A Battlefield sorozat mindig is különleges szerepet töltött be a katonáskodó lövöldözÅ‘s játékok közt. Nem véletlen, hogy a második rész máig nagy népszerűségnek örvend: az óriási, hatvannégy résztvevÅ‘vel játszható pályák, valódiakról mintázott fegyverek, járművek és katonák. A harmadik rész pedig mindezekben hű marad gyökereihez.

Egyedül?
Míg azonban a Battlefield 2 nem rendelkezett egyjátékos móddal, a harmadik rész – a Battlefield: Bad Company 2-höz hasonlóan – esetében a DICE jobbnak látta ezzel is kiegészíteni a játékot. A lépés önmagában ugyan szép gesztus, azonban a megvalósításba nem egy hiba csúszott.

Ellentétben ugyanis a Bad Company 2-vel, a Battlefield 3 kampánya nem egy szedett-vedett csÅ‘dtömeg-osztag sokszor humoros történetét tárja elénk, hanem szinte pontról pontra a korábbi Call of Duty-k nem túl eredeti történeteinek részleteit másolja. Oroszok? Arabok? Kihallgatás? Atom? Nagyváros romokban? A másik, ennél – szerintem – sokkal nagyobb hibája a kampánynak a „Quick Time Events” (QTE) beépítése, amely nem az Apple terméke, hanem azon feladatokat jelöli, amikor a képernyÅ‘n villogó gombot kell nyomnunk a továbblépéshez. Mi több, maga a játék végsÅ‘ harcát is így kell vívnunk, amely egészen egyszerűen szégyen.

Máshol azonban csillagos ötöst érdemel a játék: a repülÅ‘s és a tankos részei enyhén szólva magával ragadóak, fÅ‘leg az légi parádé.  Igaz ugyan, hogy nem vezethetjük a vadászgépet – ahhoz ugorjunk be multiba – de ez egyáltalán nem zavaró. A tanknál teljes kontrollt kapunk, és bár ezt már annyiszor eljátszottuk – az elÅ‘dben, illetve mostanában például a Red Orchestra legújabb részében – a lánctalpak zakatolása még mindig élvezetes.

A fények, az árnyak, a hangok
A Bad Company 2 máig az egyik leghangulatosabb lövöldözÅ‘s játék, hála a nagyszerű játékmotornak. Már akkor azzal kápráztatott el minket, hogy például a ruhákon ki lehetett venni a szövetmintát, és a robbanások legmagasabb hang és képi beállítás mellett háborús filmmé varázsolták szobánkat.

A Battlefield 3 erre rátesz néhány lapáttal: a motort felfrissítették, így a részecskeeffektek, a világítás és a rombolás eddig soha nem látott magasságokba hág, és az esetek 99 százalékában a textúrák, modellek részletességére sem lehet panaszunk. A tankos pályán minden egyes tank porfelhÅ‘t hagy maga után, ahogyan a lövések is, míg gyalogosan folyamatosan bontják körülöttünk a fedezéket az ellenséges katonák. A zene szintén mesterien lett adagolva, épp a megfelelÅ‘ idÅ‘pillanatokban pumpálja az extra adrenalint.


Mindenki egyért!
A játék valódi lelke tagadhatatlanul a többjátékos mód. Úgy is mondhatjuk, hogy az egyjátékos kampány csupán egy ráadás, amely legjobb részeit az elÅ‘dök által többjátékos módban kitapasztalt részleteknek köszönheti.

A Battlefield ugyanis minden tekintetben óriási többjátékos móddal rendelkezik. Óriási, mert egy pályán akár hatvannégyen is összeakaszthatjuk bajszunkat, óriási, mivel a legkisebb pálya is sokszorosa a többi lövöldözÅ‘s játékban látottaknak. Óriási, mivel itt nem csak katonák, hanem tankok, helikopterek és vadászgépek is összecsapnak és óriási, mivel alsó hangon több tucat órányi szórakozást ígér ez a mód.

A pályák jelentÅ‘s részén különféle harci járműbe (szám szerint harminckettÅ‘be) ülhetünk, amely óriási lökést – illetve mit lökést, repülÅ‘rajtot – ad az utóbbi években sokszor leülepedett FPS játékmenetnek. A zéró védelmet nyújtó jeepek a mozgást könnyítik, a tankok tankelhárító katonák, illetve járművek nélkül a föld urai, azok jelenlétében azonban prédák, a helikopterek szintén óriási támogatást nyújthatnak, a repülÅ‘k pedig látszólag egy teljesen más játékot játszanak a fellegekben. Persze csak addig, amíg a légvédelmi ágyúsok és a hátukon hÅ‘követÅ‘vel rohangáló kiskatonák közbe nem szólnak.

Óriások közt
Félig emiatt is van az, hogy a játék néhány pályája egyszerűen óriási. A Call of Duty-hoz szokott játékosok fél perc alatt elvesznek, és karácsonykor Burmából telefonálnak haza. Azonban azon pályák is, amelyeken (majdnem) kizárólag csak gyalogosan lehet közlekedni, sokkal nagyobbak a megszokottaknál.


Pisztoly, akna, téglafal
A játék fegyverei közül mindegyiket valós, létezÅ‘ekrÅ‘l mintázták. Többjátékosban hatalmas mennyiségű (szám szerint 66 darab) fegyver használatát nyithatjuk meg magunk elÅ‘tt tapasztalati pontok gyűjtésével, illetve mindegyikhez külön-külön (adott mennyiségű ártalmatlanított ellenfelenként) érhetÅ‘ek el a kiegészítÅ‘k, így például a támasztékok és irányzékok.

A hagyományos fegyverek mellett a terepet is segítségül hívhatjuk, hiszen a Bad Company 2 után itt is romba dönthetjük az épületeket, de sajnos nem mindet, ráadásul nem minden pályán rombolható a terep. Viszont itt is épp elég alkalmunk lesz arra, hogy egy kellemetlenkedÅ‘ ellenfélre rábontsuk a házat.

Módozatok közt
A korábbi Battlefield játékokból ismerÅ‘s többjátékos módok (Rush, Deathmatch és ezek Squad változatai) visszatérnek, azonban a sztár természetesen a (PC-n) hatvannégy játékos Conquest, az óriási pályákon, ahol nem ritka a tucatnyi egymásnak esÅ‘ tank, és a foglalási ponton egymással acsarkodó fél-féltucatnyi gyalogos csapatok sem. Új (legalábbis PC-n) módként pedig megjelent a kooperatív mód, amelyben barátunkkal karöltve harcolhatunk a gép ellen, összesen hat küldetés erejéig.

Katona legyek, vagy katona?
A Bad Company 2-höz képest több kis változtatást eszközölt a DICE. Ezek közül a legnagyobb, hogy ezentúl nem a „sima katona” Assault osztály dobálgathatja a lÅ‘szert, hanem a géppuskával hadonászó Support. A Medic osztály megszűnt, gyógycsomagját az Assaulton nyomulók kapják. A Recon osztály elvesztette a tüzérség támogatását, cserébe mobil újjászületÅ‘-helyet képes lerakni.