Az autó legtöbbünk számára olyan, mint egy pusztító szerelem: nem tudunk élni nélküle, pedig csak a nyűg van vele, a megvásárlástól a fenntartáson át a parkolásig. Egy német-olasz-makedón trió szerint a hozzáállásunkkal van a baj: elég volna mindig csak annyit bevállalni, amire valóban szükségünk van, és máris súlyos terhek esnének le a vállunkról.

Az eSteam nevével ellentétben nem gőzhajtású, noha szellemiségében valóban a XIX. századhoz közelít. Nem sokat ad a komfortra, viszont kiváló a helykihasználása: a 3,7 méteres karosszéria akár hat utast is képes elnyelni. Persze csak ha akarjuk: az eSteam ugyanis moduláris berendezésű. Alapkivitelben eléggé spártai, de ahogy nő a család, úgy szerelhetjük fel jobb minőségű kárpitozással, több (vagy fűtött, motoros mozgatású, stb) üléssel, furmányosabb tároló megoldásokkal.

Sőt, akár plusz akkumulátorokkal is: az eSteam ugyanis (mert a név mégsem teljesen hamis) elektromos hajtású. Hatótávolsága alaphelyzetben 40 kilométer volna, ami városi pendlizéshez bőven elegendő. Ha valaki messzebb utazna, vásárolhat kiegészítő akkumulátorokat, amelyeket a hátsó tengely fölötti padozaton helyezhet el. Ugyanígy bioüzemanyaggal működő generátor is választható, ha a range extenderben hiszünk.


Eltérő méretű, keskeny kerekeivel (újabb utalás a lovas kocsikra) és dobozszerű kasztnijával persze nagyon gyorsan nem tud menni az eSteam, de ez nem is volt cél: a projekt egészét jellemző racionális gondolkodás szerint ugyanis egy városi autónak teljesen felesleges országúti dinamikában gondolkodnia.