbeli nevén mzperx67-et, aki nagyon sokat ügyködik a témában, és rengeteg adatot szállít nekünk. Az a célunk, hogy megállapodás jöjjön létre az önkormányzatokkal, amiben az önkormányzat vállalja, hogy negyedévente küldi a változásokat, küld POI-kat, egyezteti az utcaneveket, házszámokat, mi pedig azt vállaljuk, hogy a következõ frissítésben a változások megjelennek. Azt próbáljuk hangsúlyozni, hogy ez a partnerség legalábbis azonos mértékű érdekünk, hiszen például turisztikai vagy gazdaság-élénkítési szempontból nem elhanyagolható, hogy mára már több százezer belföldi és külföldi felhasználóhoz jut el a térképünk különbözõ alkalmazások révén.

MSI: Még nem beszéltünk a Tele Atlas-szal való együttműködésetekrõl. Csak a Tele Atlas-szal vagytok szoros együttműködésben?

A Tele Atlas a "távolba néz"

ASI: A történet nem ilyen egyszerű. 2002-ben jött létre a Top-Map, 2003-ban társult be a Navi-Gate Kft. tulajdonosként, és akkor keresett meg minket - gyakorlatilag egyszerre - a Tele Atlas és a Navteq, azaz a két konkurens globális térképszolgáltató vállalatóriás. Két, nagyon különbözõ üzletpolitikájú vállalatról van szó. A Navteq általában arra törekszik, hogy valamely helyi szolgáltatótól vehesse meg a térképet, majd rövid idõ leforgása alatt megkísérlik a lehetõ legjobb navigációs térképállományt összerakni saját felmérõ team-jük közreműködésével. A Tele Atlas másként gondolkozik. Õk azt gondolják, hogy a helyi cégnek van helyi tudása, õ tudja elkészíteni számukra legjobban a térképi adatbázist, így õk partnerségre törekedtek velünk. A mi esetünkben is ezeket az eltérõ modelleket követte a két vállalat, azaz a Navteq jött, megvette a térképet tõlünk, és az akkor sebtében bejárt és feldolgozott adatot kínálja azóta is, csekély számú frissítéssel.

Navteq, a másik "térképóriás"

A Tele Atlas-szal viszont partnerségi szerzõdést kötöttünk 2004-ben, és azóta is igen szoros kapcsolatban dolgozunk együtt. A felméréseket és adatgyűjtéseket, valamint a minõség-ellenõrzés egy részét mi végezzük, õk adják a szabványokat és a technológiát, illetve a az adatfeldolgozáshoz emberi erõforrást és a minõségellenõrzések másik felét.

MSI: Alapvetõ bizalma omlik össze a felhasználónak, amikor az egyébként szuper szoftverrel rendelkezõ navigációs rendszernél durva térképhibával találkozik.

ASI: Mi is azt gondoljuk, hogy a pontos térkép fontos része a rendszernek, ezért dolgozunk. Az 5 évre szóló partneri megállapodásban, amelyet a Tele Atlas-szal kötöttünk azt vállaltuk, hogy ezen periódus alatt, évente - a lakosság arányait tekintve - 20%-al fogjuk javítani a lefedettséget, tehát 2009-ben lett volna teljes lefedettség. Közben a piac megmutatta, hogy a térkép akkor eladható, ha teljes lefedettséget tud biztosítani, így 2006. végén megegyeztünk, hogy a felgyorsítjuk a folyamatot, ennek eredményeképp idén várható, hogy például a TomTom, vagy a Google Maps a teljes országra működik majd. A mamutvállalatoknak azonban méreteikbõl származik hátrányuk is, amelyek az õ esetükben fõként reakcióidõben és innovációs képességben mutatkozik meg. A Top-Map egy, az elmúlt években összekovácsolt, kis létszámú szakember állományból áll, amely képes gyorsan, helyesen reagálni a kihívásokra, a nagy térképész cégekkel ellentétben. Ennek az áldozata minden Tele Atlas térképpel futó alkalmazás. Vegyünk egy egyszerű példát: a decemberben átadott M35-öst, ami nálunk még ugyanabban a hónapban megjelent az aktuális frissítésben. Ugyanez náluk csak nyáron lesz várható. Nyugat-Európában hosszú évek óta dolgoznak, elérték a teljes lefedettséget, ezért jó minõséget tudnak produkálni, de Kelet és Kelet-Közép Európa felé mindössze pár éve nyitottak, ennek keretén belül pedig nálunk is csak most jutnak majd el a teljes lefedettséghez.

A Tele Atlas saját felmérõ autója

MSI: A POI-kkal kapcsolatosan: azokat továbbra is ingyenes formában kezelitek, vagy van valami törekvés az üzleti alapokra helyezésére?

ASI: Jelenleg azt gondoljuk, hogy a POI, azaz az érdekes helyek gyűjteménye a térképeinknek nagyon nagy hozzáadott értéke és a munkát nem a benne megjelenõ szolgáltatókkal, cégekkel kívánjuk megfizettetni. Az elõzõ frissítésünkben közel 28.000 POI objektum volt, ez a szám most pontosan 45.000-re növekedett, amiért még mindig nem kérünk pénzt a vonatkozó cégektõl.

POI-k, azaz érdekes pontok az iGO térképén

MSI: Beszéltünk a térkép szerkezetrõl. Mi az, hogy Top-Map-es térképszerkezet?

ASI: A vektoros digitális térkép valójában pontok, szakaszok és poligonok összessége és ezek kapcsolatának leírása. A térképi elemek rendelkezhetnek számos rájuk jellemzõ leíró adattal. Az eltérõ fajtájú térképobjektumok külön rétegekbe szervezõdnek, ezek azután logikailag és földrajzilag megfeleltetésre kerülnek. A Top-Map térkép-specifikációja valójában ezeknek a szabályoknak a leírása. Ebben is nagy segítségünkre volt a Tele Atlas partnerség, mert a saját szerkezetünk kialakításakor és az azóta történt fejlesztésekkor is alapvetõen az õ elveiket juttattuk érvényre mi is, helyi viszonyok figyelembevételével és saját logikánkat követve. Ennek következtében elmondható, hogy a Top-Map térképi adatbázisa nemzetközi szabványoknak megfelelõ, így akárhol a világon képesek értelmezni azt.

MSI: Azt, hogy ez mekkora munka, talán jól szemlélteti, hogy hányan dolgoztok ezen?

ASI: A Top-Map jelenleg egy 10 fõs csapat, ami terepi felmérõkbõl, adatfeldolgozó térképészekbõl és egy POI adatbázis karbantartóból áll.

MSI: Néhány beszédes adatot tudnál-e mondani?

ASI: A térképeinket használó alkalmazások elterjedtsége és népszerűsége azt hiszem elég beszédes már önmagában. Továbbá talán a legújabb térképfrissítésünkre vonatkozó adatok is sokatmondóak.

Ez történt az utolsó negyedévben

ASI: Persze nehéz idõszakra lebontott adatot mondani, hiszen minden szakaszban más munka folyik. Van, hogy ortofotó alapján húzzuk helyre a településeket, van hogy a hibabejelentéseket dolgozzuk fel, vagy a Tele Atlas felé kell több kapacitást biztosítani. Azért jó egy kis csapattal dolgozni, mert így rugalmas ez az egész folyamat.

EKA: Ez egyébként sokszor ad félreértésre okot, mert kapunk reklamációt, hogy egy hónapja bejelentett valaki egy hibát, és nem lett még javítva. Tulajdonképpen arról van szó, hogy van egy ütemtervünk, és lehet, hogy abban a hónapban egyáltalán nem dolgozunk fel hibát, mert éppen más feladatunk van. Az ország részekre van osztva, minden kollégának meg van a saját területe, ahol õ felelõs a hibajavításokért, a felmérési anyagok, házszámfrissítések, ortofotós korrekciók bedolgozásáért. Egy Ajka méretű város helyszínelésének anyaga 3-4 napi munkát jelent, természetesen addig a megye többi településén „áll a munka”. De a negyedévi frissítésig igyekszünk az adott idõszak összes hibabejelentését is feldolgozni.

MSI: Van-e valamilyen prioritás abban, hogy hogyan dolgozzátok fel a bejelentéseket?

ASI: A Tele Atlas-szal történt egyeztetés után alakul ki, hogy a felmérõk milyen sorrendben haladnak végig a településeken. Bizonyos elveket megadnak számunkra, de feltételezik, hogy mi jobban tudjuk, melyik részek fontosabbak akár turisztikailag, akár más szempontok alapján. Elsõ évben Budapest volt a legfontosabb, mint legsűrűbben lakott város, mellette Gyõr, Sopron és Mosonmagyaróvár, mint nyugati régió, és a fõváros megközelítése szempontjából legfontosabb városok kaptak hangsúlyt. A rákövetkezõ évben az agglomerációval folytattuk, majd a megyeszékhelyek következtek. Ezután a Balaton körüli térséget dolgoztuk fel, majd kiválasztottunk további nagyobb városokat, fõleg nyugat Magyarországról és Pest megyébõl. Idén már lakosságarányosan haladunk, így a kimaradt nagyobb városokkal folytatjuk a munkát.

MSI: A térképpel kapcsolatos, lényeges témákat érintettük, néhány gyakran felmerülõ kérdésre szeretnék még választ kapni. Sokan panaszkodtak arra, hogy a hibabejelentõn nem tudtak regisztrálni. Mi ennek az oka?

ASI: Ez most reményeink szerint javulni fog, mert a szerveren, ahol a hibabejelentõt tároltuk egy spam szűrõ okozott problémákat, ami miatt a jelszót tartalmazó választ a rendszer gyakran nem küldte el. Ilyenkor manuálisan kellett ezt pótolni, és sajnos elõfordult, hogy elvesztettünk felhasználót emiatt. Reméljük, ez javulni fog, mert az egész hibabejelentõ új szerverre kerül át.

MSI: Van-e valami elv arra, hogy ki minõsül megbízható bejelentõnek, vannak-e VIP bejelentõk?

EKA: Minden feldolgozó tudja már, ki az a bejelentõ, akiben megbízhat. Névrõl ismerjük az aktívabb bejelentõinket, és tudjuk, hogy ki küld trackkel, fényképekkel ellátott profi bejelentést, ki melyik környéken ismerõs, kit lehet megkérni akár, hogy nézzen utána egy más által bejelentett hibának. Ez utóbbiakból alakult ki egy kisebb VIP bejelentõi társaság.

MSI: A terület szerinti elosztásról tudtok kicsit beszélni?

ASI: Ez éppen most változik, errõl legegyszerűbb, ha mutatunk egy térképet.

Területi felosztás ügyintézõnként

MSI: Van-e jelenleg olyan kiemelt feladat, amiben a bejelentõk segítségét várjátok?

ASI: Most az egyik kiemelt dolog, hogy javítsuk a fõutak sebesség korlátozásait, amiben sok hiba volt. Jelenleg ez a lakott területek határai alapján, automatikusan generálódik, de ez nem mindig felel meg a valóságnak. Elsõsorban a kamerás módszert használjuk erre. Budapest bevezetõ útjai a legutóbbi frissítésben már helyesen szerepelnek, jelenleg egy és két számjegyű utakkal folytatjuk ezt a munkát.

EKA: Emellett lecseréltük a hivatalos határra a korábbi automatikusan generált lakott terület határokat, így valószínűleg sok helyen beljebb, helyükre kerülnek ezek a határok.

MSI: Az útosztályokkal kapcsolatban néhány dolgot tudnátok mondani? Hogyan működnek ezek az elvek?

EKA: Többféle útosztályozást alkalmazunk az egyik az útszakasz jelentõségére, egy másik a típusára vonatkozik. Az egész egy komplex struktúrát alkot az útvonalak leírására.

ASI: Az útosztályok helyes kiosztása meghatározó az útvonaltervezés és navigáció szempontjából, erre a kérdésre nagy hangsúlyt fektetünk.

MSI: Ettõl függ, hogy két egyforma hosszú lehetséges útvonalon a magasabb rendű felé visz a szoftver?

ASI: Fontos megjegyezni, hogy a navigáció nem az ismert útvonalak ellenõrzésére, hanem ismeretlen terepen történõ tájékozódásra való. Így általában a szélesebb utakat, fõútvonalakat emeljük ki a mellékutakhoz képest. Ez sokszor nem a leggyorsabb, sokkal inkább a legbiztosabb útvonalat eredményezi. A kérdésre válaszolva: a szoftver beállítástól függõen ad prioritást a magasabb osztályú utaknak, de normál esetben így kapjuk a legmegfelelõbb útvonalajánlatot.

MSI: Van-e olyan törekvés, hogy például közlekedési-lámpák rákerüljenek a térképre, és azokat figyelembe vegye?

ASI: Jelenleg nem tervezzük.

MSI: Mi a helyzet a fekvõrendõrös utaknál?

EKA: Ahol fekvõrendõr van, ott általában sebességkorlátozás vagy lakóövezeti tábla is van. Ha ezt felvesszük a térképre az azt eredményezi, hogy a leggyorsabb utat nem arra tervezi a szoftver.

MSI: Ha van két különbözõ útosztály, azok közt van-e valamilyen matematikai összefüggés tervezés szempontjából? Tehát a magasabb rendű útnak mennyivel kell hosszabbnak lenni ahhoz, hogy ne arra tervezzen a szoftver?

ASI: Ez már algoritmus kérdése, azaz a szoftvertõl függ. Persze ha van rá igény, alacsonyabb szintűre tudunk venni egy utat, hogy ne arra vigyen a szoftver, de nem ez a tényleges megoldás. Az algoritmusokba nem látunk bele, ezt a szoftver készítõi tudják. Ha például összehasonlítasz egy útvonalat az utvonalterv.hu-n és az iGO-n, lehet, hogy egészen mást fogsz kapni, pedig mindkettõ alatt ugyanaz a térkép van.

MSI: Konkurenciával kapcsolatban van-e adatotok? Hogyan áll ez ma Magyarországon?

ASI: Vannak más vállalkozások, akik szintén felfigyeltek a témában rejlõ perspektívákra. Az mindenképpen látszik , hogy az üzletág nagy jövõ elõtt áll, úgyhogy nem fogunk meglepõdni, ha idõvel kiélezett verseny alakul ki ezen a piacon is.

MSI: Köszönöm az idõt, amit ránk szántatok!

Eddig a beszélgetés. Azt hiszem, sok új dolgot megtudtunk. További kérdésekre a cikkhez tartozó topikban, illetve a Top-Map fórumán kaphatunk választ.

A digitális térképekrõl további riportokat tervezünk, ezért várjuk olvasóink kérdéseit.