Első lépésként szerezzünk be egy registry editort a PDA-ra. Direkt nem írok nevet, forrást, ez házi feladat. Aki itt elakad, az jobb, ha most abbahagyja. És ezt most komolyan gondolom. Annyi segítséget adok, hogy a célnak tökéletesen megfelel egy időkorlátos verzió is. Akkor indítsuk el:

avagy egy rögtönzött registry gyorstalpaló

Egy korábbi írásom kapcsán többeknek gondjuk akadt a registry buherálással. Elõjött belõlem a tanárbá, s így most megpróbálom egy rövid kis prezentációval összefoglalni a tudnivalókat.

A registry, teljes nevén a regisztrációs adatbázis a Windows alapú gépek lelke. Egy rossz mozdulat, és huss... Asztali gépnél jöhet a boot CD, PDA-n a hard reset. Persze azért ehhez el kell találni, hogy hova nyúljon az ember, de mióta Murphy megalkotta híres törvényeit, azóta semmi sem lehetetlen.

No, akik még nem kattintottak el innen, azoknak elárulom, hogy azért nem ekkora a vész, csak megfontoltan kell haladni az ismeretlen terepen. Mint egy jólképzett zöldsapkás.

A regisztrációs adatbázis a windows mindenféle beállításainak egy nagy fa-szerkezetű katyvasza. Bocsánat, de nem tudok rá jobb szót. Aki már látott mondjuk Debian Linux config fájlokat, az tökéletesen érti mirõl van szó. Ott szépen soronként szerepelnek a beállítások, legtöbbször bõven kommentezve. No ez hiányzik leginkább a registrybõl. Ennek is megvan persze a maga logikája, s nyilván nem is volt céljuk érthetõvé tenni a pórnép számára. De a pórnép makacs, s mindig kibogoz valami okosságot. Többek közt ilyen okosságokat tárgyalt a korábbi írásom. Jöjjön végre a lényeg:

Elsõ lépésként szerezzünk be egy registry editort a PDA-ra. Direkt nem írok nevet, forrást, ez házi feladat. Aki itt elakad, az jobb, ha most abbahagyja. És ezt most komolyan gondolom. Annyi segítséget adok, hogy a célnak tökéletesen megfelel egy idõkorlátos verzió is. Akkor indítsuk el:

A felsõ részen látható a registry 4 fõ ága, ezeket kibontogatva tárul elénk a teljes struktúra. Nem egyszerű, de egy fa-struktúrában nemigen lehet eltévedni. Lássuk a parancsot, amit a kiképzõ a kezünkbenyomott:

[HKEY_LOCAL_MACHINE\nls\overrides]
"SLDte"="yyyy. MMMM d. dddd"

Vegyük elõszõr a parancs elsõ sorát. Ez azt jelenti, hogy nyissuk ki a HKEY_LOCAL_MACHINE ágat (aki mappát mondott az nyomjon le 50 fekvõt azonnal), majd onnan tovább az nls-t és végül az overrides-ot. Vigyázat, ez nem feltétlenül az ág vége, de nekünk itt kell megállni.

A cél, jelen esetben az overrides egy úgynevezett registry kulcs (registry key). Egy ilyen kulcsot legegyszerűbben a hozzá vezetõ úttal, és a nevével tudunk definiálni. Így: HKEY_LOCAL_MACHINE\nls\overrides. Tisztára, mint a DOS-ban. A dolog logikájából adódik, hogy egy kulcs tetszõleges számú különbözõ nevű kulcsot tartalmazhat. Tehát az nls-ben definiálhatnánk további kulcsokat is tetszõleges néven, kivéve az overrides-ot, mert olyan már van.

Az alsó keretben léthatóak a registry bejegyzések. Minden bejegyzés tulajdonképpen egy páros, amely egy névbõl és egy értékbõl áll.

Most a New (Új) menüpontra kattintva hozzunk létre egy új bejegyzést. Megjegyzem a funkció elõhívható az alsó keretbe tapicskolással is. Igen ám, de milyet? Mint látható több fajta is van. A különbség az adatok típusában van. Vannak pl. egész számok, ezekkel sok mindent lehet, de ha például elosztjuk õket egymással, akkor az eredmény már jó eséllyel nem lesz egész. Ezek tárolása (lebegõpontos ábrázolás) másképpen történik, mint az egészeké, sokkal nagyobb a tárigényük. Ennek megfelelõen különbözõ típust alkotnak. Aztán ott vannak a nem csak számokat tartalmazó adatok. Pl. egy megnevezés. Ez a típus az úgynevezett karakterlánc (string). A nevét onnan kapta, hogy változó hosszúságú karaktersorozatot tartalmaz. Ugyebár a karakter lehet szám, betű, írásjel, stb. A példánk esetében (a parancs második sora) egyértelmű, hogy string típus lesz, tehát nem kérdés mit válasszunk.

Mielött továbblépnénk, nézzük azért a többi típust is. A "Key", mint már említettem egy újabb kulcs létrehozására szolgál. A "Dword" egész értéket tud tárolni (double word), de a jelentésmagyarázatba nem bonyolódnék bele, mert ez hosszabb fejtegetést igényelne. A "Binary" bináris értékek (kettes számrendszer csak 0 és 1) tárolását teszi lehetõvé. Kis csalás van a dologban, mert az adatbevitel viszon hexadecimálisan (16-os számrendszer) történik. Ennek oka az, hogy a számítógépek bájtonként tárolják az adatokat, ami 8 bit. Azaz 1 bit tárolásához tárolni kell még másik 7-et is, legfeljebb nem dolgozunk vele. A nyolc biten tárolható legnagyobb szám 255, s ez 16-os számrendszerben pont 2 helyiérték. A 255-öt 16-os számrendszerben az FF érték jelöli. Tovább nem ragozom, mert megint eltérek a tárgytól. A "Multi string" adja magát, hosszabb, többsoros szöveg tárolására alkalmas. Lépjünk tovább:

A "New string" kiválasztása létrejön a bejegyzés, aminek elöszõr adjuk meg a nevét, majd miután létrejött egy üres értékkel válasszuk ki a módosítást (Modify). Figyeljünk, hogy a megfelelõ bejegyzés legyen kijelölve, vagy arra tapicskolva hívjuk elõ a funkciót.

Végül adjuk meg az értéket, és OK.

Ne feledjük, hogy a registry módosítások általában csak újraindítás (reset) után fejtik ki hatásukat. Bár ez nem normális jelenség, de a Mio A701-en az általam használt registry editornál azt tapasztaltam, hogy a programból való kilépés után, de még a reset elött kel egy ki-be kapcsolást csinálni, különben elvesznek a registry módosítások. A pontos okot még nem tudom, de úgy sejtem, hogy valami késleltetett írás lehet a dolog mögött.

Még egy fontos dolog, nem elég a feladatot végrehajtani, de túl is kell élni. Ennek záloga lehet, ha buherálás elött készítünk egy mentést a műtéti területrõl.

Tehát célszerű a piszkálás alá vett teljes ágat lementeni, de nem javaslom a teljes mentést.

Az import funkcióval tölthetõ vissza a jó változat, ha valami balul sülne el. Itt egyszerűen ki kell választani azt a fájlt, melyet mentéskor készítettünk.

Erõt, ügyességet!