A Need for Speed sorozatot nem kell egy PC-s játékosnak sem bemutatnom. Az autós sorozat elsÅ‘ része még 1994-ben jelent meg, és 1999 óta szinte nem telhetett el év legalább egy Need for Speed játék nélkül. Az eredetileg „árkád” (azaz nem túl valóságos) fizikájú sorozat a kiváló Shift sorozattal a szimulátorok után eredt, azonban szerencsére a kevésbé izzasztó régi pályát sem hanyagolták el. Ezen irányvonal legújabb képviselÅ‘je a régi motoros EA Black Box (NFS Carbon, Most Manted, ProStreet, Undercover, World) által készített The Run.

Irányítás
Az autós játékokban a legfontosabb a kezelhetÅ‘ség, a felhasznált „fizika”. A The Run ebben markánsan eltér a korábbi árkád NFS játéktól, a Hot Pursuit-tól, de természetesen nem evez át a szimulátorok világába. Legegyszerűbb egy példával szemléltetnem a különbséget: a Hot Pursuit-ben a kanyarokat leggyorsabban körbedriftelve lehetett bevenni, itt azonban általában a lassan, ideális íven, nem kipörgÅ‘ kerekekkel vehetjük be leggyorsabban Å‘ket.

Grafika, modellezés
MeglepÅ‘ módon a játék nem saját grafikai motort használ, hanem a DICE Battlefield 3-ból ismert Frostbite 2-jét. A grafikai lehetÅ‘ségekkel tehát nem lehet gond, azonban a kidolgozás már változó: a fÅ‘hÅ‘sre és az autókra még közelrÅ‘l sincs panasz, viszont a többi néha-néha megjelenÅ‘, vagy csupán egyszer felbukkanó szereplÅ‘kre már korántsem fordítottak ekkora figyelmet.

Helyszínek
A pályák maguk szépek, azonban mivel a történet miatt nem tehettek be oválpályákat, a készítÅ‘k más úton próbáltak redukálni az elvileg nagyjából 300 kilométeres szakasz kidolgozását. A Hot Pursuit levágásai visszatérnek, és ezeket immáron minden esetben érdemes használni. A játék alatt engem is Mátrix-szerűen nem egyszer elfogott a déjà vu, ugyanis a készítÅ‘k pályán belül ismételnek egész kanyarokat, szakaszokat. Ez több pályán tapasztalható, de azért szerencsére nem túl soknál, és néhol az épp folyó küzdelem miatt nem is vesszük észre. Amikor azonban épp nincs ellenfél a közelben, akkor zavaróan hat, amikor hirtelen belénk vág a „nem volt öt perce pontosan egy ugyanilyen kanyar” kérdés.

Maguk a pályákat egyébként általánosságban elég jól eltalálták. A tömött, soksávos városi helyszínektÅ‘l a kihalt kétsávos interstate-eken át, a forró sivatagtól az erdÅ‘kön át a hófödte csúcsokig meglehetÅ‘sen nagy változatosságot mutatnak. Kedvencem az alábbi beágyazott videón is látható pálya, ahol is épp rosszkor érkezünk egy lezárt hegyi útra: a hatóságok ugyanis épp megkezdték a lavinaveszély elhárítását a legbiztosabb módszerrel: azok idÅ‘ elÅ‘tti elÅ‘idézésével.


Autók, versenyek
Ahogyan azt az utóbbi években megszokhattuk, itt sem áll rendelkezésünkre az összes márka. Míg a konkurenciánál a Porsche vagy a Lamborghini hiányzik, itt a Ferrari pirosáról kell lemondanunk. Az autókat az egyjátékos mód különbözÅ‘ pályáin gyűjthetjük be, szintlépésekért, a kihívások teljesítéséért, illetve többjátékos módban. Rossz hír, hogy minden pálya megszabja, hogy pontosan mely gépekkel is vághatunk neki, illetve egyjátékos módban az autók közt csupán a pályákon elhelyezett benzinkutakba behajtva válthatunk. Ez ugyan szépen beleillik a történetbe, azonban igencsak kényelmetlen megoldás. Sajnos a teljes játékot végigjátszva sem indíthatunk egy pályán „oda nem illÅ‘” autókkal versenyt, vagy bármivel gyakorlómenetet. Kár.

Módozatok
Az egyjátékos versenyek mindegyike a történet grandiózus, a teljes amerikai kontinensen átívelÅ‘ versenyébe illeszkedik, ahol is elsÅ‘ként kell célba érnünk. A legalapabb verseny csupán annyit követel meg, hogy a pálya végéig megelÅ‘zzük X ellenfelünket. Eggyel nehezebb módozat, amikor a pályák adott részein meg kell elÅ‘znünk az ottani ellenfelet, és elÅ‘tte maradni bizonyos ideig. A legnehezebb pedig, amikor egy teljes pálya hosszát kapjuk meg, mint csatateret egy, vagy esetleg kettÅ‘ ellenfélhez.

Az idÅ‘ kitöltését szolgáló verseny az, ahol ellenfelek nélkül kell adott pályaszakaszokat teljesítenünk idÅ‘re. Emellett néhányszor tiszteletét teszi a „szökj meg a rendÅ‘rök elÅ‘l” mód is, bár velük sokszor fogunk találkozni az elÅ‘zÅ‘ versenyeket fűszerezve is.

Néhány menetet pedig a géppuskázó városi terepjárókkal döngetÅ‘, helikopterbÅ‘l gépágyúval sorozó maffiával is összefutunk. A legfurcsább feladatok azonban mindenképp azon sokszor hangoztatott részek, amelyek során két lábon kell menekülnünk. Itt quick time event-ekre (a képernyÅ‘n felbukkanó gombokat kell nyomni idÅ‘re) számítsunk, szerencsére/sajnos nem kell karakterünket lövöldözÅ‘s / kalandjátékhoz hasonlatosan irányítanunk. Ez a rész egyébként szerintem sokkal jobbra sikeredett, mint például a Battlefield 3 hasonló részei.

Zene
Egy másik újdonság a filmes zene bevezetése, amihez rögtön egy csúszkát is kapunk a menüben annak megadására, hogy inkább a standard autós játék zenéhez húz szívünk, avagy grandiózusabb, akciófilmes szimfonikus dallamokkal akarjuk aláfestetni ellenfeleink lezúzását. Szerintem igencsak jóra sikeredett ez a rész, bár a zene hangeffektekre (pl ütközés) való állandó lenyomása zavaró és kikapcsolhatatlan.

Mesterséges ellenfelek
A játék egyjátékos kampánya tudásunk szerint nagyon gyorsan, néhány óra (jelenlegi rekord: 1:40, saját nem túl jó elsÅ‘ idÅ‘m 2:17) alatt letudható, ami után az (bizonyos eredményekért extra autókat jutalmazó) egyszemélyes kihívások és a többjátékos rész marad. A gépi ellenfelek Å‘szintén szólva tudásukban nem jelentenek nagy kihívást; csupán két esetben kell rájuk ügyelni: amennyiben jelentÅ‘sen erÅ‘sebb gép van virtuális fenekük alatt, vagy amennyiben sikerült a mi hátsónk mögötti szélárnyékba beállniuk. Nem szorítanak ki, nem vágnak el, nyugalommal fogadják a szembejövÅ‘ sávba terelés után Å‘ket fogadó kamiont vagy sziklafalat is.

Online ellenfelek
Mivel a játék egyjátékos része viszonylag gyorsan végigpörgethetÅ‘, rövid idÅ‘ alatt csak az online, hús-vér ellenfelek jelenthetnek kihívást. Jómagam a PC változatot teszteltem, és ezzel van – illetve maradt – egy „aprócska” probléma: a csalók. Talán észrevette más is, hogy az autolog regionális toplistáján hihetetlen idÅ‘k szerepeltek nagyjából megjelenése óta. Kimondhatjuk, hogy a csalók így teljességgel értelmetlenné tették e funkciót, amit a készítÅ‘k most ki is vettek a játékból.

A csalók azonban megmaradtak, így hát saját elsÅ‘ online versenyemen, elsÅ‘ ellenfelem is pont egy vérgÅ‘zös csaló volt, bár igaz az is, hogy minden extrája ellenére nem tudta magát följebb verekedni a harmadik helynél. Konzoloknál szerencsére más a helyzet, bár akkor le kell mondanunk a PC-n elérhetÅ‘ grafikai részletességrÅ‘l és felbontásról.

Ami kimaradt
Míg a korábbi illegális versenyekrÅ‘l szóló NFS játékoknak meghatározó része volt a verdák személyre szabása, tuningolása, itt az elÅ‘bbi kimerül az elÅ‘re meghatározott fényezések kiválasztásán, utóbbi pedig a nem minden autóhoz elérhetÅ‘ (és teljesítménybeli változást nem okozó) body KIT-eken kívül teljességgel hiányzik. Emellett a pályáknak a teljes autóválaszték csupán egy meglehetÅ‘sen szűkös szegletével lehet nekiállni, és a pályákat begyakorolni csupán „élesben” tudjuk. Ezek mellett pedig kár, hogy kihagyták a Battlefield 3-ba beépített, az Origin rendszerében felvett barátainkat a játékba importáló kényelmi funkciót.

Megéri?
Véleményem szerint a játék egyjátékos módja több helyütt nagyon élvezetes, az ellenfelek azonban száz százalékosan kiszámíthatóak. Az online élmény platformfüggÅ‘, az irányítást nagyon jól eltalálták, a „filmes” zene sokat dob az élményen, azonban több kisebb-nagyobb apróságban a Hot Pursuit viszi a pálmát. Az ígért forradalom elmaradt

Amennyiben megtetszett a játék, webplázánkban jelenleg a PC-s (9 890,-) és a PS3 (12 990,-) verzió kapható, de késÅ‘bbiekben minden bizonnyal az Xbox 360-as is raktáron lesz. Kellemes szórakozást!