A The Elder Scrolls sorozat egyike a legismertebb, legszerteágazóbb múlttal rendelkezÅ‘ fantasy szerepjáték sorozatoknak. A játék készítÅ‘i saját világot alkottak, amely realisztikusabb az elterjedt Dungeons & Dragons és high-fantasy világoknál: nem egyszer történt már meg, hogy a gonosz elnyerte méltó jutalmát, a jó pedig elkárhozott, bár a fÅ‘ cselekményszálakban ettÅ‘l az útvonaltól nagyjából tartózkodnak.

A játékmenetet tekintve a Skyrim Å‘seihez hűen elsÅ‘ személy nézÅ‘pontból játszandó fÅ‘ként, bár kiválthatunk „nézdahátam” váll felett átnézÅ‘ kamerára is. A harc valós idÅ‘ben zajlik, tipikus fantasy középkori fegyverek és mágia keverékével.

Egy konzisztens világ
A sorozat még csak most jelent meg az ötödik fÅ‘ része. Talán ennek is köszönhetÅ‘, hogy a ’94-es elsÅ‘ rész óta nem volt szükség a játékvilág „újraindítására”, vagy új párhuzamos világok kitalálására, leválasztására. Ehelyett a játékok fizikailag más tartományokban játszódnak (az elsÅ‘ rész kivételével, amely alatt a teljes kontinenst bejárhattuk), valamint idÅ‘ben is kissé el lettek szeparálva. A játékok alatt pedig mindig találunk itt-ott elrejtett, vagy leplezetlen utalásokat az elÅ‘zÅ‘ részek fÅ‘hÅ‘seire.

Ugyan a Skyrim-ban bejárható terület még mindig nem éri el a második részben, a Daggerfal-ban bejárható óriási (487 ezer km2-es) terület századát sem (mindössze ~42 km2, mint anno az Oblivion volt), azonban a játéktér nem véletlenszerűen generált, hanem kézzel lett összerakva. Talán kevésnek hat, de így, közel hatvan órányi játék után sem jártam be a térkép több jelentÅ‘s részét sem.

Kézzel ismétlés
Szerencsére azonban javítottak az elÅ‘zÅ‘ rész (The Elder Scrolls IV: Oblivion) egyik nagy hibáján, és a különbözÅ‘ barlangok, járatok, avagy szakszóval „dungeon”-ök végre nem ismétlÅ‘dnek állandóan. Ehelyett azonban kint a terepen ütközhetünk nem egyszer ismétlÅ‘désekbe, mivel az út nélküli hegyekre sokszor csak egy adott irányból, ismerÅ‘s-ismétlÅ‘dÅ‘ terepen át tudunk csak feljutni.

Gyönyörű hóvihar
A Morrowind sivatagjai és az Oblivion kontinentális világa után a Skyrim a fagyos északra kalauzol el minket, a sorozatban eleddig páratlan grafikával. Igen, több „új” játékot is fel tudok sorolni, amelyek részletesebb és/vagy változatosabb textúrákkal rendelkeznek. Elvégre a Skyrim mindössze hat gigabájtot telepít. Azonban egy másikat sem tudok mondani, amelyben ennyire gyönyörű felhÅ‘k, égbolt vagy hóvihar lett volna, vagy amelyben ennyire szabadon bejárható tereppel rendelkezne.


Szerencsére a játék készítÅ‘inek sikerült a hat gigás csomagba besűrítenie sok csodaszép tájat, föld felett és alatt egyaránt. Személyes véleményem, hogy míg az Oblivion meglehetÅ‘sen átlagos, sÅ‘t, sokszor egyenesen unalmas és ronda világot tárt elénk, a Skyrim újból nagyon is szép.

A csodás táj mellett újabb változás – illetve visszatérés a gyökerekhez – az, hogy az Oblivion meglehetÅ‘sen standard fantasy világ-szelete után újból egy, az átlag nyugati számára ismeretlen, varázslatos kultúrával ismerkedhetünk meg: a „Nord” népével, akiket nagyjából úgy kell elképzelni, mint a mesebeli, mondabeli és történelmi vikingeket.

Ordító szinkron
Az Oblivion egyik sokszor ismételt kritikája volt, hogy mindenhol ugyanazon szinkronszínészeket hallottuk: egy szinkronhang volt az összes férfi orknak, egy az összes nÅ‘ orknak, és így tovább. Ott csupán néhány kiemelkedÅ‘en fontos karakter kapott saját szinkronhangot. A Skyrim esetében azonban már hetven fÅ‘nél is nagyobb stábbal dolgoztak a készítÅ‘k, és ez hallatszik is.

Barbárkórus
A játék zenéje csodás, és meglehetÅ‘sen egyedi. Elvégre meglehetÅ‘sen kevés játékban hallgathatunk „barbár” férfikórust aláfestÅ‘ zenének. Emellett a többi (dinamikusan illetve helyszín szerint változó) zeneszám is elég jóra sikeredett. Mondhatni, Jeremy Soule hozta a formáját!


Karakterfejlesztés
Az elÅ‘dökhöz képest nagyon sokat változott a karakterfejlesztés. A szinteket hasonlóan kapjuk, mint eddig: képességeink (egykezes fegyver, pusztító mágia, zárnyitás stb.) adott számú fejlesztésével, azonban megszűnt az elsÅ‘dleges/másodlagos/harmadlagos besorolás: bármelyik fejlesztésével léphetünk szintet.

Míg korábban szintenként több alapvetÅ‘ attribútumra oszthattunk pontokat, most csupán három választásunk van: életerÅ‘, mágia és állóképesség. A korábbi attribútumok (erÅ‘, pontosság, akaraterÅ‘ stb.) teljesen megszűntek, vagy el lettek rejtve. Emellett pedig szintenként egy „perk” pontot oszthatunk el minden a képzettséghez külön létezÅ‘ fákra. Ezekért a pontokért cserébe extra képességekre tehetünk szert, így például növelhetjük sebzésünket, jobb alapanyagból kovácsolhatunk páncélt, vagy extrát kapunk a viselt páncél védelmére.

Képzettségek
A képzettségeink szerepe is nagyot változott: míg korábban elÅ‘fordulhatott például olyan eset, hogy például túl alacsony mágikus képzettség miatt egy varázslatunk besült, most ezek egyedül egy dolgot határoznak meg: mely perkeket vehetjük fel az adott képzettség fájából. Azaz most már a legnehezebb zárat is kinyithatjuk nevetségesen alacsony zárnyitási képzettséggel. (Igaz, ezzel meg fogunk szenvedni.)

Új mágia
Sajnos a sorozat elsÅ‘ része óta megszokott „rakd össze, amit akarsz” mágiarendszernek mindössze hűlt helyét fogjuk találni. Igaz, hogy korábban nehézkessé válhatott a több (tucatszor) tucatnyi varázslat kezelése, azonban meglátásom szerint a Bethesda a Skyrim-ban átesett a ló túlsó oldalára.


Tűz/villám/jég direkt sebzÅ‘ varázsaltból például csupán négy-négy-négy létezik (plusz elemenként egy csapda, egy fal és egy aura). Az „erÅ‘” megszűnt, és összességében elmondhatjuk, hogy a például hozzám hasonlóan Morrowind-es bÅ‘séghez és lehetÅ‘ségekhez szokott játékos számára egyszerűen kiveszett a változatosság a mágiarendszerbÅ‘l. Emellett a legerÅ‘sebb tanulható varázslatok meglehetÅ‘sen gyengék: megszakíthatóak, lassúak, egy ellenfél ellen keveset sebeznek, és nagyon sok magickába (a „mana” avagy varázslási pontok helyi megfelelÅ‘je) kerülnek.

A változás természetesen kihat a tárgyak bájolására is. Míg korábban a lélekkövek pontszámának határáig szinte tetszÅ‘legesen nyomhattuk beléjük az effekteket, az új rendszer sokkal szigorúbb. A legfelsÅ‘bb képzettségi szinten elérhetÅ‘ perket leszámítva egy tárgyra csak egy effektet pakolhatunk, és ezek megtanulásához elÅ‘bb egy azonos effektű tárgyat le kell bontanunk. (Korábbi részekben a varázslatot kellett ismernünk.) Ahogyan az Oblivionban is, a fegyvereinket most is újra kell töltenünk bizonyos idÅ‘közönként, azonban most ehhez lélekköveket kell majd használnunk, nem az (ezen tartományban nem megtalálható) altmer romokban talált köveket.

Új kovács
Teljesen új lehetÅ‘ség a tárgyak készítése. A játék során bármikor leülhetünk a helyi kovács eszközeihez, és összeeszkábálhatunk páncélokat, fegyvereket. Ehhez persze rendelkeznünk kell a kellÅ‘ alapanyagokkal, illetve alapesetben csupán néhány alacsony szintű alapanyaggal dolgozhatunk. Magasabb szintű (ork, dwemer, üveg, elf, daedric) tárgyak összeeszkábálásához fel kell vennünk az – egymásra épülÅ‘ – perkeket. Szerencsére nem kell minden tárgy készítését megtanulnunk, elég csupán az adott perkeket felvennünk. A kovácsolással ezen kívül javíthatjuk tárgyainkat, amelyek így bónusz sebzést vagy védelmet biztosítanak.

Békaláb és sárkányfog
A szinte egyedüli változatlanul hagyott része a játéknak a különbözÅ‘ fÅ‘zetek, mérgek, italok elkészítése. Az alapanyagokat a természetbÅ‘l, elhullott karakterekbÅ‘l, állatokból, egyebekbÅ‘l szedhetjük össze (a vámpírportól az útszéli virágig minden van itt), majd ezeket összekotyvasztva különbözÅ‘ hatású fÅ‘zeteket hozhatunk létre.



Újdonság azonban, hogy ételeket is összedobhatunk a tűznél. Ehhez alapanyagokat kell zsákmányolnunk – almát, kecskehúst, sajtot és még megannyi mást – a világból, majd egy tűznél – szintén recept vásárlása nélkül – összedobhatjuk következÅ‘ vacsinkat. Ezek kicsi vagy közepes bónuszokat adnak.

Mire vegyem?
A tesztet a PC változaton végeztem, és ez többször is jól jött. EgyfelÅ‘l, ahogyan Oblivionban, itt is belefutottam egy olyan hibába, amely miatt nem tudtam volna tovább haladni a fÅ‘ küldetésszálon. Ezt PC-n néhány perc guglizás és a fejlesztÅ‘i konzol lehívásával orvosoltam magam. Emellett csak a PC változat támogatja a rajongói módosításokat, amelyek – a korábbi részek tartalmából kiindulva – nagyobb felbontású textúrákat, új területeket, küldetéseket, javításokat, egyéb grafikai extrákat, javításokat, szabálymódosításokat és számtalan egyéb extrát fognak elhozni. Illetve már most elérhetÅ‘ több módosítás például itt, bár a hivatalos Construction Set, (kb pálya- és játékszerkesztÅ‘ segédprogram) amellyel majd a nagyobb bonyolultságú módosítások is elkészíthetÅ‘vé válnak, még várat magára.


Ezekkel szemben a konzolos változatokkal valószínűleg kevesebbet kell – és lehet – veszÅ‘dni. Nem kell steam klienssel bajlódni – bár nekem eddig nem okozott problémát – vagy telepítéssel, driver frissítéssel, új hardverelemek beszerzésével, valamint az irányítás is érezhetÅ‘en konzolra lett tervezve.

Megéri?
Meg. A Skyrim határozottan jobbra sikeredett, mint az Oblivion, szinte minden tekintetben. Sajnálom a mágiarendszer kidobását, a képzettségek leminÅ‘sítését, és a perkek közül sokat jobb lett volna a képzettségek szintjéhez kötni. PC-n az irányítás nem sikerült túl jóra, és TES szokáshoz hűen megint belefutottam egy fÅ‘küldetést megakasztó hibába (éljen a PC-n elÅ‘hívható konzol), bár az is igaz, hogy a játék sokkal stabilabb, és nagyságrendekkel kevesebb hibát tartalmaz, mint az utóbbi két rész volt kiadáskor.

A grafika szép, sokszor gyönyörű a design, a világ magával ragadó, a küldetések változatosak, és iszonyatosan könnyű több tucat órára belefeledkezni. Mint ahogyan nekem is sikerült majdnem hatvan órát beleölnöm eddig, amely szám várhatóan legalább duplázódni fog.

A játék sajnos jelenleg több helyen hiánycikk, így saját webplázánkban is. Amint azonban újból raktáron lesz, ezen a linken találhatják meg a PC és az Xbox 360, illetve PlayStation 3 változatokat az érdeklÅ‘dÅ‘k. ElÅ‘re is kelleme szórakozást!