A Mass Effect első része világszerte díjakat kapott, megérdemelten. Ugyan volt néhány rossz része, – például a tárgykezelése, – de összességében történetében, játékmenetében és kidolgozottságában is megérdemelten kapott 90% feletti pontokat szinte minden szaklapban. A sci-fi sorozat akció/szerepjáték második részét teszteltük. Előre szólok, hogy legalább három másik hasonló terjedelmű cikket írhatnék még róla, így a legfontosabbakra szorítkozok.

A második rész több szempontból is kényezteti a felhasználókat. Először is, a PC változatra nem kellett fél évet várni az Xbox 360-hoz képest. Az előző rész hibáit kijavították, a holtidőt mérsékelték. Ennek ellenére még mindig végigjátszásonként legalább 20, de inkább 30-40 órányi élményben lesz részünk.

Meglepő kép
Nem emlékszem, mikor lepődtem meg ennyire egy játék grafikáján. Nem a részletességről van szó – amely az előzőhöz képest még szebb lett – hanem a futás sebességén. Nemrég játszottam (újra) végig az előző részt, és kellemeset csalódtam: a második rész ugyanis a jobb grafika ellenére nem lassabban, hanem jobban futott ugyanazon a gépen, ugyanúgy maximális beállítások mellett.

A semmi több a rossznál
Sokaknak nem tetszik, hogy a tárgykezelés problémáját egyszerűen úgy oldották meg, hogy majdnem teljesen megszüntették a különböző felszereléseket. A játékban nagyjából egy tucat fegyvert találhatunk összesen, a csapattársaink páncélját nem cserélhetjük le, a fegyverekre aggatható extra tárgyak megszűntek.

Ez a veszteség azonban nem árt a játéknak. Először én is pesszimistán álltam hozzá, de most már tényleg nem hiányzik. Két dolog maradt meg a tárgyak közül. A főhős páncéljának egészét vagy darabjait lecserélhetjük a boltokban vásárolt, más extrákat nyújtókra, továbbá a speckó töltényeket (fagyasztó, sokkoló stb) képességek formájában láthatjuk viszont.

Védelem helyett extra tartalom
Az előző rész itthoni kiadása az extra másolásvédelem miatt hónapokig inkompatibilis volt az ingyenesen hozzáférhető letölthető tartalommal. Ez most megváltozott: a játék egyetlen valódi másolásvédelmi mechanizmusa az, hogy a játékos ingyenes, extra tartalmakat kap, amennyiben regisztrálja újonnan vásárolt példányát.

Mi több, míg az előző részhez összesen kettő – egy ingyenes és egy fizetős – letölthető tartalom készült, a mostanihoz jelentősen többet ígérnek. Már most elérhető egy új csapattag annak extra küldetésével együtt és egy kisebb küldetés is. Ezeken felül nekem három páncélom, három fejfedőm és egy fegyverem van.

Séta a semmiben: volt-nincs!
Az első részben a Mako nevezetű kis felderítő járművel száguldozhattunk a bolygók felszínén. A tényleges szórakozást nyújtó részek közt sivár tájakon kellett keresztülvergődni, amely alig tetszett pár játékosnak. Ezért ezt lecserélték; most a csapatunkkal rögtön az akciót jelentő helyszínre érkezünk. Ugyan nem lehet felderíteni a bolygókat, de legalább minden terület csodásan ki lett dolgozva.

Csökkenő fejlődés
Az egyik legrosszabb visszhangot kapott változás a karakterfejlődés leegyszerűsítése. Az előző részhez képest feleannyi képességet 12 helyett 4 részletben fejleszthetünk. A fegyverekre nem kell „tanulni”, azonban csak az osztályunknak megfelelőeket tudjuk használni. Mint ahogyan már megemlítettem, a töltények spéci tulajdonságai is itt kaptak helyet.

Forró puskacső
Az előző játékban minden fegyver végtelen lőszerrel érkezett, csupán arra kellett ügyelnünk, nehogy túlhevüljenek. Most a fejlesztők áttértek a töltényes – bocsánat, egyszer használatos hőelnyelő – megoldásra. Szerencsére azonban csak kétféle tölténnyel kell bajlódnunk: a sima és a nehézfegyverek a két kategória. Ez végre rákényszeríti a játékosokat, hogy néha váltsanak fegyvert.

A harcok sokkalta jobbnak érződnek. Látványosabbak – főleg a biotikus képességek – és dinamikusabbak. A fedezékek egy része lebontható, a karakterosztályok pedig különböző játékstílust követelnek meg. Mindenki megtalálhatja a neki tetszőt legyünk a láthatatlan mesterlövészektől a techpáncélba bújt védelmezőkön keresztül az egyszerű katonáig.

Az előző rész tartalmából…
A játék egyik nagy újítása, hogy a Mass Effect első részéből áthozhatjuk karaktereinket. Ez Xbox 360-on teljesen automatikus, míg PC-n nekünk kell rávezetnünk a játékot az előző mentéseinkre. Az előző játékban meghozott összes döntésünk hatással van a második – és leendő harmadik – rész történéseire, kivéve a két letölthető kiegészítőt.

Ez azonban kétélű kard. Sajnos amennyiben nem importáljuk a karaktert, mindig ugyanazon múltbeli döntésekkel kezd a játékos. Nem szeretnék lelőni poént, de az alapértelmezett döntések nem épp a „példakép” (angolul paragon) utat követik.

Egy baráti szívesség és az új fényezés
A játék két fő részből áll: össze kell állítanunk a csapatunkat, majd lecsapni a gonoszokat, mint vak a poharát. A sikerünket és képességeinket azonban nagyban befolyásolják társaink lojalitása és a hajón elvégzett fejlesztések is. Előbbit egy-egy küldetésben érdemelhetjük ki, – vagy veszíthetjük el végleg, – utóbbiakat pedig a bolygókon és pályákon talált alapanyagból építhetjük.

Ezen lojalitás küldetések mindegyike személyre szabott. A fejlesztő BioWare nagyot domborított itt. A karakterek tényleg élőnek hatnak, nem pedig egyszerű kétdimenziós sablonok.

Én beszél magyar
A játék fordítása nem sikerült túl jól. A fordítónak katonai szakkifejezésekről gőze nincs, a fegyverekről úgyszintén. Például a shotgun-t, (azaz a sörétes vadászpuskát) egyszerűen puskának fordították, annak ellenére, hogy a játékban van mesterlövészpuska is. Így az „A puskák csak közelre jók” tipp elég furcsán hangzik. Több helyen úgy vettem észre, teljesen kifordította a ferdítő-fordító a szöveg eredeti jelentését. Végigjátszható így is, de többször fogunk előző mentést betölteni a félreértett opciók miatt.

A Bioware közösségi oldala ebből a szempontból még mindig egy rossz vicc. Néhány dolog le lett fordítva, (valamilyen eszetlen webes fordítóval) a többsége viszont angolul jelenik meg. A minőségről íme egy csodás példa: „megváltó ezt a kódot használja majd véglegesen, győződjön meg arról, hogy bejelentkezett a saját in-game figyelembe!”

Annyira nem figyeltek a régiós (cseh, szlovák, magyar) kiadásra, hogy a gyűjtői változat dobozát egy olyan nyelven írták, amely nem választható. Igen, arra sem vették a fáradságot, hogy átírják az angol borítót vagy a mellékelt papír kézikönyvet, ha egyszer már eltávolították a játékból az angol feliratokat.

Az itthoni PC verzió legnagyobb hibája az, hogy nem lehet angol felirattal játszani. Ezt a kiadó valószínűleg ezért lépte meg, hogy nehogy – mondjuk angolhonból – megrendelje valaki az olcsóbb változatot. Az Xbox változat pedig csak angolul játszható, annál elmarad a magyar felirat.

Hibák, hiányosságok
Több hibával is találkoztam a végigjátszás alatt. Legalább kétszer felrepültem az egekbe, ahonnan aztán csak előző játékmentés betöltésével szabadulhattam. Nem egyszer nem bírtam kilépni a bolygókutatási képernyőről.

PC-n a kezelőfelület kissé furcsa: ugyanazon gomb van használatra, futásra és fedezék keresésre. A csillagtérképen változó, hogy gombra kattintva vagy ESC-et nyomva léphetünk vissza. Az előző részben ez konzisztensebben volt megoldva.

Megvegyem? Ne vegyem? Egyáltalán melyiket?
A játék kiváló, ehhez kétség nem fér. Ezt a minőséget ugyan beárnyékolja a magyar fordítás, de nem feledteti teljesen. Amennyiben tudunk középfokon angolul, válasszuk inkább az Xbox kiadást! Mindenkinek azonban ajánlom, hogy előbb játssza végig az előző részt; megéri!


Negatívumok:
- lehetne jobb a magyar fordítás
- angolul csak Xbox 360-ra, magyarul csak PC-re kapható itthon
- első rész nélkül pár részlet kimarad, nem választható az előtörténet
- unalmas bányászat
- több karakter ruhája öt éve is randán pixelesnek számított volna
 

Pozitívumok:
- jól felépített sci-fi világ
- kevesebb holtidő az előzőhöz képest
- nagyon jól optimalizált
- sztárparádé a szinkronhangok közt (Martin Sheen, Carrie-Ann Moss stb)
- temérdek vicces apróság
- "már megint hajnali négy van?"

PC: 7/10
Xbox 360: 9,5/10

Az eredeti kérdésre visszatérve: igen, jobb a történet és jóval több ideig szórakozhatunk ezen, mint az Avatar című mozifilmen.