Az erős japán yen mellett közrejátszhatott az is az eredmények esésében, hogy ebben az évben kevesebb átütő sikert elérő játékot adtak ki a cég konzoljaira, továbbá az árakat is csökkentették. A bevétel összesen 22%-kal, ¥1,43 billióra, azaz nagyjából 2,5 billió forintra esett, míg a profit ¥228,6 milliárdra, azaz nagyjából 580 milliárd forintra apadt, amely 18%-os visszaesés.

A Nintendo március 31-én záruló pénzügyi éve tehát meglehetősen rosszabbul sikeredett az előzőnél. A cégnek egyébként még mindig a japán a legjelentősebb piaca (¥985,6 milliárd, azaz 2,5 billió Ft), amely után az amerikai (¥643 milliárd) majd az európai (¥481,3 milliárd) következik.

Ami az eladott hardveregységek számát illeti, az is csökkent. A cég 20,53 millió Wii konzolt adott el, amely 21%-os csökkenést jelent. Annak ellenére, hogy a Nintendo kihozta az új DSi XL modell,t a hordozható egységek piacán is csökkenésnek indult: a most lezárult pénzügyi évben már csak 27,11 millió darabot adtak el, azaz 12%-kal kevesebbet. A cég közlése szerint ez leginkább az európai piac beszűkülésének tudható be.

A csökkenő kereslet ellenére a Wii rekordot döntött: immáron hetvenmillió eladott példánnyal büszkélkedhet a vállalat, amely több az összes eddigi konzoljánál. Összehasonlításképp a világ legtöbb eladott darabszámában jelenleg a PlayStation 2 játékkonzol a listavezető, száznegyvenmillió darabbal. A DS platformnak sem kell szégyenkeznie, a 128,98 millió eladott darabbal immáron átvette a vezetést az eddigi vezető GameBoy készülékektől.

A Nintendo a most kezdett pénzügyi évben is csökkenést tervez: szerintük az eladások ¥1,4 billióra, a nettó profit pedig kétszázmilliárd yenre fog esni. A vállalat azonban épp most akarja majd kiterjeszteni a „Nintendo Zone” szolgáltatását, amely többek közt Nintendo DS gépekre ingyenesen letölthető játékokat és vezeték nélküli többjátékos élményt kínál. Idővel talán az újítások újra emelkedőre fogják a bevételeket.